Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-8

445 Az Országgyűlés 8. ülése I960, évi január 28-án, csütörtökön 446 és túlteljesítik rendszeresen a mi tervünket. Ez a legnagyobb biztosítékunk az 1960. évi költség­vetés megvalósítására. Engedjenek ehhez elmondani egy-két pél­dát. Budapest már megmozdult ennek a terv­nek teljesítése érdekében. A XI. kerületiek, a XIII. kerületiek már elhatározták, hogy a ter­melést nem 50 százalékban fogják a termelékeny­ség emelésével növelni, hanem kétharmad rész­ben, pedig tudnivaló, hogy ez már az ötéves terv célja. A XIV. kerületben nagyon széles és élénk aktivitás bontakozott ki a műszaki fejlesztés saját erőből történő megvalósítására. Csepelen most ülnek Össze egy nagy műszaki, gazdasági konfe­renciára és ahogyan a csepelieket ismerjük, biz­tosan jónéhány millióval fogják meglepni 1960­ban is a népgazdaságot. Milyen jelentőségük van ezeknek az elképze­léseknek és elgondolásoknak? Az, hogy ezeket a feladatokait, tennivalókat, kezdeményezéseket nem felülről, valami utasításszerű szervezőmun­ka eredményeként hozzák létre, hanem alulról, mert kedvező a politikai légkör. Ugyanakkor az emberek sokféle apró, mindennapos kezdemé­nyezését, javaslatát az alsó párt- és tanácsszer­vek, a gazdasági vezetés helyesen tudja számba­venni és a végrehajtását megszervezni. Jó tehát, hogy az alsó szerveknek nagy az önállóságuk és nagy a bizalom a munkájuk iránt, mert ezzel az egyes emberek is, de maguk a szervezetek is nagymértékben fejlődnek. Előrehaladásunknak tehát kimeríthetetlen tartalékai vannak. Azonban más dolog arról beszélni, hogy tar­talékaink kimeríthetetlenek és más dolog ezeket a tartalékokat felszínre hozni, kiaknázni és meg­valósítani. A feladat itt az, hogy e két dolog kö­zött megfelelő összhangot teremtsünk. Azt gon­dolom, hogy a legfontosabb azokra a tartalékokra apellálnunk, amelyek az emberek szívében, fejé­ben vannak. Szándékosan tértem el a konkrét tennivalók és a konkrét felaidátok ismertetésétől, hiszen számtalan ilyen van. Vannak tartalékaink, amelyeket már ismerünk a felső vezetésben és alul is, vannak olyanok, amelyeket csak alul is­mernek, s vannak olyanok, amelyeket még nem ismerünk. De hogy ezek a tartalékok minél na­gyobb számban és minél nagyobb mértékben fel­színre kerüljenek, ahhoz az szükséges, hogy az emberek lelkesedéssel, tehát a szívükkel vegye­nek részt a munkában, .,mozgósítsák" a fejükbem levő tartalékokat, tehát az okos gondolatok tíz­es százezreivel vegyenek részt feladataink megol­dásában. Ez azonban nem egyszerű, ezen a té­ren fejlődést kell elérnünk és népgazdaságunk vezetésének minden láncszemében olyan légkört kell teremtenünk, amelyben az emberek lelkesen és odaadóan, aktívan munkálkodhatnak, mond­hatják el véleményüket, fejthetik ki jó elképze­léseiket, s amelyben ezek nem pusztáiba kiáltott szavak, hanem olyan javaslatok, indítványok, amelyek megvalósításra is kerülnek. Azt gon­dolom, hogy ha továbbra is úgy teszünk, mint ez ideig, vagy még többet teszünk, akkor nem lesz kétséges az 1960-as év sikere. A magam ré­széről a költségvetéssel egyetértek, s azt elfoga­dom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kukucska Já­nos képviselőtársunk. KUKUCSKA JÁNOS: Tisztelt Országgyű­lés! Az 1960. évi költségvetést tanulmányozva, különösen két dolog tűnik fel az embernek. Az egyik az, hogy 1960. évi költségvetésünk bevé­teli és kiadási volumen-végösszege közel 13 mil­liárd forinttal haladja meg az 1959. évi költség­vetés záróösszegét. Másrészt szembeötlő, hogy múlt esztendei költségvetésünk zárószámai, a be­vételek és a kiadások tekintetében mintegy két­milliárd forinttal haladják meg a múlt év tava­szán, 1959-ben elfogadott költségvetés bevételi és kiadási összegét. A számokat tanulmányozva félreérthetetlönül bizonyítottnak látszik orszá­gunk, dolgozó népünk és az egész világ előtt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága márciusi határozatának célkitűzése a szocializmus építésének meggyorsítására vonat­kozólag a megvalósítás útján van. 1959-es mun­kánkkal biztosítottuk e határozat végrehajtásá­nak sikerét és 1960. évi költségvetésünk is azt célozza, amit a párt VII. kongresszusa célul tű­zött ki: haladjunk tovább előre országunk szo­cialista fejlesztése és a szocializmus építésének meggyorsítása útján. A másik tény, ami szembeötlik az embernek a költségvetés tanulmányozása során, a mezőgaz­dasági beruházások rendkívül gyors növekedése. Idézem múlt évi költségvetésünk indokolásából a következőket: „az állami erőforrásokból eredő beruházások összege a mezőgazdaságban — a hosszúlejáratú hitelekkel együtt — eléri 1959-ben a kétmilliárd forintot". Idézem az 1960. évi költ­ségvetés indokolásából a következőt: „A költség­vetés a mezőgazdaság szocialista szektorának fej­lesztésére jelentős anyagi eszközöket biztosít; a mezőgazdasági beruházások összege — a tsz-ek részére előirányzott hosszúlejáratú hitelekkél, a vissza nem térülő állami támogatással együtt — csaknem hétmilliárd (7) forint, vagyis a múlt esz­tendőben elfogadott költségvetésünk mezőgazda­ságunk szocialista szektorában a termelőszövet­kezetek fejlesztésére kétmilliárd forint, a jelen­leg előttünk levő költségvetés pedig hétmilliárd forint elfogadását ajánlotta, illetve ajánlja. A számokból is látható, hogy a múlt -évi költ­ségvetés tárgyalása óta a magyar mezőgazdaság­ban, országunk szocialista fejlődése szempont­jából történelmi jelentőségű változás ment végbe. Az eltelt 12—13 hónap alatt mezőgazdaságunk szocialista szektora nagy fejlődésen ment át. Az országban túlsúlyba kerültek a termelőszövetke­zeti községek, a mezőgazdaság szocialista szek­tora a mezőgazdasági termelés szempontjából meghatározó tényezővé vált. Ez tükröződik ez évi állami költségvetésünkben is, amikor a költség­vetés hétmilliárd forint mezőgazdasági beruházás elfogadását javasolja a tisztelt országgyűlésnek. A költségvetésünkben biztosított beruházá­sokkal a mezőgazdaság területén óriási lépést te­szünk előre a magyar mezőgazdaság elmaradott­ságának felszámolása és országunk szocialista átalakításának terén. A hétmilliárd forintos me­zőgazdasági beruházás, a költségvetés indokolásá­ban is számszerűen megjelölt 10 000 traktor és más nagy mezőgazdasági gép azt biztosítja, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan kizökken abból a elmaradottságból, amelyről még pártunk VII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója-

Next

/
Oldalképek
Tartalom