Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-12
719 Az Országgyűlés 12. ülése 1960. évi augusztus 5-én, pénteken 720 ELNÖK: Kérdem az országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? BARTHA JÁNOS: Az első interpellációmra adott választ nem veszem tudomásul. Kérem az országgyűlés elnökét, szíveskedjék eljárni, hogy egy bizottság vizsgálja meg a kérdést. A válasz ugyanis nem megnyugtató. A másik interpellációmra adott választ elfogadom. ELNÖK: Ügyrendünk értelmében kérdem az országgyűlést, hogy a miniszteri választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Van valaki ellene? (Hárman jelentkeznek.) Megállapítom, hogy az országgyűlés — három szavazat ellenében — a miniszteri választ tudomásul vette. Következik a második interpelláció, ugyancsak a földművelésügyi miniszterhez. Kiss János képviselőtársunkat illeti a szó. KISS JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport nevében, annak megbízásából a következő kérdést intézem a földművelésügyi miniszter elvtárshoz: mit kíván tenni a Földművelésügyi Minisztérium a homoki területek erőgép és munkagép ellátottságának megjavítása érdekében? A kérdés indokolására röviden egypár dolgot szeretnék felvetni. Igen nagy örömmel vettük tudomásul Münnich elvtárs beszámolójából és a Németh elvtárs hozzászólásában elhangzottakból, hogy a mezőgazdaság gépesítésében milyen hatalmas eredményeket értünk el az utóbbi években. Különösen örülünk annak, hogy ebben az évben is több mint 2000 traktorral bővül mezőgazdaságunk gépparkja. Azonban ahogy a képviselőcsoport legutóbbi ülésén megállapítottuk, nem ilyen megnyugtató a helyzet a homoki területek gépesítésénél. Hajdú-Bihar megyében több mint 100 000 katasztrális hold homok-terület van. Ezen a régi elavult traktorokkal, vagy azzal a néhány darab lánctalpas traktorral végezzük a munkát, ami éppen rendelkezésünkre áll. Munkagépünk még kevesebb van. Tévedés ne essék, kedves elvtársak, munkagépellátásunk területén is Örvendetes változás van — legalábbis, ami a fekete-területek gépesítését illeti. Ezek a munkagépek azonban túlságosan nehezek, nagyok és nem minden esetben, nem minden területen alkalmasak munka végzésére, főképpen homoki területeken nem alkalmasak. A munka önköltségének alakulására is igen komoly hatással van az, hogy a homokos területeken megfelelő munkaerőgépekkel dolgozunk-e, vagy sem. Az elmúlt esztendőben szakembereink kipróbálták az UE-28-as első- és hátsókerék meghajtású traktort, amely véleményük szerint igen alkalmas homokos területekre. Elvtársak, nekünk az a véleményünk a megyében — de beszéltünk Szabolcs megyei elvtársakkal, akiknek szintén ez a véleményük —, hogy ez a traktortípus a legalkalmasabb a homokterületek megművelésére, ennél egyelőre jobb nincs. A baj azonban az, hogy kevés van belőlük. Mi úgy látjuk, hogy ha ilyen traktorokkal tudnánk művelni a homokos területeket, akkor a gépi munka önköltségét is mintegy 20—25 százalékkal lehetne csökkenteni, annál inkább, mivel ennek a traktornak a teljesítménye kétszerese a B-35-ös, vagy akár a lánctalpas traktorénak. Nehezebb a helyzet a munkagépellátás területén. Jelenleg egyetlen homokra alkalmas munkagépünk sincs; s azt a pár darab UE-28-as gépet is csak kétvasú Zetor-ekével tudjuk használni, ami szükségmegoldás. Feltétlenül gyártani kell homokra alkalmas könnyű kivitelű munkagépeket. Tisztelt Országgyűlés! Ügy gondolom, hogy népgazdaságunknak nem közömbös, drágán, vagy olcsón dolgozunk-e. Éppen ezért feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a Földművelésügyi Minisztérium foglalkozzék az előbb felvetett kérdésekkel, mert az ország szántóterületének jelentős része homokterület. Nálunk, HajdúBihar megyében ugyancsak 116 000 hold homokos terület van, az országban azonban ennél jóval több, s ha csak 20—25 százalékkal tudnánk csökkenteni a gépi munka önköltségét, ez népgazdasági szinten igen komoly megtakarítást jelentene. Befejezésül megismétlem a kérdést: Mit kíván tenni a Földművelésügyi Minisztérium a homokterületek erőgép- és munkagépellátásának megjavítása érdekében? ELNÖK: Az interpellációra Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszol. LOSONCZI PÁL: Tisztelt Országgyűlés! A kérdést, amit Kiss elvtárs felvet, ismerjük, s csak az furcsa egy kicsit, hogy úgy veti fel, mintha mi nem akarnánk megoldani ezt a problémát, amelyet — mint mondom — ismerünk. Annak, hogy most a problémát előrángatva, csak a homokterületek gépesítésére menjünk rá, nem sok értelme van, hiszen vannak nekünk más területeink is, amelyeken gépesítenünk kell. A helyzet az, hogy a Hajdú megyeiek most hozták be télen homokos területeiket, Bács és Szabolcs homokos területei is most kerültek be... s hogy most nincsenek teljesen „kistafírozva" munkagépekkel, az érthető dolog. Nem arról van szó, hogy az FM nem akar javítani a helyzeten, vagy az ipar nem akar ráállni e gépek gyártására. Az UE-28-as traktorral az a helyzet, hogy azt 1958-ban kísérleteztük ki, tavaly már nagyon gyorsan elkészült 130 db — ebből kapott Hajdú megye 30 darabot —i az idén 500 darabot ad iparunk, ebből 455 már dolgozik a mezőgazdaságban. A jövő évben 1000 darabot kap a mezőgazdaság és így megyünk előre. Ami a munkagépeket illeti: gyártatunk munkagépeket. Ismerjük a homokos területek problémáját és reméljük, hogy az ötéves terv során e téren is jelentős javulást érünk el. Ami a nagyobb gépeket, a négykerék meghajtású univerzál gépeket illeti, ezeknek mintapéldányai elkészültek, a kísérletek folynak a mintapéldányokkal, úgyhogy körülbelül 1962-ben kezdődik meg sorozatgyártásuk. Ezek 65—70 lóerős négykerék meghajtású traktorok lesznek, amelyekkel nehezebb munkákat is el lehet majd végezni.