Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-11

633 Az Országgyűlés 11. ülése 1960 adott hazánk politikai és gazdasági helyzetéről. A beszámoló rámutatott az eddig elért eredmé­nyeinkre, amelyek számottevőek, de nem hall­gatta el azokat a nehézségeket sem, amelyek időnként jelentkeznek szocializmust építő mun­kánk során. Iparunk fejlődéséről szólva — kétségtelenül komoly eredmény az, hogy féléves népgazdasági tervünket túlteljesítettük. Nem kis dologról van itt szó, hiszen az első félévben az ipar teljes ter­melési értéke 15 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. Az eredmények létrejöttében fontos szerepe volt a dolgozók munkalendületének, a felszaba­dulási munka versenynek. Az első félév során egy sor kezdeményezés született, tovább szélesedett a szocialista brigád­mozgalom — mint a versenymozgalom nagyon egészséges hajtása — és most ezen mozgalom fej­lődését kívánja elősegíteni a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége a legutóbbi időben kiadott útmutatásaival és intézkedéseivel. Az ez évi feladataink kétségtelenül nagyok és komoly erőfeszítést követelnek meg tőlünk az elkövetkező időben is. Éppen ezért szükséges továbbra is a dolgozók munkalendületének foko­zása, a tömegek bevonása a szocialista munka­versenybe a terv teljesítése, a gazdaságosság, a minőség további javítása terén. Dolgozó népünk tudatában van annak, hogy az az eredmény, ami a saját munkája nyomán születik az a további felemelkedést van hivatva biztosítani. Tisztelt Országgvűlés! Üzemi és vállalati szinten is kezd kibonta­kozni második ötéves tervünk perspektívája. A terv megalapozott kidolgozásához elengedhetet­lenül szükséges dolgozóink széleskörű bevonása. A Szakszervezetek Országos Tanácsa VII. teljes ülésének határozata a szakszervezeti szervek feladatává tette a népgazdasági tervek kidolgo­zásának elősegítését. » A határozat végrehajtása során a szakszer­vezetek többségében jó együttműködés alakult ki a minisztériumokkal, iparigazgatóságokkal. Azonban ezek mellett a pozitív jelenségek mel­lett gyakori, hogy elhanyagolják a dolgozók be­vonását a terv készítésébe, sok esetben még az üzemi tanács véleményét sem kérik ki. Ezen a helyzeten az elkövetkezendő időben feltétlenül változtatni kell. Hozzáértő és gondos munkára van szükség úgy a második félévi terv teljesí­téséhez mint második ötéves tervünk jó, alapos előkészítéséhez. Pozitív eredményeink mellett szeretnék én is, úgy ahogy Kiss elvtárs, egy-két hiányosság­ról szólni, amelyek jelentkeztek a múlt. év és ez évi első féléves munkánk nyomán. Az a ta­pasztalatunk, hogy több iparágon belül elha­nyagolták a munkavédelmi berendezések hasz­nálatát és az előírások betartását, melynek kö­vetkeztében több iparágban emelkedett az üzemi balesetek száma. Az elkövetkezendő időben sok­kal következetesebben, kellő szigorral kell fel­lépni és be kell tartani, illetve betartatni a mun­kavédelmi előírásokat. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom további részében az ország­gyűlés építésügyi bizottságának a megbízásából évi augusztus 4-én, csütörtökön 634 az építő- és az építőanyagipar helyzetével, mun­kájával kívánok foglalkozni. Építőiparunk — az elmúlt évet és az ez évi első félévet figyelembe véve — megfelelt a vá­rakozásnak. Munkája során 1959-ben tíz milliárd forint értékű szerelési és építési munkát vég­zett és teljesítette az építőipar a terven felül jelentkező szükséges mezőgazdasági progra­mot is. Kedvezően haladt egy sor nagyipari létesít­mény megvalósítása, mint pl. az Ajkai Erőmű, a Székesfehérvári Könnyűfémipari Vállalat, a Dunai Vasmű Meleg Hengerműjének, a Pécsi Erőmű és még egy sor ipari létesítmény építési és bővítési munkálatai. Az elmúlt évben itt az országgyűlés előtt szó esett, hogy az építőipar vezetői tegyenek ha­tékony intézkedéseket az építési idő lerövidíté­sére. Münnich elvtárs a kormány beszámolójá­ban szólott erről a kérdésről. E téren is jelent­keznek a kezdeti eredmények. Az országgyűlés építésügyi bizottsága legutóbbi ülésén az építés­ügyi miniszter jelentette, hogy 1959-ben 1958­hoz viszonyítva 10 százalékkal csökkentették a lakások megépítésének idejét. Az építőipar ve­zetőinek sokkal következetesebben kell tovább­fejleszteni ezt az eredményt, mert bár nagyon örvendetes ez az eredmény, azonban ez még csak a kezdet kezdete. Az építő- és építőanyagipar múlt évi terme­lési eredményeit a javuló műszaki feltételek mellett döntően elősegítette az építőipari dolgo­zóknak a párt VII. kongresszusa tiszteletére szer­vezett szocialista munkaversenye, valamint az, hogy a kormány közel 1,5 milliárd forintos be­ruházást tett lehetővé az építőipar és építőanyag­ipar műszaki színvonalának fejlesztésére. Ez a nagyarányú beruházás lehetővé tette, hogy könnyen mozgó építőipari gépeket kapjanak az építkezések. Ezen eredmények mellett azonban továbbra is nagyon korïïbly lemaradás van a szakipari kis­gépek biztosítása terén. Ezeknek az építőipari kisgépeknek gyártása vagy beszerzése még a mai napig nincs megoldva. Ez az állapot igen tisztelt Országgyűlés nem tartható fenn, különösen ha számításba vesszük, hogy a szakipari kisgépeinket építőiparunk egyik legfontosabb területén, a belső befejező munkáknál használják. A szakipari kisgépek hiánya azt jelenti az építőiparban, hogy míg az egyik részén az építőiparnak nagyon komoly, nagy gépekkel felszerelve, egyre inkább gyor­sabban folyik a termelés, addig az építkezések másik területén ezeknek a kisgépeknek hiányá­ban a befejező munkák elhúzódnak, mert eze­ket a munkálatokat úgy mint 40 esztendővel ez­előtt ma is kézierővel végzik. Tisztelt Országgyűlés! Mi jellemzi az ez évi első félévi építőipari tevékenységet? Az állami építőipar első félévi termelése 13 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ko­rábban. Az Építésügyi Minisztérium az első fél­évben június 30-ig a szerződésekben vállalt 1798 lakás helyett 2561 lakást adott át, tehát 763-mal többet, mint amennyit a szerződésben vállalt. ORSZÁG G Y ÖLÉSI ERTESlTÖ IÍ>

Next

/
Oldalképek
Tartalom