Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-8
/ 409 Az Országgyűlés 8. ülése 1960 Népgazdaságunk az elmúlt évben minden téren tovább fejlődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tavaly márciusi határozatában javasolta, hogy 1959 végére érjük el a hároméves terv néhány legfontosabb mutatója tekintetében az 1960-ra tervezett színvonalat. E határozat megvalósításában jelentős eredményeket értünk el, melyekhez nagyban hozzájárult a széleskörű munkaverseny kibontakozása. Az állami ipar például 1959-ben ^százalékkal többet termelt, mint az előző évben és ezzel eredeti tervét 7 százalékkal teljesítette túl. A felemelt célkitűzéseknek megfelelően alakult a termelékenység és csökkent a termelési költségek színvonala. Kedvező eredmények születtek 1959-ben a mezőgazdaságban is. Erősödött a szocialista szektor. Tért hódítottak a fejlettebb gazdálkodási módszerek és az előző évinél jobb volt a műtrágyaellátás. A mezőgazdaság összes termelése valamivel nagyobb volt a tervezettnél, s ezen belül a szocialista szektor termésátlagai általában magasabbak, mint az egyéni gazdaságoké. A népgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztése a külkereskedelemmel szemben is fokozottabb igényeket támasztott: a tervezettnél nagyobb behozatalt és kivitelt tett szükségessé. A külkereskedelem 1959-ben meg is felelt ennek a követelménynek. Külkereskedelmi forgalmunk kedvezőbben alakult a tervezettnél. Az elmúlt évben a szocialista tábor országaival a tervezettnél 11,3 százalékkal magasabb forgalmat bonyolítottunk le és felszabadulásunk óta 1959-ben emelkedett a legmagasabb szintre külkereskedelmünk forgalma, mind a baráti, mind a tőkés országokkal. A külkereskedelmi mérleg is kedvezőbben alakult a tervezettnél. Eredményként könyvelhetjük el, hogy nőtt a lakosság pénzbevétele és áruvásárlása. 1959ben a lakosság 9 százalékkal több pénzbevételhez jutott, mint a megelőző évben. Ebben jelentős szerepet játszott az átlagbérek emelkedése, a foglalkoztatottság növekedése, a nyugdíj és a családi pótlék felemelése, az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérrendezése, valamint a termelőszövetkezetekbe belépett parasztság bevitt vagyonának részbeni megtérítése. A termelés és a lakosság pénz jövedelmeinek növekedése következtében szélesült az áruforgalom. A kiskereskedelem eladása 1959-ben 11 százalékkal meghaladta az előző évit és ezzel az éves eladási ^rvet öt százalékkal túlteljesítette. Különösen növekedett a ruházati és vegyesipari cikkek forgalma. Mindezek eredményeként az 1959. év végére a hároméves tervünk főbb mutatóinak többségében — a szocialista ipar termelése, a termelékenység, a nemzeti jövedelem, a reálbérek emelkedése és a belkereskedelmi áruforgalom növekedése terén — már elértük, vagy meghaladtuk a z 1960-ra kitűzött színvonalat. Népgazdaságunk ^őteljes fejlődését jellemzi, hogy a három évre előirányzott beruházási volumen több mint 80 százalékát két év alatt megvalósítottuk. Gazdasági életünk meggyorsult fejlődése n em mentes azonban a problémáktól sem. Így Például nem örülhetünk annak, hogy a terme20 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ évi január 28-án, csütörtökön 410 lés múlt évi növekedése a tervezettnél nagyobb mértékben a munkáslétszám növekedésével és csak kisebb mértékben a termelékenység növekedésével valósult meg. Részben ezzel függ össze, hogy a vásárlóerő is terven felül emelkedett. A problémák közé kell sorolnunk azt a tényt, hogy 1959-ben az anyagellátás szorosabbá vált, a nehezebb követelményekkel viszont anyaggazdálkodásunk nem tartott lépést. A hibák között kell számot adnunk arról, hogy az elmúlt év végéig a befejezetlen beruházások állománya nem csökkent és ismét tapasztalhatjuk egyes területenként a beruházási eszközök egészségtelen szétaprózódását. A mezőgazdasági termékek felvásárlása általában zökkenőmentesen történt, néhány fontos termék tekintetében azonban lemaradások jelentkeztek. A most felsorolt problémák és hiányosságok egy erőteljes fejlődés keretében jelentkeznek. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ne beszéljünk róluk. Mindamellett e problémák felsorolása azt sem akadályozhatja meg, hogy megállapítsuk: országunk gazdasági élete egészségesen fejlődik és továbbra is erőteljesen felfele ível. A népgazdaság gyorsabb ütemű fejlődése megnyilvánult a pénzügyek területén is. A termelés, a teljesítmények és a forgalom tervet meghaladó emelkedése, valamint a költséggazdálkodás javulása eredményeként növekedtek az állami jövedelmek. A jövedelemtöbblet 1959-ben fedezetet nyújtott a beruházási tevékenység finanszírozására, a mezőgazdaság szocialista átalakításának pénzügyi alátámasztására, általában a népgazdaság gyorsabb ütemű fejlődésével az államra háruló nagyobb feladatok ellátására. Ennek megfelelően az 1959. évi állami költségvetés egyensúllyal zárult. A tervezettnél nagyobb külkereskedelmi tevékenység a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlya mellett valósult meg. _, Pénzügyi helyzetünk szilárdságát az is mutatja, hogy a lakosság pénz jövedelmének egyre tekintélyesebb részét helyezi el a takarékpénztárakban. A takarékbetétek állománya 1959-ben közel 1,6 milliárd forinttal nőtt. A lakosság minden rétegénél jelentős takarékosságot tapasztalhatunk. Számítások szerint a parasztság betétállománya, mintegy 77 százalékkal, a bérből és fizetésből élők betétállománya pedig mintegy 81 százalékkal növekedett. A lakosság takarékosságának igen gyakran lakásépítés, vagy lakásvásárlás a célja. Az Országos Takarékpénztár szerint 1959-ben a lakosság saját megtakarításaival 2,4 milliárd forintot fektetett be lakásépítésbe, melyhez az állami bankszervezet 1,1 milliárd forint hitellel járult hozzá. Az állami költségvetésre hatással volt a termelői árak rendezése. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az országgyűlés által törvényerőre emelt 1959. évi állami költségvetés előirányzatait az 1959. I. számú törvény 8. paragrafusában kapott felhatalmazás alapján — az 1959. január hó 1-én hatálybalépett termelői árrendszer követelményeinek megfelelően — módosította. A magasabb termelői árszínvonalnak megfelelően az átárazott költségvetés tervezett be-