Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-16

917 Az Országgyűlés 16. ülése 1960. évi december 9-én, pénteken 918 jelentkezik megfelelően. Bár sertés vonalon teljesíteni tudjuk hízó-tervünket, lesz bizonyos áthúzódás az elkövetkező esztendőben. Szeretném hozzátenni, hogy a jövő évet illetően nem látunk problémát sertés-tervünk teljesítésénél, sőt azt kértük az illetékes vezető elvtársaktól, hogy mintegy 20 ezer tenyészsüldőt terven felül vigyenek ki a megyéből, mert már a tavasszal olyan süldőállománnyal rendelkezünk, hogy minden további nélkül tudunk adni más megyéknek, ahol erre szükség van. Sok bírálat hangzik el a tojás- és baromfi vonalon. Engedjék meg tisztelt képviselőtársaim, hogy erről is beszéljek röviden. Igaz, az idén van bizonyos probléma a baromfi és a tojás vonalán, de itt is olyan előrelépésnek vagyunk szemtanúi, ami feltétlenül optimizmusra jogosít fel bennünket. Termelőszövetkezeteinkben március elején mindössze 13 000 törzsbaromfi volt. Az idén már lényegesen előbbre léptünk és a jövő év végére már szövetkezeti vonalon százezer darabos törzsállománnyal rendelkezünk, ami már biztosítani fogja a tojásprobléma megoldását is. Ugyancsak lényeges előrelépés van a közösben a pecsenye-csibe vonalán a városi ellátás és a falvak saját ellátása tekintetében. 1959-ben a termelőszövetkezetek 112 000 naposcsibét igényeltek. 1960-ban már 330 000-ret adunk ki. Emellett kiadtunk 60 000 kacsát és 18 000 pulykát. A pulyka-vonalon további erősítéseket vezetünk be. Tapasztalataink szerint a szövetkezetek szeretik a pulykát, s úgy látjuk, hogy a viszszaesés után, amely éveken keresztül jellemezte megyénket, két-három esztendő alatt olyan törzsállománnyal rendelkezünk majd, amely feltétlenül előnyös lesz az ország ellátása szempontjából. Csak megemlíteném, hogy míg ebben az évben 330 000 naposcsibét adtunk ki, a szövetkezetek máris 416 000 napos csibét kértek tőlünk a következőkre, bár még nem érkeztek be mindenhonnan az igények. Ugyanakkor 173 000 kacsát és 26 000 pulykát igényelnek tőlünk. Tapasztalataink szerint csak győzzük őket kielégíteni: akkor ez a helyzet feltétlenül rendeződni fog. Tojás-tervünket az idén nem tudjuk teljesíteni. A vitában elhangzottakkal kapcsolatban csak két megjegyzést szeretnék tenni. A tojástermelésnél feltétlenül felvetődik az a probléma, hogy a sertéshús hiánya miatt viszonylag magasak a baromfiárak, és az egyes parasztok jobban járnak, ha baromfit adnak el, mintha tojáseladással foglalkoznának. Ugyanakkor egyetértek azzal, amit Losonczi elvtárs elmondott, hogy t. i. ezen a területen bizony a felvásárlók is elég tunyaságot mutatnak fel. Tisztelt Képviselőtársaim! Véleményünk szerint ezek a számok fényesen bizonyítják, hogy a lakosság növekvő igényeinek kielégítéséhez a kulcs a szövetkezeti mozgalom teljes befejezése lesz. Igaz, valaki már megkérdezte, vájjon nálunk a megyében minden rendben van-e, hiszen én csak jókról beszélek. Nem erről van szó. De meggyőződésünk szerint Győr-Sopron megyére àz a nagy előrelépés a jellemző, amely optimizmusra jogosít fel bennünket és meggyőződésünk szerint a többi megye ugyanezen az úton fog haladni. 242 szövetkezetünk között 9 rossz szövetkezet van. Erről is kell beszélni, ezt mi nem akarjuk letagadni. Ebben a 9 szövetkezetben baj van a munkafegyelemmel. Éppen ezeken a helyeken sokszor nem munkája után értékelik a belépett középparasztot, hanem úgy, hogy „középparaszt voltál, eridj félre", s nem a szorgalmat veszik mértékadónak ezeknél az embereknél. Van még bizonyos feszültség a szegény- és a középparaszt között. Meggyőződésem szerint az átszervezett községekben van olyan feszültség is, amely az átszervezés után következik be: az állami apparátusban és a pártfunkcióban levő emberek és a szövetkezet vezetői között tapasztalható feszültség. Ez úgy jelentkezik, hogy a faluban általában a legképzettebb embert teszik meg szövetkezeti elnöknek, sok helyen főiskolát végzett szövetkezeti elnökök vannak. A falu élete most a szövetkezetben bonyolódik le, s ma már nem lehet úgy irányítani az állami és a pártmunkát, hogy a szövetkezeti elnök az esetek jórészében képzettebb azoknál, akik az állami és a pártmunkát akarják irányítani a községben. Ez viszont arra sarkall bennünket, hogy gyorsítsuk meg az állami irányító munka színvonalának emelését és a párt segítő tevékenysége színvonalának az emelését, hogy a jövőben a pártszervezetek a szövetkezeteknél jó, egészséges javaslatokat tegyenek, amelyekkel a szövetkezetek tagjai feltételenül egyet fognak majd érteni. Miért vannak gyenge szövetkezeteink? Mindenek előtt mi magunk vagyunk felelősek érte, mert nem jól oldottuk meg a vezetés kérdését. Egy kicsi tehetetlenség mutatkozik a vezetők részéről. Nem mernek igent és nemet mondani. Igent inkább mondanak, de nemet nem mernek mondani, így pedig egy falu életét nem lehet vezetni. Ahol mindenkinek azt mondják, hogy igen, ez mehet, ott bizony baj van a munkafegyelemmel, a tagság szorgalmával, ott a vezetés nem eléggé szilárd. Nem is csak a tsz elnökének a vezetése, hanem általában a szövetkezeti vezetés nem elég szilárd és alapvetően ez okozza a bajokat. Közrejátszik ebben az a hibánk is, hogy az idei terveket nem eléggé reálisan állítottuk be. Állami szerveink és mi magunk sem néztük át megfelelően ezeket a terveket, amelyekben olyan árakat terveztek be, amilyeneket ma nem tudnak megkapni, amilyeneket eleve képtelenség megkapni azért, amit el akarnak adni. Emiatt olyan tervek születtek, amelyeket nem lehet teljesíteni, mert ilyen árakat nem adunk meg egyes cikkekért. Tettünk már intézkedéseket. A gyenge termelőszövetkezeteknek külön terveket dolgoztunk ki és egy részüket erős termelőszövetkezetekbe olvasztjuk be. Hiszen az esetek jó részében egy községben több szövetkezet van, s ha ezeket összehozzuk, megfelelő vezetést biztosítunk számukra. Ahol pedig rossz talaj van, ott ezeket a szövetkezeteket az adott helyzetnek megfelelően profilírozzuk. Befejezésül hadd mondjam el, hogy a múlt évben megyei átlagban 27,33 forintot osztottunk munkaegységenként, az idén pedig mintegy 30,50 forintot. Mintegy 50 százalékát pénzben, a többit természetben. Véleményünk szerint a jövő évben újabb 3 forinttal megyünk előre.