Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-12
681 Az Országgyűlés 12. ülése 1960. évi augusztus 5-én, pénteken 682 lalat több, mint 335 000 dolgozót foglalkoztat. Termelési és áruforgalmi értékük — szemben az 1951 évi 12 milliárd forinttal — 50 milliárd forintot tett ki. A tanácsi vállalatoknak mintegy 50 százaléka a megyei tanácsokhoz, 50 százaléka pedig az alsóbb tanácsokhoz tartozik. A megyei tanácsok, illetve végrehajtó bizottságok 1957. év óta sokkal intenzívebben foglalkoznak vállalati kérdésekkel, mint korábban. E téren első között van Pest, Bács és Baranya megye. Megítélésünk szerint viszonylag gyengébb e téren a Nógrád és Tolna megyei vb-k munkája. A községfejlesztési alapban összegyűlt pénzeszközökből a tavalyi esztendőben csaknem 1,2 milliárd forint értékű községfejlesztési, főként kommunális, szociális és kulturális feladatot valósítottak meg. A tanácsok gazdasági, pénzügyi tevékenységének gyenge pontja még az ellenőrzés. Az előző évhez viszonyítva javulás tapasztalható, de ez még mindig nem kielégítő. Az ellenőrzések nem voltak eléggé átfogóak és mélyrehatóak, gyakran csak a számviteli ellenőrzésre szorítkoztak. A költségvetési szervek, vállalatok munkáját sok esetben csak a bizonylati rend és okmányfegyelem szempontjából vizsgálták és bírálták. Az ellenőrzések során megállapított mulasztások elkövetőivel szemben a tanácsi vezetők nem minden esetben jártak el kellő eréllyel. Ezen tehát javítani kell. A tanácsok gazdasági tevékenységének egyik fontos része*az adóbevételi tervek teljesítése. Ismeretes, hogy a kormány a termelőszövetkezetbe lépett parasztok számára jelentékeny adókedvezményt biztosított. Ennek következtében az érintett dolgozó parasztok 1959-ben 815 millió forinttal kevesebb adót fizethettek. 1960-ban a kormány határozata szerint az adótételek változatlanul maradtak. Mégis a termelőszövetkezeti mozgalom növekedése miatt az ez évi adóbevételi tervek 1 548 millió forinttal, tehát 26,3 százalékkal alacsonyabbak a tavalyi bevételeknél. Erre a kisebb összegre viszont feltétlenül szükségünk van, ezért arra hívjuk fel a tanácsokat, hogy az adókötelezettségek időbeni teljesítését kellő határozottsággal szorgalmazzák. Bár országosan az adófizetési készség jó, egyes községi tanácsokat mégis buzdítanunk kell erre, mert indokolatlan lemaradások találhatók területükön. A Szolnok megyei Kunszentmártonban például az adózók 33 százaléka, a Pest megyei Bia községben pedig 24 százaléka elmulasztotta ebben az évben első és második negyedévi adóját megfizetni. Nem kielégítő az adófizetési készség Páty községben sem, ahol az 1960 .évi csökkentett kivetés 40 százaléka helyett, csak 30 százaiékot fizettek be június 30-ig. A régi és az új termelőszövetkezeti tagok általában lelkiismeretesen fizetik az adót, de azért elvétve bár, olyanok is akadnak, akik úgy vélik, a kormány nemcsak a régebbi adótartozások behajtását függesztette fel, hanem a jövőbeni kötelezettségek teljesítését is. Ebben a kérdésben a helyi tanácsoknak mindenütt világos helyzetet kell teremteniük. Különösen érdekünk fűződik ahhoz is, hogy az 1960-ra esedékes búza-földadót mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni gazdálkodók természetben, kenyérgabonában teljesítsék. Tisztelt Elvtársak! Az 1959. évi költségvetés végrehajtásából levonható tanulságokat úgy összegezhetjük, hogy a jövőben: 1. Hatékonyabb intézkedéseket tegyünk a központi beruházások koncentrálására, 2. minden ágazatban keressük meg a gazdálkodás terén gyenge vállalatokat, vagy vállalati egységeket és minél gyorsabban küszöböljük ki a gazdaságosságot rontó tényezőket, 3. gondosan ellenőrizzük, hogy az anyagi érdekeltség elve a lehető legtisztábban érvényesüljön és nyereségrészesedést csak valóságos önköltségcsökkentés révén elért többlet-nyereség után'oszthassanak, 4. mind a vállalati gazdálkodásban, mind a hivatali, tanácsi munkában fokozottabban kell érvényesíteni az ésszerű takarékosság elvét, 5. minden szinten és minden szervezetnél tökéletesíteni kell a pénzügyi ellenőrzést és még jobban kell védeni a társadalmi tulajdont. A múlt évi költségvetés tanulságait úgy hasznosíthatjuk, ha ez év hátralevő részében a gazdasági minisztériumok, a tanácsok és a szövetkezetek és a vállalatok összpontosítják erejüket a terv minden oldalú teljesítésére, második ötéves tervünk jobb megalapozására. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a törvényjavaslat előadójának megadnám a szót, bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz Blaha Béla, Erdei Lászlóné, Takács József és Kaszás Imre képviselőtársak jelentkeztek szólásra. Harustyák József elvtársat, a terv- és költségvetési bizottság tagját, a törvényjavaslat előadóját illeti a szó. HARUSTYÁK JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A jelen országgyűlést megelőzően az országgyűlés valamennyi bizottsága megtárgyalta az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást és elfogadta. Megállapították a bizottságok, hogy a jelenlegi zárszámadás az eddigi zárszámadásoknál jóval részletesebb, jobban elemzi az elmúlt év gazdálkodási eredményeit és fogyatékosságait, és ezzel módot ad arra, hogy gazdasági tevékenységünket részleteiben is megismerjük és az így szerzett tapasztalatok alapján munkánkat a folyó évben ennek megfelelően hasznosítsuk. A bizottságok egyöntetűen megállapították, hogy 1959-ben a különböző gazdálkodási szervek jobban használták fel a költségvetésben biztosított összeget, mint az előző években bármikor. Engedje meg a tisztelt országgyűlés, hogy a kormány .által előterjesztett zárszámadási jelentésnek néhány legfontosabb jellemzőjével foglalkozzak. A minisztériumok és a tanácsok a kitűzött feladatokat általában az előző évinél jobban, az egész népgazdaság érdekeinek fokozott szemelőtt tartásával igyekeztek megoldani. A vezetés módszereinek javulása, a feladatok végrehajtásának szigorú ellenőrzése növelte a gazdálkodó szervek felelősségérzetét, erősítette a gazdálkodási és pénzügyi fegyelmet. Az eredmények mellett azonban a tervezésben és a gazdálkodásban még sok esetben hiányosságok is mutatkoznak.