Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-15

871 Az Országgyűlés 15. ülése 1960 meghaladó terméseredményt értek el katasztrális holdanként. A megtermelt takarmányok egy része kárbavész a nem megfelelő összetételben történő felhasználás miatt. Mint ismeretes, fehérjeellátottságunk ma még nem kielégítő, s ez nagymértékben rontja a megtermelt takarmány felhasználásának gazdaságosságát. A takarmányok gazdaságos felhasználását elő kell segítenünk megfelelő összetételű takarmányok gyártásának a megszervezésével, amellyel az állattenyésztés hozamait emelni és főleg olcsóbbá lehet tenni. A nagyüzemek kialakításával lehetőség nyílik arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben használjuk ki a termelésben rejlő lehetőségeket azáltal, hogy egyes növényeket és egyéb kultúrákat az ország azon tájain termeljünk, ahol azok a leggazdaságosabban termelhetők, a legnagyobb termést adják. Az üzemen belüli szakosítás pedig lehetővé teszi a gépek jobb kihasználását, a termelékenység további növelését. Tisztelt Országgyűlés! Pártunk VII. kongresszusa egy évvel ezelőtt fogadta el második ötéves tervünk irányelveit, amelyben a mezőgazdaság előtt álló feladatokat is megszabta. A mezőgazdaság össztermelését az 1954— 1958. évek átlagához képest 30—32 százalékkal kell növelnünk. Nem kis feladatot jelent ez a mezőgazdaság dolgozói számára, de most a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel megvalósítható ez a feladat és népünk életszínvonalának emeléséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében meg is fogunk tenni mindent annak teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy beszámolómat fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet 10.55—11.17.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozá'sunkat folytatjuk. Bejelentem, hogy a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szóló beszámolóhoz Boros Gergely, Fehér Lajos, Kádár János, Oláh György, Papp Lajos, Szabics Istvánné, Szirmai Jenő és dr. Tatár-Kiss Lajos képviselőtársaink jelentkeztek szólásra. Fehér Lajos képviselőtársunkat illeti a szó. FEHÉR LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomat mindenekelőtt azzal kezdem, hogy Losonczi Pál elvtárs földművelésügyi miniszternek, a kormány tagjának a mezőgazdaság helyzetéről adott tájékoztató jelentését helyeslem, azt a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. A tájékoztató jelentésnek ahhoz a részéhez kívánok kiegészítést fűzni, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésének tervezett, küszöbön álló befejezését érintette. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága — figyelembe véve az ország politikai és gazdasági helyzetét, a termelőszövetkezeti mozgalom eddigi eredményeit — számolva az átmeneti nehézségekkel is —, lehetségesnek és szükségesnek tartja, hogy a tél folyamán végigvigyük a magyar faluban tíz évvel ezelőtt elkezeli december 8-án, csütörtökön 872 dett forradalmi nagy átalakulást: lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. (Taps.) Lehetővé teszi e lépés sikeres megtételét mindenekelőtt a termelőszövetkezeti mozgalomnak az utóbbi két esztendőben végbement örvendetes fejlődése, túlsúlyra jutása és általános megszilárdulása. Ennek alapján tovább erősödött a népi hatalom, a munkás-paraszt szövetség, a Magyar Népköztársaság! Lehetővé tette és teszi a falun folyó átalakulás meggyorsulását, úgyszintén a befejezést a népgazdaság egészében tapasztalt fejlődés, amely szintén gyorsabb a tervezettnél. A hároméves terv során a szocialista ipar termelésének növekedése 1957-hez viszonyítva a tervezett 22 százalék helyett az idei év végére előreláthatóan 40 százalék lesz. A falu sikeres átalakításának igen fontos feltétele volt eddig is, hogy szocialista iparunk magas fokot ért el s ennek alapján munkásosztályunk a korábbinál hathatósabb segítséget tud adni a szocialista gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztságnak. Nemcsak anyagi eszközökkel, gépekkel, műtrágyával, építőanyaggal, hanem elsősorban — politikai tekintetben is. Csak a legteljesebb elismerés hangján kell e fórumon is szólanom arról az ezer és ezer üzemi munkásról, aki a szocialista öntudattól és lelkesedéstől hajtva — a szövetkezeti parasztok, traktorosok, pedagógusok, agronómusok mellett — a tavalyi és az idei télen résztvett a falusi agitációban, a dolgozó parasztokkal folyó beszélgetésekben és segített nekik kételyeik leküzdésében, bátorította őket elhatározásuk meghozatalában. Abban, hogy bátran lépjenek a haladás történelmileg teljesen megérett útjára, a szocializmus széles országútjára: egyesítsék a paraszti földeket szocialista típusú gazdaságokba, amelyekben az egyéni és közös érdekeket összeegyeztetve, saját maguk öntudatos szövetkezeti gazdákká válva, szorgalmas munkával, a gépek, a tudomány segítségével lépésről-lépésre, de nem is olyan sok idő múlva, a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb terméshozamokat érhetnek el — önmaguk és az ország javára. A falu átalakulásának sikeres befejezése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Szükséges és érdeke ez a munkásosztálynak, mindenekelőtt politikai meggondolásból. A szocialista mezőgazdaság megteremtése egyet jelent a szocializmus alapjainak lerakásával, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom megvalósításával, a szocializmus ügyének győzelemre jutásával országunkban, amelyért a magyar munkásosztály, s népünk legjobbjai oly sokat küzdöttek és vérüket hullatták. De szükségszerű a szocialista mezőgazdaság megteremtése, a munkásosztály és egész népünk számára — gazdasági okokból is. Iparunk termelése a felszabadulás óta több mint 3.5-szeresére nőtt. A mezőgazdasági termelés növekedése öszszehasonlíthatatlanul lassúbb. Ugyanakkor — mint köztudomású — a mezőgazdaság termeivényeivei szemben az igények megnőttek, sőt egyre jobban nőnek, mindenekelőtt a következő okok miatt. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedéseire 1957-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 14—16 százalékkal, utána a hároméves terv során további 9,5