Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-16

927 Az Országqyűlés 16. ülése 1960. évi december 9-én, pénteken 928 és táplálkozzék. Az első, tehát a rendes táplálkozás, megtörtént. Most egy kicsit jobban kell dolgoznunk, hogy elérjük a másikat is, hogy még exportálni is tudjunk, megfelelő mezőgazdasági cikket megfelelő mértékben. Azonkívül meg kell említenem, hogy a termelési főágakban is bonyolult a fejlődés útja. A termelés tényleges eredményeitől nem választhatók el a tulajdonviszonyok és a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások. A könnyebb megérthetőség kedvéért utalok az iparra. Talán mindenki emlékszik, hogy amikor a burzsoázia úgy érezte az 1945—1948. közötti években, hogy hatalma végóráit éri, akkor az inari termelés csökkent. És amikor átvette a munkásosztály a gyárat, még csökkent egy bizonyos ideig. Én nagyon jól emlékszem — elég tűrhető memóriám van — azokra a szócsatákra, amikor a három nagy gyárat átvettük és az ellenség ordított, hogy húsz évvel azelőtt azok hasznothajtó üzemek voltak, most pedig ráfizetésesek. És bizony isten, vagy két esztendeig ráfizetésesek voltak. (Derültség.) Na, mit csináljunk? Kivonult a régi vezetés. Sajnos még á raű~ szaki káderek egy részét is befolyásolni tudta és a munkásosztály oda kellett, hogy állítson forradalmi lelkesedéssel, szolgálatkészséggel, a nép ügye iránti odaadással eltelt embereket, akik azonban gyárakat soha életükben nem vezettek. Idő kellett hozzá. És nézzék meg ma ezeket a munkásosztály által kézbevett gyárakat: hetven százaléknál többet hoznak a nemzeti jövedelemhez. (Taps.) A mezőgazdasággal kapcsolatban nem kevésbé el lehetne mondani, hogy még inkább így van, hogy a tulajdonviszonyok változása átmenetileg zavaró tényezőként hat magára a termelésre. Hát ez letagadhatatlan tény. Ilyen átmeneti zavar volt akkor, amikor a régi tőkés földesúri és — nem arra fordulok — egyházi nagybirtokokat (derültség) a nép kézbe vette és felosztotta, s az egykori feudális nagybirtokokból kisparaszti gazdaságokat szervezett. Ezt mindenki tudja, hogy ez átmenetileg a termelés visszaesésével járt. Emlékezhetnek rá, hogy Horthy idején is voltak mintagazdaságok. Néha nem annyira a nemeseknél és a grófoknál, mint a zsidó bérlőknél, akik fürgébb eszű kapitalisták voltak. De azért voltak mintagazdaságok. Kiválók. Nemesített vetőmagvakat termesztettek, tenyészállatokat tenyésztettek és még sok mindent csináltak. Persze nem ez volt az egész mezőgazdaság. Ez a mezőgazdaság kis része volt, a földosztásnál meg széthullott. Széthullott, megszűnt. Mindenki emlékszik, hogy Horthy idején a gőzeke-szántás, a mélyszántás, ez a nagyon fontos mezőgazdasági művelet, azért imitt-amott létezett. Aztán azt is tudja mindenki, hogy araikor két-három év múlva kezdtük keresni, hogy hova lettek a régi gőzekék, abból senki egy darabot meg nem talált. Némelyek szerint a lakatosok felhasználták nyersanyagnak, kályhákhoz, meg nem tudom mihez, tény az, hogy úgy eltűntek, mint Kossuth a ködben, ahogy azt annak idején mondani szokták. (Derültség.) A termelés átmenetileg visszaesett a tulajdonviszonyok változása következtében. De utána rendesen egyenesbe jött. Egyenesbe jött. Ez a nép évszázados történelmi pere — ahogy mondják — és ezt végre kellett hajtani. A mezőgazdaság nem fejlődhetett volna tovább, nem is beszélve arról, hogy itt a feudális tőkés uralkodó osztálynak mégiscsak befellegzett. Most egy kicsit a birtokviszonyokban egy második változás időszakát éljük, amelyik azonban más jellegű és nem kell, hogy döntően kihasson a termelésre. Miért más jellegű? Mert akkor a tulajdonos osztályt, a feudális tőkés osztályt, felváltotta egy más osztály a tulajdonban, a parasztság. Most azonban a tulajdonos és birtokos kisparasztságot a birtokban nem váltja fel egy másik osztály, mert ugyanő marad birtokban továbbra is, másfajta formában./ Ügy hogy nem véletlenül, és ez a tudományos alapja annak, hogy mi azt mondjuk: lehetséges egyidőben a kettős feladat végrehajtása, azaz, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Azt hiszem, ez kellően bizonyított dolog, amelyen belül jelentkeznek bizonyos kisebb zavarok a termelésben, ami azért elkerülhetetlen, ami az egyéni paraszt ingadozásából adódik közvetlenül megelőzően azt az időpontot, amikor átmegy a szocialista formába és belép a termelőszövetkezetbe. , De a hároméves terv eredménye erre már kellő cáfolatot adott. Ha mi ilyen viszonyok között, amikor a mezőgazdaság háromnegyede átszerveződött a kisparaszti birtok formából a szocialista birtok formába, az üzemi formában tudtuk tizenkét-tizenhárom százalékkal emelni a mezőgazdasági termelést, talán valamivel töb- » bel, mint az ezt megelőző években összesen, akkor a kettős feladatot megoldottuk. Ha a szocialista átszervezés alapvető munkáján túl vagyunk, akkor a termelés fellendítése már, bár nem kicsi feladat, de könnyebb feladat lesz. Itt az előttem szóló elvtársak, maga Losonczi elvtárs, meg nyomatékkal Fehér elvtárs beszéltek arról is, hogy átmeneti bizonytalanság lényegében még a jelenleg termelő dolgozó parasztoknál fennáll most. Ilyen beruházást nem eszközölnek náluk, bizony még termelnek, de a piacra nem nagy lendülettel, nem hirtelen viszik, hogy finoman mondjam. Van bizonyos bizonytalanság a művelhető föld majdnem egynegyedén, és a nép érdeke, az ország érdeke, a parasztság érdeke azt követeli meg, hogy szűnjön meg, fejezzük be a mezőgazdaság szocialista átépítését, átszervezését. A szocialista nagyüzem előnyeiről én itt gazdasági mutatókat nem fogok elsorolni, mert hiszen maga Losonczi elvtárs, más elvtársak ezeket részletesen ismertették, itt is, és nem először van szó erről. Nem vitatható, hogy a régebbi és következetesen szocialista jellegű birtoktípus, az állami gazdaság, annyi évi munka, harc és kínlódás után, ha nem is mindegyik, de a maga egészében ma már szocialista gazdaságnak nevezhető. Túlnyomó többségük példásan gazdálkodik, nemesített vetőmagvakat tud adni a parasztságnak, tenyészállatokat tud adni a parasztságnak, közvetlen effektív segítséget tud adni, felvilágosító előadás, néha munkasegítség formájában, és betölti a szocialista mezőgazdasági üzem szerepét.