Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-9

529 Az Országgyűlés 9. ülése 1960. évi január 29-én, pénteken 530 cialista kereskedelmének hálózata több mint 30 egységgel bővült és ehhez hozzá kell venni azt, hogy számos üzletet modernizáltak, sőt nem jelentéktelen az önkiszolgálási formában működő boltunk semi. Ez év végén az országban több mint ezer új kiszolgálási módszerrel dolgozó egység működött, ebből 40 üzlet a imi megyénkben szolgálja a lakosság jobb ellátását. Az új kiszolgálási formák meghonosíthatok szinte valamennyi szakágban, csak jól kell megválasztani az áruk sajátosságainak leginkább megfelelő módokat. Az a személyes tapasztalat, hogy a lakosság szívesen fogadja az új eladási formákat alkalmazó üzleteket. Észrevételeivel segíti a kereskedelem munkáját. Űgy vélem, ezeket a tanácsokat meg kell szívlelni abban a vonatkozásban is, hogy igyekezzenek az átalakításokat, vagy új üzleteket a lehető leggazdaságosabban megoldani. És az sem baj, ha még most nem lehet mindenütt teljesen modern berendezésekeit beállítani. A mi asszonytársaink hálásak, sőt talán jobban örülnek a környéken megnyíló egyszerű, tiszta üzletnek, mint az esetleg nehezebben megközelíthető díszes egységeknek. Figyelve a boltok mindennapi életét, nem is kell szakembernek lenni, hogy lássuk, egyre kevesebb az olyan üzlet, ahol a napi háztartási és élelmiszer vegyesáruktól kezdve a ruházati cikkekig minden megtalálható. Egyszóval gyarapszanak a szaküzletek. Ez persze meglátszik már kint a kirakatokon, de ami még fontosabb, bent. a vásárlások alkalmával is. Ezekben a boltokban többféle áru között választhatunk, már, türelmesebb, hozzáértőbb a kiszolgálás és már így szemre is rendezettebbek ezek az üzletek. Nyilván kevesebb áru mehet így tönkre és ez mindenképpen jó. Több képviselőtársamtól hallom, hogy országszerte ez a fejlődés iránya. Megyénkben az állami kiskereskedelemnek már csak szakosított vállalatai működnek, s ennek jó hatása érződik — ahogy az imént mondtam — az egyes boltokban is. A kereskedelem munkájának fontos része az egyre nagyobb mennyiségű áru megfelelő raktározása. Ebből következően fontos dolog a raktárépítés, örömmel láttam, hogy Esztergomban elkészült egy új élelmiszerraktár. Ez az új egység 1500 négyzetméteres alapterületű, korszerűen berendezett és a rakodást nagyban segítő iparvágánya is van. Ennek a raktárnak az elkészülte egyben lehetővé teszi, hogy a régi helyeken egy sor bolthelyiség felszabaduljon és a város főterén a régóta időszerű rendezést el lehessen végezni. Ez csak egy példa a raktárépítés jelentőségére. A kereskedelmi bizottság ülésén egyértelmű volt az a vélemény, hogy a raktárépítés ma egyik legnagyobb gondunk, s a rendelkezésre álló anyag és pénz nem tesz annyi építést lehetővé, mint amennyire szűkség volna. Ügy gondolom, erre mindenképpen föl kell hívni az illetékesek figyelmét. A munkásosztály, a dolgozó nép életszínvonalának növekedésével egyre több családi ház épül. Egészen új lakótelepekkel bővül egy-egy község és város. Ilyen új lakótelepek épültek megyénkben Tátkert városon, Lábatlanban^ Sárisápon, Tatabánya kertvárosban. Ezeken a helyeken magánépítkezések és állami lakóházépítkezések is folynak. Itt azonban ezzel párhuzamosan nem épül üzlethálózat. Jelenleg is lakóházakat kellett átépíteni üzletek céljára, hogy valahogyan el tudják látni az ott lakókat. Pártunk és kormányunk erre vonatkozóan helyes határozatokat hozott, de még mindig vannak olyan szervek, amelyek nem (tartják be ezeket. Az építtetők csak a lakásokkal törődnek, az üzleteket vagy utoljára hagyják, vagv pedig a kijelölt lakóépületekben nem építenek boltokat, hanem külön üzletházat terveznek. Ezekre azután rendszerint nem, vagy csak igen megkésve, sok huza-vona után kerül sor. Tudomásom van róla, hogy ez országos panasz, hiszen ezt a veszprémi elvtársak is felvetették. Az ilyen hibákon úgy gondolom, segíteni kell. Még két problémával szeretnék foglalkozni. Mindnyájan tudjuk, hogy milyen fejlődés megy végbe jelenleg falun. A városi kereskedelem fejlődése pozitív, falun azonban lassúbb a fejlődés. Ennek ellenére még mindig tapasztalható, hogy a földművesszövetkezet is szívesebben építkezik, vagy terjeszkedik a város belterületén. Ezen változtatni kell. A falvakban kell fejleszteni a kereskedelmi hálózatot, mert a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével ez a kívánalom jogos. A másik problémánk, amelyet a Belkereskedelmi Minisztérium figyelmébe szeretnék ajánlani, megyénk szálloda-problémája. Azt kértük, hogy legalább a második ötéves tervben oldják meg ezt a problémát. Országos viszonylatban az egyetlen megyeszékhely Tatabánya, ahol nincs szálloda és sajnos, Esztergomban sem jobb a helyzet. Esztergomot például 1959-ben körülbelül 150 000 idegen kereste fel, ebből mintegy 30 000 külföldi, s a 20 szállodai szobábáta 66 ágygyal az idegenforgalom igényeit sajnos nem tudjuk kielégíteni. Jól tudjuk, hogy a kereskedelem céljaira előirányzott beruházási keretek nem elégségesek a felmerülő szükségletek kielégítésére. Ezért üdvözölni kell az olyan, helyenként — például Pest megyében -^ már előforduló kezdeményezéseket, hogy a helyi lakosság és a bolti dolgozók kollektívái táráadalmi úton maguk is hozzájárulnak egyes üzletek átalakításához, vagy létesítéséhez. Vagy például az esztergomi iparcikk-kiskereskedelmi vállalat házilag építi át és korszerűsíti a berendezéseket és így boltonként 2—300 000 forintos megtakarítást érnek el. Tisztelt Országgyűlés! Az 1960. évi népgazdasági terv és az ezt tükröző költségvetés megadja azokat a feltételeket, amelyek alapján a kereskedelem ez évben is jelentős mértékben hozzájárulhat a lakosság jó ellátásához, s ezzel életszínvonalának további emeléséhez. A kereskedelmi bizottság megvitatta a kereskedelmi tárcák köll ért és úgy találta, hogy azok megfelelnek a népgazdaság legfontosabb céljainak. Ezért a költségvetést mind a kereskedelmi bizottság, mind a magam nevében elfogadom és az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Ábrányi István képviselőtársunk következik szólásra.