Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-28

1761 Az Országgyűlés 28. ülése 1962. évi február 17-én, szombaton 1762 Mint ismeretes, pártunk VII. kongresszusá­nak határozata értelmében a műszeripart ki­emelt iparágnak kell tekinteni és ennek megfe­lelően kell fejleszteni. Ezen belül az elektronikus mérőműszerek gyártásának gyors ütemű fejlesz­tésére is határozat született. Az elektronikus mé­rőműszerek termelésének ma már mintegy 30 százalékát exportáljuk, ezek a műszer- és hír­adástechnika, sőt már a gépgyártás fejlesztésé­nek is elengedhetetlen követelményei. Hazánkban ezeknek a műszereknek az előál­lítását túlnyomó többségben az Elektronikus Mé­rőműszerek Gyára, az EMG végzi. A vállalat gyártmányai már ismertek és megbecsültek a baráti államokban, ahová azokat elsősorban ex­portáljuk, de egyre ismertebbé válnak a kapita­lista országokban is. A perspektíva ismeretében a népgazdasági tervekből a vállalat eddig minden anyagi esz­közt, termelőgépeket, épületeket megkapott, hogy termelését és exportját növelhesse, és ma már olyan szakképzett munkásgárdával is rendelke­zik, akik képesek ezeknek a célkitűzéseknek a végrehajtására. A gyorsütemű fejlődést, az ex­port növelését azonban elsősorban a műszeripar­ban, de nem kis mértékben az egész híradástech­nikai iparban két súlyos tényező megoldatlan­sága gátolja. A vállalatoknak a műszer rendelé­sek beérkezése előtt több mint fél évvel kell az importanyagokat és alkatrészeket megrendelni, tehát lényegesen előbb, mint amikor tudhatnák., hogy azokat mire fogják felhasználni és mikor fogják megkapni. Szükségesnek látszik ennek az ellentmondásnak most már népgazdasági szinten való megoldása. A másik igen komoly nehézség abban je­lentkezik, hogy az elektromos alkatrészeket felhasználó vállalatok gyorsabban fejlődnek, mint azok a gyárak, amelyek ezeket az alkatré­szeket előállítják. Ez elsősorban a REMIX Rádió Technikai Vállalatra vonatkozik. Jellemző itt, hogy a REMIX gyár az eddigi gyakorlat szerint maximális erőkifejtés mellett is csak az Elektro­nikus Mérőműszerek Gyára rendeléseinek körül­belül mintegy 60 százalékát tudta visszaigazolni, a kapacitás elégtelensége miatt. Éppen ezért kérdezem a kohó- es gépipari miniszter elvtársat, hogy ebben a vonatkozásban is milyen intézkedéseket lát szükségesnek és le­hetségesnek tenni. ELNÖK: Az interpellációra Csergő János kohó- és gépipari miniszter elvtárs válaszol. CSERGŐ JÁNOS kohó- és gépipari minisz­ter: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Mázi elvtárs két kérdést tett fel. Az első kér­dés volt az IKARUS nagy teljesítményű autóbu­szaival kapcsolatos 180 lóerős motor kihozatala, a második kérdés volt az elektromos alkatrészek fennálló hiánya, az ezzel kapcsolatos problémák. Engedjék meg, hogy én a második kerdes megválaszolásával kezdjem, az elektromos alkat­részek fennálló hiányának problémájával. Mielőtt konkrétan rátérek a válaszra, engedjek meg azt is, hogy utaljak arra, hogy a gépgyártáson belül jelentős szerkezeti átalakulás következik be, ami különösen vonatkozik a híradástechnikai és a műszer iparágra. A híradástechnikai iparágon belül is nagy szerkezeti átalakulás megy végbe második ötéves tervünk során, mégpedig a hír­adástechnikai iparunk termékei nagymértékben eltolódnak a nehéz híradástechnikai eszközök és berendezések irányában. Többek között mikro­hullámú berendezéseket fogunk nagyobb meny­nyiségben előálítani, átviteltechnikai berendezé­seket, korszerű telefonközpontokat, s ebből ter­mészetesen adódik, hogy az alkatrészeknél is je­lentős minőségi és mennyiségi igény mutatkozik. Különösen, ha figyelembe veszem, hogy mint az utóbbi években, az elkövetkezendő időszakban is nagyobb erőfeszítést kell tenni azért, hogy be­rendezéseink és gépeink önsúlyát csökkentsük. Ebből következik, hogy az alkatrészek súlyát is csökkenteni kell és olyan új anyagokat kell elő­állítani, amelyek lehetővé teszik, hogy az alkat­rész-ellátás, az alkatrészek gyártása és fejlesz­tése területén is végrehajtsuk azokat a műszaki fejlesztési intézkedéseket, amelyek ma megfelel­nek a világ műszaki színvonalának. Hasonló a helyzet a műszeripar területén is. A műszeripar szintén az elektronikus, az optikai és a nukleáris elven működő műszerek irányá­ban tolódik el a mechanikai elven működő mű­szerek rovására, s ebből következik, hogy alkat­részellátásunk fejlesztése terén a miniatürizálást kell a legsürgősebben végrehajtani. Ezekután utalni szeretnék arra, mit tettünk azért, hogy ezt a nagy fejlődést, amelyet híradás­technikai és műszeriparunk már elért és el kell érnie, a második ötéves terv során, megfelelő mi­nőségű és mennyiségű alkatrésszel biztosítani tudjuk. Ennek érdekében Csepelen, a Csepeli Vas­es Fémműveknél létrehoztunk egy híradástech­nikai-műszeripari, tehát elektromos alkatrészek­hez szükséges alapanyaggyártó üzemet, amely mintegy 85 millió forintba került. Hatvan újfajta alapanyagból kezdtük meg az alkatrészgyártást, illetve az erre irányuló kísérleteket. Már negy­ven fajta olyan új alkatrészhez állítunk elő alap­anyagot, amit eddig főleg kapitalista országból importáltunk. A második ötéves terv során to­vábbi milliókat, mintegy 200—250 millió forin­tot bocsátunk a Csepel Vas- és Fémművek ren­delkezésére a színesfémkohászat fejlesztésére az­zal, hogy ezekhez az alkatrészekhez szükséges alapot biztosítani tudjuk. Úgyszintén jelentős fejlesztést hajtottunk végre a REMIX Vállalatnál. Az elvtársak tud­ják, hogy Szombathelyen létrehoztunk egy alkat­részgyártó üzemet, amely most mintegy ezer fő­vel dolgozik. További beruházásokat fogunk esz­közölni a REMIX Alkatrészgyár bővítésére, nem Budapesten, hanem vidéken. Ezen túlmenően a KONTAKTA Villamossági és Szerelési Cikkeket Előállító Vállalatot Szen­tesre telepítjük, figyelemmel arra, hogy Buda­pesten nincs lehetőség a vállalat fejlesztésére, és mostani helyét átadjuk olyan alkatrészek elő­állítására, amelyekre főleg az egyedi gyártás, te­hát nem a tömegszerűség jellemző. A KONTAKTA Villamossági Gyár Szentesre telepítésével mintegy 180 millió forint értékű terméket, alkatrészt tudunk majd Szentesen elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom