Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-12

685 Az Országgyűlés 12. ülése 1960. évi augusztus 5-én, pénteken 686 Az év folyamán 340 millió forint költség­kihatással felemelték a családi pótlékot is. Vagyis ebből is látható, hogy az életszínvonal rendszeres és állandó emelése kormányunknak állandóan alapvető tevékenysége. Tisztelt Országgyűlés! A folyó évi vállalati gazdálkodás nem végleges adatai. szerint az egész évre tervezett feladat megoldásának ne­hézségei még hátra vannak. Az állami iparvál­lalatok 100 forint termelési értékre jutó költsége az év első negyedében ugyan 3,7 forinttal kisebb volt, mint egy évvel korábban, de ugyanakkor 2,3 forinttal nagyobb volt, mint az elmúlt év utolsó negyedében. Az 1959. évi átlagos költség­szinttel megegyező költség az állami ipar egészé­ben 1,5 forinttal haladta meg az 1960-ra elő­irányzott költségszintet. Ez nem a legkedvezőbb. De még ennél is kedvezőtlenebb volt a helyzet az építőiparban és az építőanyagiparban, a gép­gyártásban és a tanácsi iparban. Ennek folyo­mányaként az első negyedévi összes vállalati eredmény 3 százalékkal kevesebb, mint ameny­nyi tervezve volt. A második negyedévi gazdálkodásra vonat­kozóan a mérlegbeszámolók még nem állnak ren­delkezésre, s ezért nincsenek összesített adatok. De a különböző adatokból és többek között ab­ból, hogy az első félévben az előző évhez és a tervhez képest is a termelési többletnek nagyob­bik része származott a munkatermelékenység emelkedéséből, feltételezhető, hogy a termelési költségek színvonala már a második negyedév átlagában megközelítette, vagy esetleg el is érte az éves tervben előirányzott költségszínvonalat. Az idén természetesen már lényegesen ne­hezebb olyan mértékű költségcsökkentést elérni, mint a múlt évben, amikor a termelői árrende­zés lazaságai is segítettek a vállalatoknak. Vál­lalatainknak tehát komolyan neki kell gyűrköz­niük olyan többleteredmény eléréséhez, amely mellett a népgazdaságnak 1960-ra is biztosítja az 1959-es évinél magasabb szintet, a dolgozóknak pedig a magasabb nyereségrészesedést. Hogy ezt elérhessék, főleg az anyag- és rezsiköltségek csökkentése, a termelés korszerűsítése, a műsza­ki fejlesztés terén kell a tartalékokat feltárniuk. Tisztelt Országgyűlés! Köztudomású, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fej­lődése következtében a szocialista szektor ré­szesedése az ország szántóterületéből 1960. már­cius végéig 74,3 százalékra növekedett. Két év alatt mintegy 624 000 család közel 700 000 tagja lépett a szocialista gazdálkodás útjára. Az álla­mi költségvetésen keresztül munkásosztályunk, egész népünk hatalmas támogatást nyújt ter­melőszövetkezeti parasztságunknak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakításához. A több milliárd forintot kitevő támogatásból csak a hosszú- és középlejáratú hitelek, gépállomási díj- és adókedvezmények, valamint a vissza nem térítendő állami támogatás összege kereken 5,7 milliárd forintot tett ki 1959-ben. Állami gazdaságaink, gépállomásaink és a már megszilárdult régi és egyes új termelőszö­vetkezeteink elért eredményei a növénytermelés­ben és az állattenyésztésben kézzelfoghatóan bi­zonyítják, hogy a mezőgazdaság szocialista szek­torának nyújtott nagyarányú támogatás hasznos befektetés. Ennek a befektetésnek gyümölcse természe­tesen nem azonnal, hanem csak az elkövetkezen­dő esztendőkben érlelődik meg teljesen. Az elmúlt év tapasztalata igazolta azt is, hogy ha helyesen veszünk számba minden lehe­tőséget, akkor az a kettős feladat, hogy a mező­gazdaság viszonylag gyorsütemű átszervezésével egyidejűleg emeljük a mezőgazdasági termelést is. sikerrel megoldódik. A mezőgazdasági termelés 1959-ben 4,5 szá­zalékkal több volt, mint 1958-ban és meghaladta a tervezettet is. Mindezekben természetesen az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek jó eredményei jutnak kifejezésre. A közeljövőben döntő fordulatot kell elérni az állattenyésztés­ben, ahol a hozamok fokozása és a költségek csökkentése terén van sok tennivaló. Mindenek­előtt gondoskodni kell az anyaállomány — tehe­nek és kocák állományának — emeléséről, s mind a közös, mind az egyéni és háztáji gazdasá­gokban az elhullások csökkentésével és az indo­kolatlan kiselejtezések megszüntetésével is elő kell mozdítani a termelést. Az is fontos, hogy a közös állatállomány előbb-utóbb kizárólag saját nevelésből gyarapodjék. Az állati termékek, így például a hús, a tej, a tojás és a többi emelésének egyik legfőbb for­rása a takarmány termelés mellett a takarmány­félék lehető leggazdaságosabb felhasználása. az okszerű gazdálkodás, s nem lebecsülen­dők a növénytermelés fejlesztése terén reánk váró feladatok sem. Ezeken kívül termé­szetesen még számos üzemgazdasági, üzemszer­vezési és egyéb feladatokat is meg kell oldani. A termelőszövetkezetek 1959. évi zárszám­adása terén a régiek egy kat. holdanként! közös áruértékesítése 38,9 százalékkal haladta meg az 1958. évit, A régi szövetkezetek 1959-ben orszá­gos átlagban holdanként 758 forinttal több árut értékesítettek és ebből a többletből 410 forint a növénytermelésre, 187 forint pedig az állatte­nyésztésre jutott. Ezek az eredmények új ter­melőszövetkezeteink számára sem elérhetetle­nek. A jó új szövetkezetek közös áruértékesítése kat. holdanként már 1959-ben, az indulás évében sem volt rosszabb, mint a régi gyenge szövetke­zeteké. A 100 kat. holdra jutó kukorica, burgo­nya árumennyisége pedig már nagyobb volt az új jó szövetkezeteknél, mint a régi gyenge szö­vetkezeteknél. Az elért eredményekkel természetesen még távolról sem lehet megelégednünk, mert ilyen vonatkozásban a tartalékok kihasználásának még csak a kezdeténél tartunk. Tisztelt Országgyűlés! Ezek a kiemelkedő gazdasági eredményeink nem jöhettek volna lét­re, ha a felszabadulás után nem törekedtünk volna következetesen hazánk szocialista iparo­sítására, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság alapjainak lerakására. A népgazdaság fejlesz­tése évről évre a nemzeti jövedelem jelentős há­nyadát kötötte le. 1959-ben például az előző évi­nél mintegy 40 százalékkal fordítottunk többet beruházásokra. Eredeti beruházási terveinket sikeresen teljesítettük, a felemelt terv azonban nem teljesült. A költségvetésben elszámolt pénz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom