Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-11

623 Az Országgyűlés 11. ülése 1960. évi augusztus 4-én, csütörtökön 624 cunk szilárd és legyőzhetetlen alapja a szocialista tábor egysége és ereje. Ez az egység és hatalmas erő nyilvánult meg a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak bukaresti tanácskozásán is. A szocialista világ békepolitikája győzelmesen halad előre, s szüntelenül újabb erőfeszítéseket teszünk, hogy megteremthessük a szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy az államok között kialakuljanak, tartósak legyenek, a lehetőséghez képest javuljanak és bővüljenek a kapcsolatok. Ujabb három országgal: Indiával, Indonéziával és Finnországgal kötöttünk megállapodást arról, hogy külképviseleteinket kölcsönösen nagykövetségi rangra emeljük, öröm volt számunkra, hogy hazánkban üdvözölhettük dr. Sukarnot, az Indonéz Köztársaság elnökét, örömmel fogadtuk körünkben Djuanda indonéz első minisztert és dr. Fawzi-t, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminiszterét. E tekintélyes államférfiak magyarországi látogatása alkalmat adott népünk eredményeinek, békés és dolgos életének megismertetésére és az országaink közötti kapcsolatok erősítésére. Bizonyos előrehaladás mutatkozik államközi kapcsolataink fejlődésében Ausztriával is, s szívélyesen fogadjuk majd Pitterman alkancellár urat, aki meghívásunkra hazánkba fog látogatni. Kormányunk továbbra is nagy figyelemmel kíséri a gyarmatosítás ellen küzdő népek harcait és lelkesen üdvözölte újabb sikereiket. A magyar kormány támogatja ezeknek a népeknek függetlenségi harcát, az elsők között ismerte el az új független afrikai országokat, a Mali Államszövetséget, Szomáliát, a Malgas Köztársaságot és a Kongói Köztársaságot. Népünk felháborodással értesült a belga gyarmatosítók agressziójáról, amellyel meg akarják fosztani függetlenségétől a fiatal Kongói Köztársaságot. Mélységesen elítéljük a belga gyarmatosítók eljárását és támogatjuk a kongói kormány erőfeszítéseit, hogy véget vethessenek a belga katonai megszállásnak és az imperialisták szeparatista törekvéseket bátorító aknamunkájának. Együtt érzünk az amerikai gyarmatosítók ellen küzdő kubai néppel és kormányával. Fidel Castro miniszterelnök vezetésével a kubai nép forradalmi harcosai másfél évvel ezelőtt elűzték az imperialistákat kiszolgáló Batista diktátort és népnyúzó társait. Azóta is szüntelen harcot kell folytatniuk az amerikai monopóliumok agreszsziós mesterkedései ellen. Az Egyesült Államok kormánya legutóbb már nyilt gazdasági háborút indított a függetlenségét védelmező Kuba ellen. Ezúttal ismételten lelepleződött a világ közvéleménye előtt, hogy a gyarmatosítás sötét korszakának visszaállítására törekszik és hogy az amerikai imperializmus a nemzeti függetlenségért harcoló erők megátalkodott ellensége az egész világon. Népünk és kormányunk Kuba népének és kormányának igazságos ügye mellett áll, s támogatja azt. Biztosak vagyunk abban, hogy a kubai nép legyőzi az imperialisták által támasztott nehézségeket és tovább halad a függetlenség útján. A függetlenné vált volt gyarmati országok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a gyarmati elnyomás időszakából származó gazdasági elmaradottságukat iparuk fejlesztésével leküzdjék. Továbbra is fontos feladatunknak tartjuk, hogy gazdasági erőnkhöz képest, a kölcsönös érdekek figyelembevételével a gazdasági, ezen belül a külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztése útján, hozzájáruljunk ezen országok erőfeszítéseinek sikereihez, segítsük gazdasági felemelkedésüket. A magyar kormány nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy tevékenyen részt vegyen a nemzetközi szervezetek munkájában. Képviselőink többszáz nemzetközi szervezetben végeznek aktív és építő tevékenységet a béke és a népek közötti együttműködés szolgálatában. Ezek a célok szabják meg a Magyar Népköztársaság ENSZ-küldöttségének feladatait is. Ügy véljük: az ENSZ következő XV. közgyűlése előtt álló fontos feladat, hogy napjaink legégetőbb kérdését, az általános és teljes leszerelést előbbre vigye a megvalósítás útján. Hazánk megerősödött nemzetközi helyzete visszatükröződik külkereskedelmi kapcsolataink fejlődésében is. Népgazdaságunk eddig is elsősorban a szocialista tábor országaival való szilárd együttműködés alapján fejlődött és ez így lesz a jövőben is. Ennek felbecsülhetetlen értékű eredményességét bizonyítja, hogy már ez év első felében módunk volt megkötni a szocialista tábor csaknem valamennyi országával azokat a hosszúlejáratú gazdasági egyezményeket, amelyekre alapozva dolgozzuk ki ötéves tervünket. E megállapodások külkereskedelmi forgalmunk igen jelentős növelését irányozzák elő a szóbanforgó országokkal. Ez te mutatja fokozódó részvételünket a szocialista nemzetközi munkamegosztásban, amelynek keretében főleg azoknak a gépipari cikkeknek az exportját növeljük, amelyeknek gyártására adottságaink leginkább megfelelnek. Másfelől fokozott mértékben használjuk fel beruházásainkhoz, az ipar műszaki színvonalának fejlesztéséhez, a mezőgazdaság gépesítéséhez a szocialista országokból vásárolt gépeket és berendezéseket. A békés egymás mellett élés elve alapján bővítettük és igyekszünk továbbfejleszteni kereskedelmi kapcsolatainkat azokkal a kapitalista országokkal, amelyek egymás érdekeinek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és az egyenlő feltételek elve alapján hajlandók erre. Sajnálatosnak tartjuk, hogy egyes nyugateurópai országokkal folytatott kereskedelmünkben az utóbbi időben zavaró tényezők is mutatkoznak. A nyugati zárt gazdasági csoportosulások — a Közös Piac, illetve a Szabad Kereskedelmi Társulás — következményeképpen nyugati partnereink egy részénél a vámok és az engedélyezési rendszer területén megkülönböztető jelenségekkel találkozunk. Több tőkés országgal az utóbbi időben kötött szerződéseink az árucsereforgalom jelentős emelését irányozzák elő. Sok éve fennálló egyéb kapcsolataink mellett említésre méltó, hogy hosszabb időre rendeztük árucsereforgalmunkat Ausztriával, Angliával, Görögországgal, Dániával, örvendetesen fejlődik forgalmunk Olaszországgal is és nemrég kötöttünk megállapodást Finnországgal.