Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-10
587 Az Országgyűlés 10. ülése 1960. tén komoly teendők várnak társadalmi szerveze^ teinkre, így a Nőtanácsra is. Tisztelt Országgyűlés! A bírói ítélkezés színvonalának emelését szolgáló jövőbeni feladataink közül a következő. ket említem. Az átfogóbb jellegű jogi problémák megoldásánál szem előtt kell tartani azok társadalmi vonatkozásait és a megoldásuktól is várható társadalmi kihatásukat. Tovább kell fejlesztenünk az alsóbbfokú bíróságokkal meglevő kapcsolatunkat és tervszerűbbé tenni az ország különböző területein felmerülő igazságügyi problémák tüzetesebb megismerését. A bírósági ítélkezés színvonalának emelése érdekében javítanunk kell a bírósági ítéletek eszmei, politikai tartalmát. Fokozni kell a bírói döntések meggyőző erejét. Az ítélet természetesen jogászi munka, mert a bíró a törvény alapján dönt. De az ítélet indokolásának emellett olyan egyszerűnek és világosnak kell lennie, hogy az a nem jogász olvasót is meggyőzze az ítélet helyességéről. Ezen a téren eddig többször is előfordult, hogy csak a jog formális szemlélete érvényesült, amitől a Legfelsőbb Bíróság sem volt teljesen mentes. A bírósági tárgyalások hatalmas politikai és nevelő erőt kell, hogy jelentsenek a dolgozóink felé, ha annak színvonala, politikus volta helyesen nyilvánul meg. Az eddigieknél jobban kell bíróságainknak betölteni azt a szerepét, amely a szocialista együttélés szabályainak és a szocialista erkölcsnek kialakításában reájuk hárul. Az Igazságügyminisztériummal együtt tovább kell javítani azokat a módszereket, amelyekkel az elvi irányító munkánk tartalmát és hatékonyságát fokozni tudjuk. Fokozatosan meg kell teremtenünk annak is a lehetőségét, hogy bonyolultabb és nagyobb társadalmi kérdést érintő esetekben a bírák megfelelő tájékozódást nyerjenek a helyi szervektől és a dolgozóktól. Az ilyen tájékozódás növeli az érdemi ítélkezés színvonalát, mert ezáltal lehetővé válik az ügyek — legyen az akár büntető, akár polgári — hát- i terének és társadalmi vonatkozásainak megismerése. Természetesen ki kell zárni itt azt a lehető- ! séget, hogy a tájékozódás során az érdemi ítélkezésbe beavatkozás történjók. Nagy gondot kell arra is fordítanunk, hogy bíráink állandóan ismerjék társadalmi problémáinkat. Fejlődésünk során ugyanis új helyze- j tek, új társadalmi problémák adódhatnak és ezekkel kapcsolatos kérdésekben csak a megfe- j lelő ismeretek birtokában lehet kellő körültekin- ! téssel dönteni. Szóleskörű társadalmi ismeretekre lesz szükség például a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban felmerülő új viszonyok jogi rendezésénél és számtalan szemé' lyi, vagyoni jogviták eldöntésénél is. Az ilyen tartalmú perekben hozott döntéseinknél is együttesen kell majd érvényesítenünk a köz és az egyén érdekét, mindig szem előtt tartva a termelő biztonságérzetének és termelési kedvének a fokozását, a termelőszövetkezetek megerősödésének, a mezőgazdaság szocialista átalakításának célkitűzéseit. évi január 30-án, szombaton 588 Bíróságainknak többet kell foglalkozni — és ez vonatkozik a Legfelsőbb Bíróságra is — a társadalmunkban még meglevő bűnözési okok feltárásával. Ha szocialista társadalmi rendünkben már nincsenek is olyan, a társadalmi és gazdasági helyzetből törvényszerűen adódó bűnözési okok, mint a kizsákmányoló társadalmakban, de a bűnözést elősegítő, megkönnyítő körülmények (ilyen a hiányos ellenőrzés, rossz anyaggazdálkodás, szervezési hibákból eredő spekulációs lehetőségek stb.) még nálunk is olyan káros tényezőként hatnak, amelyek feltárásában bíróságainknak is jelentős szerepük van. A bűnperek és polgári perek tárgyalásán keresztül a Legfelsőbb Bíróság is gyakran észlel olyan káros — a bűnözést könnyítő, vagy polgári peres jogvitákat okozó — jelenségeket, ame^ lyéknek más állami, vagy társadalmi szervek részéről történő megszüntetéséhez komoly politikai és gazdasági érdek fűződik. Az ilyen esetekre az eddigieknél lényegesen szélesebb körben és szervezettebben kívánjuk az illetékesek figyelmét felhívni. Bíróságaink és a dolgozó tömegek között is tovább kell mélyíteni a kapcsolatot. Ennek egyik, de nem kizárólagos módja a népi ülnökök bevonásával történő ítélkezés. A jövőben is igen gondosan kell eljárnunk a népi ülnökök megválasztásánál. A termelésben, s magánéletben egyaránt példamutató, nagy élettapasztalattal, politikai szilárdsággal rendelkező dolgozókat kell jelölnünk. Az eddigi tapasztalatok arra is köteleznek bennünket, hogy a jövőben jobban biztosítsuk a népi ülnökökkel való foglalkozást és szorosabbá tegyük a szakbírákkal való kapcsolatukat. A társadalom tagjai nevelésének hatékony eszköze lehet az ülnököknek a dolgozók előtt történő beszámolója. Több olyan példát tudunk, ahol a népi ülnököknek a gyárban, vagy üzemben történő beszámolása, milyen sikeresen segítette elő a bíróságok és a dolgozók közötti, kapcsolatot, a dolgozók igazságérzetének és jogtudatának fejlődését. Éppen ezért az ülnököknek ezt a beszámolási kötelezettségét szélesebb alapokra kívánjuk fektetni. A felvetett feladatok még csak hozzávetőlegesen sem foglalják magukban a Legfelsőbb Bíróság összes feladatát, de még a kiemeltek megoldásai sem tartoznak kizárólag a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe. A Legfelsőbb Bíróság e feladatok végrehajtása során szorosan együttműködik az Igazságügyminisztériummal és a Legfőbb Ügyészséggel. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak szerint kívántam a Legfelsőbb Bíróság kétévi munkájáról beszámolni. Feladataink közül pedig csak azokra utaltam, amelyek megvalósítása jelentős része kell, hogy legyen — és meggyőződésem szerint lesz is — annak, hogy a Legfelsőbb Bíróság eleget tesz az Alkotmány 41. paragrafusában írt kötelezettségének, amely kimondja, hogy : „ .. .bíróságaink büntetik a dolgozó nép ellenségét, védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményét, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására."
