Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-3

89 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 90 ken számos értékes észrevétel, hangzott el, ame­lyek fontos kérdésekre hívták fel a kormány fi­gyelmét, és így értékes hozzájárulást jelentettek az államvezetés munkájához. A bizottságok vitaanyagából csupán egyet kí­vánok kiemelni. Több bizottságban vetették ' fel azt a kérdést, hogy amennyiben a mezőgazdaság szocialista átalakítása nagyobb mértékben előre­lendül, biztosítani tudja-e a kormány a nagy­üzemi gazdálkodás megszilárdításához szükséges beruházási eszközöket. Ténylegesen az a hely­zet, hogy az MSZMP Központi Bizottságának a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejleszté­séről szóló határozata nyomán az ország számos területén megnőtt a meglevő szövetkezetek tag­létszáma és földterülete, nagy számban alakultak új termelőszövetkezetek és több, mint 200 új termelőszövetkezeti község jött létre. A kormány az 1959. évi népgazdasági terv és költségvetés összeállításánál számolt a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fellendülésével; ezért a nép­gazdasági tervben és a költségvetésben megfe­lelő tartalékot biztosított a területileg fejlődő és az újonnan alakult szövetkezetek megszilárdítá­sa, a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges beru­házások anyagi alátámasztása céljaira. Emellett a kormány számít arra is, hogy az építőanyag­ipar és az építőipar dolgozói — mint azt a múlt évben is tették — a terv túlteljesítésével növelik az építőipar termelését, és ezzel segítséget nyúj­tanak a mezőgazdaság szocialista átszervezése sikeres végrehajtásához. Tisztelt Országgyűlés ! Minthogy az 1959. évi költségvetés teljes mértékben alátámasztja a hároméves terv máso­dik évének feladatait, és mind a termelőerők fej­lesztésére, a népgazdaság szocialista alapjainak bővítésére, mind a dolgozók anyagi, szociális és kulturális jólétének emelésére megfelelő fedeze­tet biztosít, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1959. évi költségvetést és a költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A következő felszólaló Dabrónaki Gyula képviselőtársunk, a költségvetés előadója. Az előadó elvtársé a szó. DABRÓNAKI GYULA: Tisztelt Országgyű­lés! A pénzügyminiszter elvtárs ismertette az 1959. évi költségvetést. A terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta a költségvetést és meg­állapította, hogy termelési terveink végrehajtá­sát ez évi költségelőirányzatunk pénzügyileg biztosítja. Az 1958-as népgazdasági eredményekre tá­maszkodva a tárgyalás alatt levő költségvetés jellemzője, hogy a termelékenység emelését, az önköltség tervezett csökkentését, a dolgozók, a lakosság takarékosságát, valamint az életszínvo­nal betervezett további emelését egyaránt tekin­tetbe veszi és a költségvetés felemelt előirányza­ta nagyobb lehetőséget nyújt anyaggal és ener­giával is megalapozott népgazdálkodásunk erő­teljes fejlesztésére. A költségvetés mindezekre gondosan mérlegelt, minden téren takarékossá­got is igénylő, biztos pénzügyi fedezetet ad. A takarékosság alatt természetesen a mi gazdálkodásunkban nemcsak a pénzzel való ta­karékosságot értjük, hanem takarékosságot az anyaggal, az energiával, az idővel. Azt is értjük alatta, hogy termelésünk a tervezett mennyiség­ben és ütemben biztosítja belső fogyasztásunkat és a megfelelő minőségű exportot. Tisztelt Országgyűlés. Úgy érzem, hogy az 1959-es költségvetés tárgyalását nem lehet elvo­natkoztatni a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak az elmúlt napokban befejeződött XXI. Kongresszusa vitájától, határozatától. A szovjet nép hatalmas politikai, társadalmi és gazda­sági tevékenységét dokumentálta ez a kongresz­szus, a dolgozó nép érdekében kifejtett munka nagyszerűségét, a kommunista társadalom építé­sének hatalmas munkáját. A kongresszus és an­nak határozatai, a hétéves népgazdasági terv perspektívái nemcsak a Szovjetunió ügye, nem­csak a szovjet dolgozók ügye. A világ dolgozói­nak milliói, az egész haladó emberiség szerető figyelemmel kísérte a kongresszus munkáját, határozatát. A szocialista tábor országaiban, így a mi hazánkban is az egész társadalom ügyévé vált, dolgozó népünk nagy érdeklődéssel figyelte a kongresszust, erőt merítve annak vitájából, célkitűzéseiből. A szovjet nép sikere, ereje, a kommunista társadalom építése nagy segítséget, biztatást je­lent szocialista hazánk felépítéséhez. A mi ügyünk is, a mi érdekünk is az új hétéves terv végrehajtása a Szovjetunióban. Tisztelt Országgyűlés! A Szovjetunió világméretű tervéhez képest természetesen a miénk sokkal szerényebb. Fej­lődésünk üteme azonban jogos büszkeséggel tölt­het el minden hazáját, népét szerető állampol­gárt. Szocialista társadalmunk építésével mi is résztveszünk a béketábor többi országaival együtt az új világr-a szocialista társadalom for­málásában. Mint ismeretes, a szocialista tábor országai célul tűzték ki, hogy békés versenyben 1965-re elérik -a világ ipari termelésének 50 százalékát. A szovjet nép és az egész szocialista tábor nagy­szerű célkitűzései minket is arra sarkallnak, hogy népgazdaságunk erejét növelve a nemes verseny­ben mi is részt kérjünk népünk szorgalmas és lelkes munkájával. Ezt tesszük akkor is, amikor az 1959. évi költségvetéssel népgazdaságunk pénzügyi alapjait megteremtjük. Ehhez a munkához akarat kell, és ez meg­van szorgalmas dolgozó népünkben. A terv- és költségvetési bizottság úgy látja, hogy megvan­nak hozzá az anyagi feltételek, a hozzáértés, a szocialista termelési mód, a bizalom és megvan az a jó vezetés, amely az ellenforradalom leverése után a párt és a forradalmi munkás-paraszt kor­mány irányító tevékenységében eddig is meg­nyilvánult. Az Országgyűlés 11 állandó bizottsága meg­vitatta és részleteiben is elfogadta a költségvetést. A bizottságokban résztvevő képviselők nagy fe­lelősséggel tárgyalták meg a költségvetés elő­irányzatait. 220 képviselő vett részt az állan­dó bizottságok munkájában és 116-an szóltak hozzá, tettek javaslatot az őket megbízó válasz­I tópolgárok és a saját nevükben. Ez a széleskörű

Next

/
Oldalképek
Tartalom