Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-4
Az Országgyűlés 4. ülése 1959. február 20-án, péntek délelőtt 10 órakor Rónai Sándor és Vass Istvánné elnöklete alatt Jegyzők : Huber Lajos és Papp Lajos Tál *y aií Hasáb Ülés megnyitása 163 Az 1959. évi állami költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat együttes tárgyalásának folytatása 163 Felszólaltak : dr. Orbán László 163 Tóth Anna 161 Gém Ferenc 166 dr. Bárczi Gusztáv ." 171 dr. Dezséry László 182 Mesterházi Lajos 190 Antos István pénzügyminiszter válasza 199 Határozathozatal _ 200 dr. Szénási Géza legfőbb ügyész beszámolója 200 ülésszak bezárása 220 Az ülésen jelen voltak : DOBI ISTVÁN, az Elnöki Tanács elnöke, Dr. MÜNNICH FERENC, a Minisztertanács elnöke, APRÓ ANTAL, a Minisztertanács első elnökhelyettese, KÁLLAI GYULA államminiszter, MAROSÁN GYÖRGY államminiszter, ANTOS ISTVÁN pénzügyminiszter, CZOTTNER SÁNDOR nehézipari miniszter, CSERGŐ JÁNOS~~~kohó- és gépipari miniszter, Dr. DOLESCHALL FRIGYES egészségügyi miniszter, DÖGEI IMRE földművelésügyi miniszter, INCZE JENŐ külkereskedelmi miniszter, KISHÁZI ÖDÖN munkaügyi miniszter, KOSSÁ ISTVÁN közlekedés- és postaügyi miniszter, KOVÁCS IMRE élelmezésügyi miniszter, NAGY JÓZSEFNÉ könnyűipari miniszter, Dr. NEZVÁL FERENC igazságügyminiszter, RÉVÉSZ GÉZA honvédelmi miniszter, Dr. SIK ENDRE külügyminiszter, TAUSZ JÁNOS belkereskedelmi miniszter, TRAUTMANN REZSŐ építésügyi miniszter. (Elnök: VASS ISTVÁNNÉ — 10.00 óra) ELNÖK: Az ülést megnyitom. Napirend szerint következik az 1959. évi állami költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat együttes tárgyalásának folytatása. Bejelentem, hogy a mai napon felszólalásra jelentkezett: dr. Orbán László, Tóth Anna, Gém Ferenc, dr. Bárczi Gusztáv, dr. Dezséry László, Mesterházi Lajos és Hunyadi Károly képviselőtársunk. Dr. Orbán László képviselőtársunké a szó. Dr. ORBÁN LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett költségvetés felé bizalommal fordul országunk dolgozó népe. A költségvetés világosan tükrözi pártunknak és kormányunknak azt a célkitűzését, hogy meggyorsítja szocialista építőmunkánkat, egész népgazdaságunk és népi demokráciánk fejlődését. Fejlődésünknek erre a meggyorsítására megvan minden alap és feltétel. Megvan mindenekelőtt a legfontosabb: a párt helyes politikája és az ennek ORSZÁGGYŰLÉSI IRTESITÖ alapján kibontakozott széleskörű bizalom a néptömegek részéről. Es megvan a másik fontos tényező is: a nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a szocialista tábor növekvő ereje az, hogy építőmunkánkat nemzetközi viszonylatban is a legszilárdabb talajra, a szocialista tábor győzhetetlen erejére alapítjuk. A szocialista országoknak, különösen a Szovjetuniónak óriási eredményei igen mély visszhangot váltottak és váltanak ki hazánkban. Emlékszünk rá, hogy az egymás után felbocsátott szputnyikok,, majd a holdrakéta, milyen elismerést és örömet váltott ki a dolgozók soraiban. Néhány évvel ezelőtt még hányszor fordult elő. hogy a Szovjetunió tudományos, technikai, vagy egyéb eredményeit egyesek fitymálták, egyszerűen „kommunista propagandádként kezelték. De ma már gyökeresen más a helyzet: vagy hülyének, vagy gazembernek kell lenni ahhoz, hogy valaki a Szovjetunió óriási történeti eredményeit félvállról kezelje, vagy valamiféle „propagandának" minősítse. A szovjet tudomány és technika eredményei most már nem8
