Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-10

591 Az Országgyűlés 10. ülése 1960 teljesíteni a harmadik ötéves tervben reájuk váró feladatokat. A harmadik ötéves terv a szocialista társadalom felépítésének terve, így beszélnek róla a dolgozók. Ez a terv a szocialista termelési viszonyok teljes győzelme alapján, a legkorszerűbb technika széleskörű bevezetése, főleg az automatizálás, a chemizálás gyorsított ütemű bevezetése útján valósul még. A munka termelékenységének lényeges emelésével, valamint az említett célok valóra váltásával elérik a szocialista mezőgazdaság termelő erőinek gyorsabb fejlesztését, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek magásszínvonalú kielégítését. Ennek érdekében 1959-hez képest 90—95 százalékkal növelik az ipar, 40 százalékkal a mezőgazdaság termelését. Ugyanez idő alatt a munka termelékenysége legalább 75 százalékkal fog növekedni, míg az ipari önköltséget évi átlagban 2,6 százalékkal csökkentik, öt év alatt 45 százalékkal fogják emelni a személyi fogyasztást. Elvtársak! Nagyszerű érzés volt látni azt a harcot, amelyet a harmadik ötéves terv megvalósításáért indított a baráti csehszlovák nép. Az egyszerű dolgozók mondták el, hogy ők még emlékeznek arra az időre, amikor a kapitalisták vezették az üzemeket és ők mezítláb jártak a gyárakba. Sokszor nem került más, mint zsíroskenyér, vagy még az sem. De beszéltünk olyan üvegfúvóval is, aki a harmincas években Magyarországon, Salgótarjánban élt és úgy emlékezett vissza Horthy-Magyaror&zágra, mint a nyomor országára. Az elmúlt években járt nálunk újra és azt mondja: büszke arra, hogy az üvegfúvó szakmát választotta, mert olyan megbecsülésben van részük, amelyre a kapitalista viszonyok között akár Csehszlovákiában, akár nálunk gondolni sem lehetett volna. Azt mondotta, nézzük meg a havirovi települést, az ostravai bányaüzem dolgozóinak igen szép új városát és ebből látni fogjuk, hogy megvan a dolgozók munkájának az eredménye. » Azt mondták nekünk az üzemek vezetői és dolgozói, hogy olvassák a lapokban, hogy a kongresszusi verseny idején mi is gyorsabb lépéseket teszünk előre az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Helyeselték pártunk Központi Bizottságának márciusi határozatát, megjegyzem, elég jól ismerték — és elmondták, hogy mi sok jó gépet gyártunk, amelyet ők igen hasznosan alkalmaznak. Mi is elmondottuk: arra törekszünk, hogy minél gyorsabban utolérjük őket az ipar fejlődését, technikai színvonalát illetően, de a mezőgazdaság átszervezését, fejlettségét illetően is. El kell itt mondanom, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó elvtársak odakint sokat dicsérték a mi silókombájnunkat, csak — mint mondották — jó volna, ha többet adnánk, és esetleg készítenénk nagyobb kapacitású silózó gépeket is. Jó érzés volt hallanunk ezeket a dicsérő hangokat fejlődő iparunkat illetően, de nem szabad elhallgatnunk azt az észrevételt sem, amelyet negatív irányban tettek az elvtársak egyes termékeinket illetően. A szocialista országok együttműködése a KGST-ben olyan lehetőségeket teremtett már eddig is, amelyek meggyorsítják, egyben megévi január 30-án, szombaton 592 könnyítik országaink szocialista fejlődését, és ezt az üzemek dolgozóitól, vezetőitől odakint nagyon sokszor hallottuk. E testvéri szocializmust építő országban felülről lefelé végig azt láttuk az üzemekben, hogy a tervek teljesítése mellett eltökélt szándékuk a minőség javítása. Ügy gondolom, hogy nálunk pártunk és kormányunk vezetésével ugyancsak ezen az úton haladunk és az elmúlt három év alatt lényegesen előreléptünk. Jóleső érzés volt számunkra ezt hallani Csehszlovákiában. | Delegációnk munkájában egyik lalapvető kérdés voit, amelyet mindannyian behatóan megnéztünk, a csehszlovák mezőgazdaság átszervezésének, az egységes szövetkezetek megszilárdításának, fejlődésének tapasztalatai. E téren is minden kérésünket szívesen teljesítették a csehszlovák elvtársak. Láttunk termelőszövetkezeteket, kísérleti gazdaságokat, lahol igen hasznos tapasztalatokat szereztünk, főleg azok, akik mezőgazdasággal foglalkoznak, önök tudják, hogy Csehszlovákia előbbre tart az átszervezésben, mint mi, de meg keli mondani, hogy azért nekünk egyáltalán nem kell kapkodnunk. Amit delegációnk minden tagja gyorsan észrevett odakint, az a munkás-paraszt szövetség nagyszerű volta, amire a kommunista párt mindenkor nagy figyelmet fordít. Meggyőződésem, hogy a munkás-paraszt szövetség, a város és a falu kapcsolata szilárd alapokra van helyezve, ennek fontosságát érzik az üzemek dolgozói, de a termelőszövetkezetek tagjai is. Ezt a kapcsolatot nagyban erősíti náluk még az a körülmény is, hogy egy sor községben ipari üzem is dolgozik. Nagyon tanulságos volt számunkra, hogy a szövetkezeteknél mindenütt láttuk a helyi párt- és tanácsi szerveknek azt a helyes törekvését, hogy a vezetés szilárd kéziben legyen. Arra törekednek, hogy a tsz elnökök szakmailag is és politikailag is képzettek legyenek. Az ilyen vezetés el is érte a svikovi. a bzineci szövetkezetekben, hogy a tagság bízik és hisz a szocialista mezőgazdaság fölényében, s merészen tervez kiemelkedő eredményeket. Hadd említsem meg a bzineci szövetkezetet, ahol 270 tag dolgozik, 1038 hektárnyi földterületen, amelyből a szántó 770 hektár. E szövetkezet árpából 38 mázsát, cukorrépából 382 mázsát termelt átlagban hektáronkint. Külön említésre méltó, hogy az állattenyésztésre és a hizlalásra igen nagy gondot fordítanak a szövetkezetek. Az előbb említett szövetkezet 482 szarvasmarhával rendelkezik, tehát a szarvasmarha sűrűség igen jónak mondható. Egyébként hasonló volt a tapasztalat e téren járási szinten is. Ott már látja a szövetkezek tagsága, hogy a munkaegységre jutó részesedés nagyrészt állattenyésztésből jön, de a talajerő visszapótlása szempontjából igen fontos az állatok tartása. E szövetkezetben 600 darab sertés volt, amelyből 70 darab koca. Ezenkívül nyolcezer darab tenyésztyúk és így elérik, hogy az évi áruosirke termelésük 18 000 darab, ami igen komoly jövedelmet biztosít a tagság számára. Nagy gondot fordít a tsz az árutermelésre, mert átérzi, hogy a jobb élethez országosan több hús, tej, tojás kell.