Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-11

641 Az Országgyűlés 11. ülése I960, évi augusztus 4-én, csütörtökön 642 mert. akiknek gondjaira volt bízva, a Könnyű­ipari Minisztérium, és az illetékes tanácsok nem gondoskodtak a nád-termés teljes betakarításá­ról. Ez hátráltatta az építkezéseket és kárt oko­zott az országnak. Megemlítem az új takarmány-gyár megren­delése körüli huzavonát is. Jó dolog, hogy ter­melőszövetkezetek egyre nagyobb számban fog­nak hozzá a nagyüzemi baromfitenyésztés meg­szervezéséhez. Régi épületek átalakításával, he­lyileg előállítható építőanyaggal, saját építőbri­gáddal építik meg legtöbbször a szükséges óla­kat. A párt és a kormány bátorítja, ösztönzi eze­ket a törekvéseket, mert hasznosak a szövetke­zetnek és az országnak egyaránt. A nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztésének azonban elen­gedhetetlen feltétele a baromfi-táp gyártásának fokozása. A jelenlegi takarmánygyártás ugyanis nem elégíti ki a megnövekedett igényeket és sok a minőségi kifogás is. A Gazdasági Bizottság még 1958 decemberében elrendelte, hogy ,,az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és a külkereskedelmi mi­niszter az élelmezésügyi miniszter részére 1959­ben import útján, egy teljes céltakarmánygyár gépi berendezését biztosítsa." A takarmánygyá­rat azonban sok vita után csak ezekben a na­pokban rendelik meg. A megrendelés elhúzódá­sáért kétségkívül felelősség terheli az Országos Tervhivatalt és az Élelmezésügyi Minisztériu­mot is. A megrendelés elhúzódása akadályozta a nagyüzemi baromfitenyésztés gyorsütemű fej­lesztését. Ezek az esetek is arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy a mezőgazdasági termelés fellen­dítsenek egyik fontos tartaléka a vezetési mun­kánk minden fokon való erősítése, az ellenőrzés további javítása. Munkánk annál erdeménye­sebb lesz, minél inkább a választó polgárok köz­véleményének ellenőrzése alá helyezzük. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi időszak­ban különösen nagy gondot kell fordítani a csép­lési munkálatok gyors befejezésére. A cséplés el­húzódása ugyanis egyrészt a termelt gabona ká­rosodásával, másrészt az őszi betakarítási és szántás-vetési munkák megkésésével járhat. Ha jól szervezzük a munkát, minden feltétele meg­van annak, hogy a cséplés lényegében augusztus hónapban befejeződjék. Az idén ugyanis keve­sebb a csépelni való. mert nagy területen kom­bájn aratta és csépelte a gabonát. Ugyanakkor megfelelő számban állnak rendelkezésre a csép­lőgépek és a termelőszövetkezeti parasztság nagy többsége is megérti, hogy a munka sike­rének legfőbb feltétele most is ugyanúgy, mint az aratás idején, az ő szorgalmas, fáradságot nem ismerő helytállása. Ez az egyik legfőbb biztosíték arra, hogy a cséplés időben befejeződjék. A csépléssel egyidőben a gabonafelvásárlás eredményes megszervezése és lebonyolítása fe­lelősségteljes munkát hárít a tanácsokra és a felvásárló apparátusra. Dolgozó népünk kenyér­gabonával való ellátása érdekében arra van szükség, hogy a termelőszövetkezetek és az egyé­nileg gazdálkodó parasztok a földadó, cséplőrész és egyéb természetbeni tartozásuknak maradék­talanul tegyenek eleget. A saját szükségletük ki­elégítésén felüli mennyiséget értékesítsék az ál­lami felvásárló szervek útján. A gondos és előrelátó gazda, a körültekin­tően gazdálkodó szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztemberek az idei termés mag­tárbagyűjtésével egyidőben gondolnak a jövő megalapozására is. Mezőgazdaságunk egyik el­sődleges feladata, hogy az ország kenyérgabona szükségleteit mielőbb hazai termésből elégítse ki. Az idén ennek a feladatnak még nem tudtunk teljes mértékben eleget tenni. Most azonban, amikor már szélesen kialakultak a mezőgazda­sági termelés szocialista keretei és jelentős előre­haladást értünk el a szántás-vetési munkák gé­pesítése terén, megvan a lehetőségünk ahhoz, hogy egy-két éven belül ezt a feladatot hiány­talanul megoldjuk. A fő figyelmet a termésátlagok növelésére kell fordítani. Fel kell használnunk a nagyüzem adta lehetőségeket, mindenekelőtt annak érdeké­ben, hogy jelentős mértékben növeljük a hazai fajták terméseredményeit. Ezen a téren ugyanis még jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Az or­szágban számtalan állami gazdaság, termelőszö­vetkezet eredményei azt mutatják, hogv egy ki­csit szervezettebb és jobb munkával, 1—2 má­zsával is megnövelhetők a holdankénti átlagok. A hazai gabonafajták terméshozamainak nö­velésére érdemes és szükséges kellő figyelmet fordítani. Ugyanakkor feltétlenül helyes a kor­mánynak az a törekvése, hogy az állami gazda­ságokban és a jobban gazdálkodó termelőszö­vetkezetekben már az idei őszön mintegv 300 000 kat. holdon nagyhozamú, külföldi, főleg szovjet búzafajtákat vessenek. Ha bizonyos mennyis többlet műtrágya igénnyel is jár, azonban jó be­fektetés, mert egy éven belül többszörösen visz­szatérül és egyúttal jelentős mértékben hozzá­járul kenyérgabona problémánk teljesen hazai termésből való megoldásához. Minden egyes állami gazdaságban, termelő­szovetkezetben.es egyéni gazdaságban most arra van szükség, hogy nagy gondot fordítsanak és nagy figyelmet szenteljenek arra, hogy az eddi­gieknél jobban használják ki a hozamok növelé­sére a legnagyobb és azonnali hatású tartalékot, a szakszerűbb és kellő idejű talajművelést. Az őszi kenyérgabonákat jpminőségű. jól előkészí­tett talajba és időben vessük el. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a két és fél­millió hold tervezett kenyérgabona maradék nél­kül elvetésre kerüljön. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok is tartsák becsületbeli ügyüknek, hogy feltétlenül elvessenek annyi kenyérgabonát, mint a korábbi években szoktak. Külön gondot kell fordítani a munka jó megszervezésére azokban a termelőszövetkezetekben, amelyek a télen ala­kultak és ezért a táblák kialakítására az őszi be­takarítási és szántás-vetési munkákkal egyidő­ben kerül sor. Befejezésül helyesnek tartanám, ha a kor­mány utasítaná az illetékes minisztériumokat, azoknak a problémáknak a megvizsgálására, amelyeket az aszályos időjárás egyes alföldi me­gvékben-, köztük választókerületemben, Csong­rád megye jelentős számú termelőszövetkezetei­ben is előidézett. Az aszály a fő kukoricatermő és sertéstenyésztő területeknek csak kis részét érintette. Most, amikor a sertéstenyésztési kedv

Next

/
Oldalképek
Tartalom