Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-27

1703 Az Országgyűlés 27. ülése 1962. évi február 16-án, pénteken 1704 kitűzéseinek megfelelő üzemegységeket lehessen kialakítani. Ilyen tárgyi adottságok mellett az alkoholizmus elleni küzdelem területén is csak egészen jelentéktelen, töredék eredményeket tudunk elérni. Nem sokkal kedvezőbb képet nyújt a művelődésügyi intézmények tárgyi adottsága sem. Nemrégiben kapott a város új, korszerű, modern gimnáziumot, de további éles igények jelentkeznek az általános iskolai tantermi, a napköziotthonos óvodai és bölcsödéi ellátottság javítása terén is. Különösen hiányát érzi a város egy komoly, az igényeknek megfelelő művelődési ház, illetve filmszínház létesítésének. Jelenleg a városban mindössze egy kis befogadóképességű, hajdani pajtából átalakított mozihelyiség áll rendelkezésre, amiről Kállai elvtárs is a közelmúltban személyesen győződött meg a helyszín megtekintése alkalmával. A helyzeten nyilvánvalóan lényegesen segíteni fognak azok a célkitűzések, amelyeket a második ötéves terv Ajka város területére irányoz elő, és folyamatosan enyhít a helyzeten évről évre a városfejlesztési terv adta lehetőségek felhasználása is. Rá kell azonban mutatnom arra, hogy a városfejlesztési terv évi volumene mindössze 1 200 000 forint, beleértve 500 ezer forint társadalmi munka értéket is. Ebből az elmúlt évben — még a terv túlteljesítése mellett is — mindössze 700 négyzetméter új járda felület és 80 darab közvilágítási lámpahely létesítésére, és 3,5 kilométer vízvezetéki hálózat bővítésére futotta az erő. Tisztelt Országgyűlés! Megítélésem szerint Ajka város nehéz helyzetét elsősorban az idézte elő, hogy a korábbi években a városban a több gazdasági minisztérium által irányított és az ipar fejlesztését közvetlenül szolgáló beruházások mellett a járulékos és kommunális jellegű beruházások lényegesen elmaradtak. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a különböző iparági tárcák beruházásai megfelelően koordinálva sem voltak. Kétségtelenül lényegesen javított ezen a helyzeten a lakásépítési és kommunális jellegű beruházásoknak tanácsi kézbe való összpontosítása. De úgy érzem, hogy a tanácsi szervek — anyagi lehetőségeik korlátozott voltára tekintettel — más területek jogos érdekeinek sérelme nélkül Ajkán a járulékos beruházások elmaradása miatt fennálló súlyos lemaradást gyorsan nem számolhatják fel. Tisztelt Országgyűlés! Legyen szabad megemlíteni — amire előzőleg már utaltam is — Ajka város a Magyar Népköztársaság legfiatalabb városa. Az anya is rendszerint a legkisebb gyermekét szereti és jobban eteti a nagyobb növésű gyermekét, nehogy a külső növekedés mellett belső szervezeti lemaradások, rendellenességek következzenek be. Így vagyunk mi ezzel az Ajka várossal is. Ajka fejlődése a szocialista munka szülötte, és nagy, erőteljes az a növekedés, amit már eddig is elért, illetve aminek még előtte van. Ügy gondolom, ez a legifjabb városunk is megérdemli fokozottabb gondoskodásunkat. A teljesség igénye nélkül Ajka város problémáinak csak részbeni ismertetésére vállalkoztam. Jól tudom, hogy az általam itt előadottak nem lehetnek alkalmasak arra, hogy az országgyűlés e tárgyban azonnal és az ügy érdemében állást foglalhasson. Véleményem szerint Ajka város intézményi ellátatlanságának gyökeres felszámolása gyors és sürgős intézkedéseket igényel, mert ez az elmaradottság nehezíti az ajkai dolgozók anyagi és kulturális igényeinek megfelelő biztosítását. Szerény véleményem szerint a legsürgősebb — a második ötéves tervben elő nem irányzott problémák megoldása is több tízmillió forintot igényel. Indítványozom és javaslom, hogy az a tárcaközi bizottság, amelynek Szekér Gyula elvtárs, nehézipari miniszterhelyettes volt a vezetője, alakuljon újjá és az foglalkozzon Ajka város problémáival. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés asztalán fekvő állami költségvetési tervjavaslat biztos záloga növekvő sikereinknek és ékes bizonyítéka szocializmust építő népünk töretlen alkotó erejének. Ez a költségvetés a békés, szocialista építőmunka költségvetése és mint ilyen költségvetési törvényjavaslatot mind a magam, mind a Veszprém megyei képviselőcsoport nevében elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Kalmár Pálné képviselőtársunkat illeti a szó. KALMÁR PÁLNÉ: Tisztelt Országgyűlés, kedves képviselőtársaim! Az állami költségvetés keretein belül az élelmiszeripar néhány problémájával szeretnék foglalkozni. Hazánk felszabadulása óta az iparosodás hatalmas lépésekkel haladt előre. Nemcsak a nehézipar, hanem a könnyűipar is. Természetszerűen fejlődött az élelmezésipar, és ezen belül a sütőipar, bár meg kell mondanom, hogy a sütőipar fejlesztése lassabb ütemben történt. Konkrétan a Soproni Sütőipari Vállalattal szeretnék foglalkozni, mert ennek a vállalatnak vagyok a dolgozója. Sopron, mint határszéli város, már most is nagy idegenforgalomnak örvend, kiterjedt köny- , nyűipara van és iskolaváros, ahol sokezer gyermek, vidékről is végzi a tanulmányait. Nem közömbös tehát, hogy a legfontosabb közellátási cikk, a kenyér és a péksütemény milyen körülmények között termelődik meg és a sütőipari dolgozók milyen munkakörülmények között végzik munkájukat. Sopron nem rendelkezik kenyérgyárral, és tudomásom szerint csak a harmadik ötéves tervben kerül sor a gyár megépítésére. A kenyér zömét egy üzemben kell megtermelnünk, ami azt jelenti, hogy három műszakban termelünk és így a dolgozóknak kulturális célokra nagyon kevés idejük jut. Három műszakban termeljük a kenyeret, s így minden hónapban két vasárnap is a dolgozók idejét veszik igénybe. A fehér és finom árut szétszórtan, 8 különböző kisüzemben termeljük, amelyek korszerűtlenek és állandó karbantartásuk nagy összegeket emészt fel. Ez a szétszórtság teszi lehetetlenné azt is, hogy dolgozóink részére korszerű egészségügyi berendezéseket létesíthessünk, amelyekkel a többi vállalatok már rendelkeznek és amit a mi vállalatunk dolgozói is jogosan elvárnak tőlünk. Ma, amikor olyan magas fokra fejlődött a technika, a sütőiparban még sütőlapáttal és szén-