Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-3

59. február 19-én, csütörtökön 146 14

5 Az Országgyűlés 3. ülése 191 enyhítünk a problémán és megvalósítjuk azt a helyes jelszót: ne várjunk mindent az államtól, s őszintén meg kell mondani, az állam nem is győz mindent. Itt a társadalmi erők mozgósítását kell létrehozni ezen a vonalon. A kivitelezési kapacitást jelentősen fokozná a vállalatok szakmai megerősítése, jobb szervezése és az, ha a most szerte ágazó építési vállalatokat, — a tanácsit is — de jól értsük meg, anélkül, hogy ezeket a tanácsi hatáskörből kivonnánk — az építésügyi miniszter szakmai felügyeleti jogánál fogva fgységes irányítás alá vonná a tervfeladatok összehangolása, a munka helyes, ésszerű elosztása érdekében. Állítom és tudott dolog, hogy ma megfelelő összehangolás hiányában az építő vállalatok az ország egyik területéről a másikra vándorolva sok értékes időt, energiát, kapacitást veszítenek el, a fel- és a levonulásokkal tetemes költségeket okoznak. Erre csak egy példát mondok. Az építésügyi bizottság megvizsgálta a gyöngyösi vágóhíd építését. Hat vállalat vonult fel és le, óriási költséget idézve elő, ennél az egy építkezésnél. Rendet kell teremteni a költségvetések dolgában is. Nagyon örülök, hogy Fock elvtárs ezt a kérdést exponálta. Vissza kell állítani szerintem a költségvetés tekintélyét. Tarthatatlan állapot van még mindig ezen a téren. El kell érni. hogy a költségvetés végösszege a bekerülési végösszeghez legalább valami kicsit hasonlítson, mert ma óriási az eltérés. Ha ezt megtennénk, állítom, hogy ezzel is csökkenteni lehetne a felvonulások számát és nőne a kapacitás, csökkenne a költség. Tisztelt Országgyűlés! Fokozni kell azonban a kapacitás érdekében a vállalatoknál és még a kisiparnál is az építőipari munkásképzést. Lehetővé kell tenni, — bár itt van fejlődés és most javult a helyzet a vállalatoknál a tanonctartást illetően — hogy minél több tanulót vehessenek fel. Ez azért is helyes és szükséges, mert a mezőgazdasági építkezések kivitelezéséhez még hosszú időn keresztül univerzális szaktudású építőmunkások kellenek. Ezt a képzettséget csak lent a vállalatoknál lehet elsajátítani. Meg kell szervezni, elő kell mozdítani az iskolákból kikerült 14—18 évesek foglalkoztatását az építőiparban, lehetőleg tanulói minőségben. Ez részben javítana a fiatalok foglalkoztatásának fennálló problémáján. A kapacitás fejlesztése szempontjából fontos a mezőgazdasági építkezés gépesítése, megfelelő gépekkel való ellátása. A mezőgazdasági és a falusi építkezések még ma is nagyobbrészt 50 év előtti módszerekkel, kézierővel történnek. Tudom, hogy nehéz itt összegeket kihasítani. Mégis meg kellene vizsgálni, mit lehet ezen a téren tenni. De helyes lenne felülvizsgálni az Építésügyi Minisztérium építészeti gépeket kölcsönző vállalatának munkáját, megfelelő-e ez a mai kívánalmaknak, mert sok panasz merült fel ellene a gyakorlati kivitelezésben. Szükségesnek tartom, hogy az Építésügyi Miniszter az elérendő megtakarítások terhére kapjon összeget kisebb építési keverőgépek, szállítóeszközök, mozgó autódaruk és egyéb építési gépek beszerzésére. Szervezzen megfelelő gépesített brigádokat, amelyek az itt felsorolt tsz-brigádok segítségére lennének a nehezebb munkák — vasbeton elem szerkezetek — felrakásánál. Tisztelt Országgyűlés! A fejlesztés építési anyagszükségletet is idéz elő. Az építési anyagellátás terén is kell szervezeti és beruházási intézkedéseket foganatosítani ahhoz, hogy a szükséges építési anyagot kitermelhessük. Állami vonalon elsősorban a tetőfedő anyag, cserépgyártást kell jelentős mértékben fokozni. A megfelelő anyaggal rendelkező és technikai felszerelésével erre alkalmas 2—3 nagyobb téglagyárat át kell állítani cserépgyártásra. A téglaszükséglet is emelkedik. Ezért meg kell szervezni a helyi építőanyaggyártást. Az építési anyaggyártás fokozásával kapcsolatban helyes, ha a gyárak dolgozóihoz, a mi munkásainkhoz fordulunk, ők sok jó tanácsot adhatnak és megtalálják a módját a termelékenység emelésének. Fokozni kell az építési kő kitermelést, nemcsak ott a helyi építkezéseknél, ahol kellő lelőhely van, hanem el kell látni építőkővel az alföldi építkezéseket is. Nem a Balaton, vagy a tokaji kőre gondolo'k én most. Ezenkívül egész tömege, se szeri, se száma a bányáknak, ahonnan építőkövet lehet kitermelni, csak meg kell szervezni. Szinte érthetetlen, mi az oka annak, hogy ezt a hasznos építő anyag termelést úgy elhanyagoltuk, vagyis elmulasztottuk. A helyi anyagtermelést ki kell fejleszteni. Elsősorban az egyszerű építkezésekhez megfelelő vályogtermelésről lehet szó, amit maguk a dolgozó parasztok mindenhol meg tudnak csinálni. Azonban legnagyobb eredményt a szénporos tégla termelésének jelentős mértékben való felfokozása hozhat, ha jól szervezzük meg és gépesítjük — már pedig gépesíteni kell — és akkor jelentős eredményeket tudunk elérni. A szénporos tégla égetésre kelll beállítani a még nem működő tanácsi téglagyárakat, ha van' ilyen, s lehetőleg szövetkezeteket kell szervezni, és ezzel is fokozni a saját erő hozzájárulást a helyi építőanyaggyártáshoz, őszintén meg kell mondani, ebben a kérdésben nagyon sokan fordultak hozzám, különösen, amikor kint jártam vidéken. Azok a tsz vezetők, akik építkezés előtt állnak, sokszor kérdezik, hol vannak azok a — nem is lehet őket sorra megnevezni, annyiféle anyaggyártógépek, amelyeket a mezőgazdasági kiállításon annyira dicsértünk, s propagáltunk. Az utóbbi években az építési anyag és építési módszerek vonalán egész tömegével jelentek meg az újításokról szóló tudósítások, fényképek lapjainkban. Én nagyrészt ismerem ezeket a módszereket, mégis meg kell kérdeznem, mi van ezekkel, hol tart a tudományos kutatómunka? Ezen a területen kevés az eredmény. Keresni, kutatni kell a módját az építési költségek csökkentésének, mert nagyon drágán termelünk és építünk. Tisztelt Országgyűlés! Az általam vázolt kapacitás probléma és hiányosságok jó szervezési munkával mind megoldhatók és meg is kell oldani, mert ezt a fejlődés üteme megkívánja tőlünk. De ez nemcsak a két illetékes miniszter elvtárs feladata, hanem mindnyájunké, egész dolgozó népünk társadalmi feladata. Megoldásuk azért is könnyebb, mert a költségvetésben a termelés emelkedése folytán