Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-15
859 Az Országgyűlés 15. ülése 1960 Mindenki előtt ismert tény, hogy dolgozó népünk ma jobban él, mint a felszabadulás előtt, többet fogyasztunk élelmiszerekből, és még többet szeretnénk fogyasztani, főleg húsfélékből, tejtermékekből, tojásból és gyümölcsből. Hogy a mezőgazdasági termékek iránti fokozódó igényt . kielégíthessük, arra minden adottságunk megvan. — Jó az éghajlatunk, termőtalajunk, van szorgalmas parasztságunk és a nagyüzemi gazdálkodás kiszélesítésével most nyílik lehetőség a termelés nagyobbarányú fellendítésére. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk: ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelést és különösen az árutermelést az elkövetkező években jelentős mértékben növelni tudjuk, tovább kell erősíteni és szélesíteni a mezőgazdaság szocialista szektorát. E cél elérése érdekében a kormány elérkezettnek látja,az időt arra, hogy a termelőszövetkezetek egész országunkra való kiterjesztésével a mezőgazdaság szocialista átszervezését lényegében befejezzük. Amikor erre a lépésre határozzuk el magunkat, az a tudat és egyben kötelesség vezérel bennünket, hogy az átszervezés befejezésével az életszínvonal további tervszerű növelését, a szocialista viszonyok szélesítését tartjuk fő célunknak. A szocialista átszervezés befejezését lehetővé teszi az a körülmény, hogy meglevő szövetkezeteink zöme már megszilárdult, jelentős részük ma már több árut ad az országnak egységnyi területről, mint ezen a területen a szövetkezet megalakulása előtt adtak az egyénileg dolgozó parasztok. Egyénileg dolgozó parasztjaink is látják a termelőszövetkezetek eredményeit, mégis vannak még kételyeik az újat, a jövőt illetően. Mindegyiküket nyilván az a gondolat foglalkoztatja, hogy ha bènt lesznek a termelőszövetkezetekben, hogyan alakul majd az életük, milyen megélhetést tudnak majd biztosítani családjuknak, hogyan tudják egymást megérteni a közösben. — Ugy gondolom, hogy kötelességünk ezeket a parasztembereket felkeresni a tél folyamán, s kicserélni gondolatainkat, elképzeléseinket a jövőjüket illetően. A most belépő parasztoknak már könnyebb felmerülő aggodalmaikra választ adni, mint korábban, hiszen sok jó szövetkezet példája áll előttünk, amelyek valóban gondtalanabb, jobb megélhetést nyújtanak tagjaik számára, mint amilyet egyéni gazda korukban el tudtak érni. A mezőgazdaságban a legutóbbi évek során szerzett tapasztalataink, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek termelésének gyors fejlődése azt bizonyítják, hogy csak a nagyüzemi termelés megvalósítása teszi könnyebbé a parasztok munkáját és szebbé az életüket. Ezért a mezőgazdaság szocialista átalakításának továbbvitelével, a termelőszövetkezeti nagyüzemek általánossá tételével biztos alapot teremtünk ahhoz, hogy a termelés, árutermelés szintje az eddigieket meghaladó gyors ütemben növekedjék, s a mezőgazdaság egyre jobban kielégítse az életszínvonal emelkedéséből, s más területeken jelentkező igényeket. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság átszervezése terén ez év elején újabb nagyarányú lépést tettünk előre, s év t i december 8-án, csütörtökön 860 ezzel döntően túlsúlyra jutott a szocialista szektor a mezőgazdaságban. Az eddigi eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy bízhatunk a szövetkezetek termelésének növekedésében. Mégis nem kevesen voltak azok, akik a termelés nagyarányú visszaesésével számoltak. Ezek tévedtek ! Ez az esztendő döntő volt a szocialista s viszonyok megerősödése szempontjából és a sok kezdeti nehézség ellenére — ami az új gazdálkodásra való áttéréssel jár —, eredményesen fejezzük be ezt az évet. Az időjárás nem kedvezett ez évben a mezőgazdasági termelés számára. A múlt év őszén a szárazság akadályozta a vetések és az őszi mélyszántások elvégzését, s a télvégi hónélküli erős fagyok, majd a nyári aszály, s most ősszel a szokásosnál kétszerte több csapadék a legedzettebb gazdaságokat is erősen próbára tette. Méginkább így volt ez természetesen a számos új, a nagyüzemi gazdálkodásban még nem jártas termelőszövetkezeteknél, amelyek egyrésze — ilyen körülmények között — csak részben tudott megbirkózni a reá váró feladatokkal. A kedvezőtlen időjárás, az új gazdaságok kialakításával járó nehézségek ellenére, mezőgazdaságunk össztermelése megközelíti a tavalyi kiugró év eredményét, felvásárlásunk pedig — bár elmarad a tervezettől — a tavalyi szint körül alakul az idén. A mezőgazdasági termelés és felvásárlás 1960. ^évi alakulását ezek mellett az általános megállapítások mellett érdemes részleteiben is kissé alaposabban megnézni. A búza termésátlaga országosan a tavalyi 9,8 mázsával szemben az idén 9,7 mázsa lett. Az egyes szektorok közül érdemes megemlíteni, hogy az állami gazdaságok a tavalyi 13,5 q terméssel szemben az idén 14 q-át termeltek katasztrális holdanként. Az egyéni parasztok termésátlaga tavaly 1,2 q-val volt kevesebb az országos átlagnál, az idén pedig 2,3 q-ával termeltek kevesebbet kat. holdanként. Kedvező jelenség, hogy a nagy takarmányértéket adó kukorica vetésterülete az idén tovább növekedett és Össztermése az egyes vidékeken okozott aszálykár ellenére megközelíti a tavalyi termést. Burgonyaellátásunk terén egy évvel ezelőtt a gyenge termés folytán komoly ellátási zavarok voltak, burgonyát kellett importálnunk. Az idén 10 százalékkal nagyobb vetésterületen, mintegy 50 000 vagonnal nagyobb termést takarítottunk be a tavalyinál és ez lehetővé teszi az ez évi zavartalan ellátást. Vetőgumó hiányában ez évben még nem tudtunk a lakosság által kedvelt fajtákból olyan mennyiséget termelni, amely kielégítette volna a felmerülő igényeket. A gülbaba és a rózsafajtákra gondolok itt, bár ezekből többet vetettünk el a tavalyinál, az idei termésből azonban biztosítani szeretnénk nagyobb mennyiségű vetőgumót a jövő esztendőre. Cukorrépa termésünk szintén kedvezően alakult az idén, jobb termésre számítunk, mint a tavalyi évben, részben annak következtében, hogy nagyobb volt valamivel a vetésterület — mintegy 40 000 vagonnal számíthatunk nagyobb termésre a tavalyinál.
