Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-8

445 Az Országgyűlés 8. ülése I960, évi január 28-án, csütörtökön 446 és túlteljesítik rendszeresen a mi tervünket. Ez a legnagyobb biztosítékunk az 1960. évi költségvetés megvalósítására. Engedjenek ehhez elmondani egy-két példát. Budapest már megmozdult ennek a tervnek teljesítése érdekében. A XI. kerületiek, a XIII. kerületiek már elhatározták, hogy a termelést nem 50 százalékban fogják a termelékenység emelésével növelni, hanem kétharmad részben, pedig tudnivaló, hogy ez már az ötéves terv célja. A XIV. kerületben nagyon széles és élénk aktivitás bontakozott ki a műszaki fejlesztés saját erőből történő megvalósítására. Csepelen most ülnek Össze egy nagy műszaki, gazdasági konferenciára és ahogyan a csepelieket ismerjük, biztosan jónéhány millióval fogják meglepni 1960ban is a népgazdaságot. Milyen jelentőségük van ezeknek az elképzeléseknek és elgondolásoknak? Az, hogy ezeket a feladatokait, tennivalókat, kezdeményezéseket nem felülről, valami utasításszerű szervezőmunka eredményeként hozzák létre, hanem alulról, mert kedvező a politikai légkör. Ugyanakkor az emberek sokféle apró, mindennapos kezdeményezését, javaslatát az alsó párt- és tanácsszervek, a gazdasági vezetés helyesen tudja számbavenni és a végrehajtását megszervezni. Jó tehát, hogy az alsó szerveknek nagy az önállóságuk és nagy a bizalom a munkájuk iránt, mert ezzel az egyes emberek is, de maguk a szervezetek is nagymértékben fejlődnek. Előrehaladásunknak tehát kimeríthetetlen tartalékai vannak. Azonban más dolog arról beszélni, hogy tartalékaink kimeríthetetlenek és más dolog ezeket a tartalékokat felszínre hozni, kiaknázni és megvalósítani. A feladat itt az, hogy e két dolog között megfelelő összhangot teremtsünk. Azt gondolom, hogy a legfontosabb azokra a tartalékokra apellálnunk, amelyek az emberek szívében, fejében vannak. Szándékosan tértem el a konkrét tennivalók és a konkrét felaidátok ismertetésétől, hiszen számtalan ilyen van. Vannak tartalékaink, amelyeket már ismerünk a felső vezetésben és alul is, vannak olyanok, amelyeket csak alul ismernek, s vannak olyanok, amelyeket még nem ismerünk. De hogy ezek a tartalékok minél nagyobb számban és minél nagyobb mértékben felszínre kerüljenek, ahhoz az szükséges, hogy az emberek lelkesedéssel, tehát a szívükkel vegyenek részt a munkában, .,mozgósítsák" a fejükbem levő tartalékokat, tehát az okos gondolatok tízes százezreivel vegyenek részt feladataink megoldásában. Ez azonban nem egyszerű, ezen a téren fejlődést kell elérnünk és népgazdaságunk vezetésének minden láncszemében olyan légkört kell teremtenünk, amelyben az emberek lelkesen és odaadóan, aktívan munkálkodhatnak, mondhatják el véleményüket, fejthetik ki jó elképzeléseiket, s amelyben ezek nem pusztáiba kiáltott szavak, hanem olyan javaslatok, indítványok, amelyek megvalósításra is kerülnek. Azt gondolom, hogy ha továbbra is úgy teszünk, mint ez ideig, vagy még többet teszünk, akkor nem lesz kétséges az 1960-as év sikere. A magam részéről a költségvetéssel egyetértek, s azt elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kukucska János képviselőtársunk. KUKUCSKA JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Az 1960. évi költségvetést tanulmányozva, különösen két dolog tűnik fel az embernek. Az egyik az, hogy 1960. évi költségvetésünk bevételi és kiadási volumen-végösszege közel 13 milliárd forinttal haladja meg az 1959. évi költségvetés záróösszegét. Másrészt szembeötlő, hogy múlt esztendei költségvetésünk zárószámai, a bevételek és a kiadások tekintetében mintegy kétmilliárd forinttal haladják meg a múlt év tavaszán, 1959-ben elfogadott költségvetés bevételi és kiadási összegét. A számokat tanulmányozva félreérthetetlönül bizonyítottnak látszik országunk, dolgozó népünk és az egész világ előtt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága márciusi határozatának célkitűzése a szocializmus építésének meggyorsítására vonatkozólag a megvalósítás útján van. 1959-es munkánkkal biztosítottuk e határozat végrehajtásának sikerét és 1960. évi költségvetésünk is azt célozza, amit a párt VII. kongresszusa célul tűzött ki: haladjunk tovább előre országunk szocialista fejlesztése és a szocializmus építésének meggyorsítása útján. A másik tény, ami szembeötlik az embernek a költségvetés tanulmányozása során, a mezőgazdasági beruházások rendkívül gyors növekedése. Idézem múlt évi költségvetésünk indokolásából a következőket: „az állami erőforrásokból eredő beruházások összege a mezőgazdaságban — a hosszúlejáratú hitelekkel együtt — eléri 1959-ben a kétmilliárd forintot". Idézem az 1960. évi költségvetés indokolásából a következőt: „A költségvetés a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére jelentős anyagi eszközöket biztosít; a mezőgazdasági beruházások összege — a tsz-ek részére előirányzott hosszúlejáratú hitelekkél, a vissza nem térülő állami támogatással együtt — csaknem hétmilliárd (7) forint, vagyis a múlt esztendőben elfogadott költségvetésünk mezőgazdaságunk szocialista szektorában a termelőszövetkezetek fejlesztésére kétmilliárd forint, a jelenleg előttünk levő költségvetés pedig hétmilliárd forint elfogadását ajánlotta, illetve ajánlja. A számokból is látható, hogy a múlt -évi költségvetés tárgyalása óta a magyar mezőgazdaságban, országunk szocialista fejlődése szempontjából történelmi jelentőségű változás ment végbe. Az eltelt 12—13 hónap alatt mezőgazdaságunk szocialista szektora nagy fejlődésen ment át. Az országban túlsúlyba kerültek a termelőszövetkezeti községek, a mezőgazdaság szocialista szektora a mezőgazdasági termelés szempontjából meghatározó tényezővé vált. Ez tükröződik ez évi állami költségvetésünkben is, amikor a költségvetés hétmilliárd forint mezőgazdasági beruházás elfogadását javasolja a tisztelt országgyűlésnek. A költségvetésünkben biztosított beruházásokkal a mezőgazdaság területén óriási lépést teszünk előre a magyar mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása és országunk szocialista átalakításának terén. A hétmilliárd forintos mezőgazdasági beruházás, a költségvetés indokolásában is számszerűen megjelölt 10 000 traktor és más nagy mezőgazdasági gép azt biztosítja, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan kizökken abból a elmaradottságból, amelyről még pártunk VII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója-