Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-15

859 Az Országgyűlés 15. ülése 1960 Mindenki előtt ismert tény, hogy dolgozó népünk ma jobban él, mint a felszabadulás előtt, többet fogyasztunk élelmiszerekből, és még többet szeretnénk fogyasztani, főleg húsfélékből, tejtermékekből, tojásból és gyümölcsből. Hogy a mezőgazdasági termékek iránti fokozódó igényt . kielégíthessük, arra minden adottságunk meg­van. — Jó az éghajlatunk, termőtalajunk, van szorgalmas parasztságunk és a nagyüzemi gaz­dálkodás kiszélesítésével most nyílik lehetőség a termelés nagyobbarányú fellendítésére. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján el­mondhatjuk: ahhoz, hogy a mezőgazdasági ter­melést és különösen az árutermelést az elkövet­kező években jelentős mértékben növelni tud­juk, tovább kell erősíteni és szélesíteni a mező­gazdaság szocialista szektorát. E cél elérése ér­dekében a kormány elérkezettnek látja,az időt arra, hogy a termelőszövetkezetek egész orszá­gunkra való kiterjesztésével a mezőgazdaság szocialista átszervezését lényegében befejezzük. Amikor erre a lépésre határozzuk el ma­gunkat, az a tudat és egyben kötelesség vezérel bennünket, hogy az átszervezés befejezésével az életszínvonal további tervszerű növelését, a szo­cialista viszonyok szélesítését tartjuk fő célunk­nak. A szocialista átszervezés befejezését lehetővé teszi az a körülmény, hogy meglevő szövetke­zeteink zöme már megszilárdult, jelentős részük ma már több árut ad az országnak egységnyi te­rületről, mint ezen a területen a szövetkezet megalakulása előtt adtak az egyénileg dolgozó parasztok. Egyénileg dolgozó parasztjaink is látják a termelőszövetkezetek eredményeit, mégis van­nak még kételyeik az újat, a jövőt illetően. Mindegyiküket nyilván az a gondolat foglalkoz­tatja, hogy ha bènt lesznek a termelőszövetkeze­tekben, hogyan alakul majd az életük, milyen megélhetést tudnak majd biztosítani családjuk­nak, hogyan tudják egymást megérteni a közös­ben. — Ugy gondolom, hogy kötelességünk eze­ket a parasztembereket felkeresni a tél folya­mán, s kicserélni gondolatainkat, elképzelésein­ket a jövőjüket illetően. A most belépő parasz­toknak már könnyebb felmerülő aggodalmaikra választ adni, mint korábban, hiszen sok jó szö­vetkezet példája áll előttünk, amelyek valóban gondtalanabb, jobb megélhetést nyújtanak tag­jaik számára, mint amilyet egyéni gazda koruk­ban el tudtak érni. A mezőgazdaságban a legutóbbi évek során szerzett tapasztalataink, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek termelésének gyors fejlő­dése azt bizonyítják, hogy csak a nagyüzemi ter­melés megvalósítása teszi könnyebbé a parasz­tok munkáját és szebbé az életüket. Ezért a mezőgazdaság szocialista átalakítá­sának továbbvitelével, a termelőszövetkezeti nagyüzemek általánossá tételével biztos alapot teremtünk ahhoz, hogy a termelés, árutermelés szintje az eddigieket meghaladó gyors ütem­ben növekedjék, s a mezőgazdaság egyre jobban kielégítse az életszínvonal emelkedéséből, s más területeken jelentkező igényeket. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság átszervezése terén ez év elején újabb nagyarányú lépést tettünk előre, s év t i december 8-án, csütörtökön 860 ezzel döntően túlsúlyra jutott a szocialista szek­tor a mezőgazdaságban. Az eddigi eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy bízhatunk a szövetkezetek termelésének növekedésében. Mégis nem kevesen voltak azok, akik a termelés nagyarányú visszaesésével számoltak. Ezek té­vedtek ! Ez az esztendő döntő volt a szocialista s viszonyok megerősödése szempontjából és a sok kezdeti nehézség ellenére — ami az új gazdálko­dásra való áttéréssel jár —, eredményesen fejez­zük be ezt az évet. Az időjárás nem kedvezett ez évben a me­zőgazdasági termelés számára. A múlt év őszén a szárazság akadályozta a vetések és az őszi mélyszántások elvégzését, s a télvégi hónélküli erős fagyok, majd a nyári aszály, s most ősszel a szokásosnál kétszerte több csapadék a legedzet­tebb gazdaságokat is erősen próbára tette. Még­inkább így volt ez természetesen a számos új, a nagyüzemi gazdálkodásban még nem jártas ter­melőszövetkezeteknél, amelyek egyrésze — ilyen körülmények között — csak részben tudott meg­birkózni a reá váró feladatokkal. A kedvezőtlen időjárás, az új gazdaságok ki­alakításával járó nehézségek ellenére, mezőgaz­daságunk össztermelése megközelíti a tavalyi kiugró év eredményét, felvásárlásunk pedig — bár elmarad a tervezettől — a tavalyi szint kö­rül alakul az idén. A mezőgazdasági termelés és felvásárlás 1960. ^évi alakulását ezek mellett az általános megállapítások mellett érdemes részleteiben is kissé alaposabban megnézni. A búza termésátlaga országosan a tavalyi 9,8 mázsával szemben az idén 9,7 mázsa lett. Az egyes szektorok közül érdemes megemlíteni, hogy az állami gazdaságok a tavalyi 13,5 q ter­méssel szemben az idén 14 q-át termeltek ka­tasztrális holdanként. Az egyéni parasztok ter­mésátlaga tavaly 1,2 q-val volt kevesebb az országos átlagnál, az idén pedig 2,3 q-ával ter­meltek kevesebbet kat. holdanként. Kedvező jelenség, hogy a nagy takarmány­értéket adó kukorica vetésterülete az idén to­vább növekedett és Össztermése az egyes vidéke­ken okozott aszálykár ellenére megközelíti a ta­valyi termést. Burgonyaellátásunk terén egy évvel ezelőtt a gyenge termés folytán komoly ellátási zavarok voltak, burgonyát kellett importálnunk. Az idén 10 százalékkal nagyobb vetésterületen, mintegy 50 000 vagonnal nagyobb termést takarítottunk be a tavalyinál és ez lehetővé teszi az ez évi za­vartalan ellátást. Vetőgumó hiányában ez évben még nem tudtunk a lakosság által kedvelt fajtákból olyan mennyiséget termelni, amely kielégítette volna a felmerülő igényeket. A gülbaba és a rózsafaj­tákra gondolok itt, bár ezekből többet vetettünk el a tavalyinál, az idei termésből azonban bizto­sítani szeretnénk nagyobb mennyiségű vetőgu­mót a jövő esztendőre. Cukorrépa termésünk szintén kedvezően alakult az idén, jobb termésre számítunk, mint a tavalyi évben, részben annak következtében, hogy nagyobb volt valamivel a vetésterület — mintegy 40 000 vagonnal számíthatunk nagyobb termésre a tavalyinál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom