Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-3

89 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 90 ken számos értékes észrevétel, hangzott el, amelyek fontos kérdésekre hívták fel a kormány figyelmét, és így értékes hozzájárulást jelentettek az államvezetés munkájához. A bizottságok vitaanyagából csupán egyet kívánok kiemelni. Több bizottságban vetették ' fel azt a kérdést, hogy amennyiben a mezőgazdaság szocialista átalakítása nagyobb mértékben előrelendül, biztosítani tudja-e a kormány a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdításához szükséges beruházási eszközöket. Ténylegesen az a helyzet, hogy az MSZMP Központi Bizottságának a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről szóló határozata nyomán az ország számos területén megnőtt a meglevő szövetkezetek taglétszáma és földterülete, nagy számban alakultak új termelőszövetkezetek és több, mint 200 új termelőszövetkezeti község jött létre. A kormány az 1959. évi népgazdasági terv és költségvetés összeállításánál számolt a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fellendülésével; ezért a népgazdasági tervben és a költségvetésben megfelelő tartalékot biztosított a területileg fejlődő és az újonnan alakult szövetkezetek megszilárdítása, a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges beruházások anyagi alátámasztása céljaira. Emellett a kormány számít arra is, hogy az építőanyagipar és az építőipar dolgozói — mint azt a múlt évben is tették — a terv túlteljesítésével növelik az építőipar termelését, és ezzel segítséget nyújtanak a mezőgazdaság szocialista átszervezése sikeres végrehajtásához. Tisztelt Országgyűlés ! Minthogy az 1959. évi költségvetés teljes mértékben alátámasztja a hároméves terv második évének feladatait, és mind a termelőerők fejlesztésére, a népgazdaság szocialista alapjainak bővítésére, mind a dolgozók anyagi, szociális és kulturális jólétének emelésére megfelelő fedezetet biztosít, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1959. évi költségvetést és a költségvetésről szóló törvényjavaslatot fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A következő felszólaló Dabrónaki Gyula képviselőtársunk, a költségvetés előadója. Az előadó elvtársé a szó. DABRÓNAKI GYULA: Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszter elvtárs ismertette az 1959. évi költségvetést. A terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta a költségvetést és megállapította, hogy termelési terveink végrehajtását ez évi költségelőirányzatunk pénzügyileg biztosítja. Az 1958-as népgazdasági eredményekre támaszkodva a tárgyalás alatt levő költségvetés jellemzője, hogy a termelékenység emelését, az önköltség tervezett csökkentését, a dolgozók, a lakosság takarékosságát, valamint az életszínvonal betervezett további emelését egyaránt tekintetbe veszi és a költségvetés felemelt előirányzata nagyobb lehetőséget nyújt anyaggal és energiával is megalapozott népgazdálkodásunk erőteljes fejlesztésére. A költségvetés mindezekre gondosan mérlegelt, minden téren takarékosságot is igénylő, biztos pénzügyi fedezetet ad. A takarékosság alatt természetesen a mi gazdálkodásunkban nemcsak a pénzzel való takarékosságot értjük, hanem takarékosságot az anyaggal, az energiával, az idővel. Azt is értjük alatta, hogy termelésünk a tervezett mennyiségben és ütemben biztosítja belső fogyasztásunkat és a megfelelő minőségű exportot. Tisztelt Országgyűlés. Úgy érzem, hogy az 1959-es költségvetés tárgyalását nem lehet elvonatkoztatni a Szovjetunió Kommunista Pártjának az elmúlt napokban befejeződött XXI. Kongresszusa vitájától, határozatától. A szovjet nép hatalmas politikai, társadalmi és gazdasági tevékenységét dokumentálta ez a kongreszszus, a dolgozó nép érdekében kifejtett munka nagyszerűségét, a kommunista társadalom építésének hatalmas munkáját. A kongresszus és annak határozatai, a hétéves népgazdasági terv perspektívái nemcsak a Szovjetunió ügye, nemcsak a szovjet dolgozók ügye. A világ dolgozóinak milliói, az egész haladó emberiség szerető figyelemmel kísérte a kongresszus munkáját, határozatát. A szocialista tábor országaiban, így a mi hazánkban is az egész társadalom ügyévé vált, dolgozó népünk nagy érdeklődéssel figyelte a kongresszust, erőt merítve annak vitájából, célkitűzéseiből. A szovjet nép sikere, ereje, a kommunista társadalom építése nagy segítséget, biztatást jelent szocialista hazánk felépítéséhez. A mi ügyünk is, a mi érdekünk is az új hétéves terv végrehajtása a Szovjetunióban. Tisztelt Országgyűlés! A Szovjetunió világméretű tervéhez képest természetesen a miénk sokkal szerényebb. Fejlődésünk üteme azonban jogos büszkeséggel tölthet el minden hazáját, népét szerető állampolgárt. Szocialista társadalmunk építésével mi is résztveszünk a béketábor többi országaival együtt az új világr-a szocialista társadalom formálásában. Mint ismeretes, a szocialista tábor országai célul tűzték ki, hogy békés versenyben 1965-re elérik -a világ ipari termelésének 50 százalékát. A szovjet nép és az egész szocialista tábor nagyszerű célkitűzései minket is arra sarkallnak, hogy népgazdaságunk erejét növelve a nemes versenyben mi is részt kérjünk népünk szorgalmas és lelkes munkájával. Ezt tesszük akkor is, amikor az 1959. évi költségvetéssel népgazdaságunk pénzügyi alapjait megteremtjük. Ehhez a munkához akarat kell, és ez megvan szorgalmas dolgozó népünkben. A terv- és költségvetési bizottság úgy látja, hogy megvannak hozzá az anyagi feltételek, a hozzáértés, a szocialista termelési mód, a bizalom és megvan az a jó vezetés, amely az ellenforradalom leverése után a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány irányító tevékenységében eddig is megnyilvánult. Az Országgyűlés 11 állandó bizottsága megvitatta és részleteiben is elfogadta a költségvetést. A bizottságokban résztvevő képviselők nagy felelősséggel tárgyalták meg a költségvetés előirányzatait. 220 képviselő vett részt az állandó bizottságok munkájában és 116-an szóltak hozzá, tettek javaslatot az őket megbízó válaszI tópolgárok és a saját nevükben. Ez a széleskörű