Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-12
701 Az Országgyűlés 12. ülése 1960 Több oldalról felmerülő probléma, a testi és szellemi fogyatékos gyermekek gondozása, intézeti elhelyezése. E gyermekek többsége a családon belül nem nevelhető, mert ön- és közveszélyesek. A szülőknek, a családoknak, de egész környezetüknek is nagy nehézséget okoz az ilyen gyermekek ellátása, gondozása, nevelése. Nagyon sok az intézeti elhelyezés iránti kérelem. Csak a saját megyém, a Nyíregyházi járás problémáját említem meg, ahol 124 olyan testi és szellemi fogyatékos gyermek van, akiknek intézeti elhelyezéséről nem tudunk gondoskodni. A megyei képviselőcsoport nevében kérem az Egészségügyi és a Művelődésügyi Minisztériumot, vegyék figyelembe ezt a problémát és kérem, hogy minden lehető intézkedéssel támogassák ennek megoldását. Kedves Képviselőtársaim! Hozzászólásomban megpróbáltam néhány kérdés kapcsán bemutatni, hogy az 1959. évi állami költségvetés végrehajtása milyen nagy jelentőségű eredményeket hozott a szocialista egészségügy területén is és néhány közérdekű problémára akartam az illetékesek figyelmét felhívni. „Ezer fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál" — így jellemezte József Attila a múlt társadalom egészségügyi helyzetét. A mi államunk nagyon sokat tett annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzék. És csak az általam említett néhány — nem az egészségügy egész területén elért — eredményből láthatjuk, milyen nagy a fejlődés, amelyet egészségügyi kultúránk terén is elértünk. Mi teremtette meg ezeknek a nagy jelentőségű eredményeknek gazdasági, pénzügyi alapját? Az, ami az élet egyéb területein elért sikereinket: a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány helyes politikája, a megfontolt tevékenység, a tervszerűség és dolgozó népünk szorgalmas munkája. Igen, eddig is és a jövőben is a szorgalmas munka sikerei teszik lehetővé a szocialista építés gyorsabb ütemét, s dolgozó népünk igényeinek még nagyobb mérvű kielégítését is. Az egészségügyi és szociális bizottság nevében, valamint a megyei képviselőcsoport nevében az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Az ülést másfél órára felfüggesztem. Tanácskozásunkat pontosan 14 óra áb" perckor folytatjuk. (Szünet: 13,08—14,35 Elnök: RÓNAI SÁNDOR) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Takács József képviselőtársunk következik felszólalásra. TAKÁCS JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszter elvtárs ismertette az 1959. évi költségvetés zárszámadását, amely azt bizonyítja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikai irányításával munkásosztályunk, dolgozó népünk szorgalmas munkájának eredményeképpen az 1959. évi költségvetés céljának megfelelően lett végrehajtva. Az 1959. év végére lényegében hároméves tervünk néhány légért augusztus 5-én, pénteken 702 fontosabb mutatója tekintetében elértük az 1960. évre tervezett színvonalat. Ezt bizonyítja a pénzügyminiszter elvtárs beszámolója is, ezért a magam részéről nem tartom szükségesnek ezzel részletesen foglalkozni. Az 1959-es költségvetés végrehajtása igazolta azokat a képviselő elvtársakat, akik az évi költségvetés elfogadásának vitájában felszólaltak, és felszólalásukban bizonyították az elmúlt évi költségvetés reálisságát, helyességét és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlották. Ma már világosan látjuk, hogy az 1959. év is újabb nagy lépést jelentett népgazdaságunk minden téren való továbbfejlesztésében, mert nőtt a lakosság életszínvonala. A bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reálbére 4,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 7,3 százalékkal emelkedett. Ugyancsak kedvezően alakult az ország fizetési mérlege is. Mindez megalapozta annak feltételét, hogy az 1960-as évben már a szocialista építésnek további meggyorsítását tervezhettük. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága múlt hó 25-én megtárgyalta az 1959. évi költségvetés végrehajtását és megállapította, hogy az 1959. év népgazdaságunk egészséges fejlődése nyomán a bel- és külkereskedelem munkájában is számos eredményt hozott. Az ipari termelés terven felüli növelése, a mezőgazdaságban elért termelési eredmények, a fogyasztási cikkek importjának — előző évhez képest — számottevő bővülése kedvező volt a kereskedelem áruellátottságára is. A kiskereskedelem 1959-ben 7 százalékkal teljesítette túl tervét, amely az előző évhez viszonyítva 14 százalékos túlteljesítést jelent. A lakosság pénzbevételei az előirányzott 7 százalék helyett 10 százalékkal növekedtek, a vásárlóerő a tervezett 8 százalék helyett 14 százalékra nőtt. Ebben jelentős szerepe volt a termelés növekedésének, az átlagbér emelkedésének, -» nyereségrészesedésnek, az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérrendezésének, valamint a parasztság által a szövetkezetbe vitt jószágok és egyéb gazdasági felszerelések kifizetésének. Az összfprgalmon belül tovább nőtt az iparcikkek részesedése, amely megközelítette az 53 százalékot. Legnagyobb mértékben a vegyesipari, cikkek forgalma növekedett, ezen belül is főként a nagy értékű fogyasztási, tartós cikkeké. Különböző járművekből 53 százalékkal, a bútor és lakberendezési cikkekből 32 százalékkal, a híradástechnikai cikkekből 23 százalékkal nőtt az értékesítés. A ruházati cikkekből az elmúlt évben 5,3 százalékkal volt magasabb a forgalom az előző évinél. Ha megvizsgáljuk Baranya megye kereskedelmi helyzetét az 1959. évi költségvetés végrehajtásának tükrében, akkor megállapíthatjuk, hogy hasonlóan az országos eredményekhez, megyénk kereskedelmi helyzete is kedvezően alakult, mert 1959-ben a kereskedelmi forgalom az 1958-as évihez viszonyítva 11,9 százalékkal emelkedett. A fejlődés, illetve a forgalom felfutásának okait a következőkben látjuk: Mindenekelőtt növekedett a vásárlóerő. Megkétszereződött megyénkben az idegenforga31*
