Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-1

3 Az Országgyűlés 1. ülése 1958. november 26-án, szerdán 4 mára abban a nehéz, felelősségteljes és nemes munkájukban, melyet népünk javára végeznie kell. Népünknek a választáson megnyilvánult egyöntetű elhatározása és bizalma politikánk mellett — amely az országot történelmünk egyik legtragikusabb szakaszából is sikerrel vezette ki —, bennünket, a nép valamennyi választott képviselőjét, szeretett hazánk felvirágoztatását, népünk gazdagabb és boldogabb jövőjét szolgáló törvények alkotására kötelez. Hassa át a nép minden képviselőjének tevékenységét együtt és külön, a munkások és parasztok szövetsége erősítésének, a népi hatalom szolgálatának felemelő tudata. Szolgálja az Országgyűlés törvényhozó munkája megbízatásának utolsó órájáig a nép és vezetőereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány egységének és kölcsönös bizalmának további elmélyülését, drága hazánk előrehaladását, a béke és a szocializmus útján. E magasztos célokat szolgáló feladatok megvalósításához kívánok sok sikert az Országgyűlés minden tagjának. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 4. szakasza értelmében az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig az alakuló ülést a korban legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti. Első teendőnk a korelnök kijelölése. Jelen Országgyűlésünk legidősebb képviselője, akinek hasonló alkalomból ezúttal már harmadízben jut e megtisztelő feladat: Harrer Ferenc. (Taps.) Felkérem Harrer Ferenc képviselőtársunkat, az elnöki széket elfoglalni szíveskedjék. (Megtörténik.) HARRER FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Mélyen meg vagyok hatva, amikor a legmagasabb életkor jogcímén harmadszor, néhány percre elfoglalhatom az Országgyűlés elnöki székét, ez alkalommal nagyon jelentős pillanatban. Hazánk életében most először történt, hogy az egész nép a Hazafias Népfrontban egységbe összeforrva választotta meg az ország törvényhozásának képviselőit, és nem formális jelölésen, hanem a légárra valóbb jelöltek tényleges kiválasztásával. Ilyen jelölésre az ország politikai vezetői a választókat egyenesen ösztönözték, egyúttal őszintén felvilágosítva őket az előttünk álló időszak politikai feladatairól, s ezen feladatok megoldásának körülményeiről és lehetőségeiről. Mind az újra megválasztott régi, mind a most megválasztott új képviselők a megelevenedett népi tömegerő dinamizmusával vonulnak be ebbe az Országgyűlésbe. Az Országgyűlés régi és új tagjait harmonikus működésre összefogja a közérdek mindenekfelettiségéről vallott erkölcs és a szocialista irányú politikai felfogás. A régi képviselők tapasztalata és az új képviselők már számos téren megpróbált közéleti munkája biztosíték arra, hogy összehangolt erkölcsi és politikai felfogásuk az Országgyűlés új összetételében biztosítani fogja mind az erkölcsi, mind a politikai felfogás érvényesülését, és biztosítani fogja azt az eredményes munkát, amelynek alapjait az 1956. évi l-es számú országgyűlési határozat már megvetette. Kérem az Országgyűlést, hogy ennek a határozatnak a szellemében működjék és meggyőződésem, hogy ez így is lesz. Ebben a feltevésben és ebben a meggyőződésben eredményes munkát és sok sikert kívánok képviselőtársaimnak. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 4. szakasza értelmében első teendőnk a legfiatalabb képviselők közül a két kor jegyző kijelölése. Tudomásom szerint a két legfiatalabb képviselőtársam Csarnai Jusztina és Nagy Zoltán. Felkérem Csarnai Jusztina és Nagy Zoltán képviselőtársaimat alakuló ülésünk jegyzői teendőinek ellátására és helyük elfoglalására. (Megtörtént.) Tisztelt Országgyűlés! Az 1958. évi III. törvény 5. szakaszának 3. bekezdése alapján az Országos Választási Elnökség az Országgyűlésnek beszámol a választás lefolyásáról. Ennek megfelelően felkérem Varga Andrást, az Országos Választási Elnökség elnökét beszámolójának megtartására. VARGA ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Az 1958. évi III. törvény értelmében az Országos Választási Elnökség nevében jelentést teszek a választások lefolyásáról. Törvényeink értelmében a Hazafias Népfront kijelölte az Országos Választási Elnökség tagjait, akik 1958. év október 1-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt az előírt esküt letették. Az Országos Választási Elnökség munkája során ellátta a törvényben előírt feladatait: őrködött a választások törvényessége felett; irányította a helyi választási elnökségek munkáját; megállapította az egyes országgyűlési választókerületekben megválasztandó képviselők és pótképviselők számát; elfogadta az országgyűlési választókerületi lajstromokat; nyilvántartásba vette a képviselőjelölteket; közhírré tette az országgyűlési képviselők választására vonatkozó országos eredményt, valamint megállapította a tanácstagok választására vonatkozó országos eredményt. Az Országos Választási Elnökség meghozta a választási munka irányításához szükséges határozatokat és meghallgatta a tagjai által végzett vizsgálatokról szóló beszámolókat. Helyszíni vizsgálatokkal is őrködött a választások törvényessége felett. Az Országos Választási Elnökség megállapította, hogy a választások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó jogszabályok kellő időben megjelentek. A választások előkészítésének egyik leglényegesebb feladata a választók névjegyzékének összeállítása volt. Az erre vonatkozó jogszabályok alapján a tanácsok végrehajtó bizottságai a szükséges intézkedéseket az előírásoknak megfelelően megtették, így a választók névjegyzéke a kormány által előírt határidőre elkészült. A végleges névjegyzék szerint választó jogosultsága volt 6 600 686 állampolgárnak, a lakosság mintegy 66 százalékának. A választások előkészítésének, megszervezésének és lebonyolításának legfontosabb feladatai társadalmi szervek: választási elnökségek, választókerületi bizottságok és szavazatszedő bi-