Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-7

395 Az országgyűlés 7. ülése 1959. évi július 30-án, csütörtökön 396 lés és elosztás jogi eszközeinek további kiépítését nagyban elősegítő jellegét. Éppen olyan kérdésekkel van tehát a Polgári Törvénykönyv a legközvetlenebb kapcsolatban, amelyek, amint arra egyik képviselőtársam szintén hivatkozott, a szocialista építés szempontjából elsőrangú fontosságúak. Bizonyos, hogy ha a törvényadta lehetőségekkel állami szerveink megfelelően fognak élni, ha a törvényt az állampolgárok maradéktalanul magukévá teszik, ez előnyös kihatással lesz szocialista építésünk ütemére és győzelmére, amely elsősorban és döntően a szocialista termelési módszerek és formák teljes ér vény re jutását teszi szükségessé. Amint azzal egyik képviselőtársam részletesen foglalkozott, a Polgári Törvénykönyvnek igen komoly szerepet szántunk a szocialista együttélés normáinak betartására való nevelés, a szocialista embertípus kialakítása, a szocialista erkölcsi felfogás elmélyítése, a szocialista jogtudat megteremtése szempontjából is. Teljesen igaz az, hogy a szocialista törvények egyik legfontosabb jellemzője azok nevelőereje. Ezen a téren, valljuk be, a lehetőségeket még távolról sem használtuk ki teljesen. Volt olyan időszak, amikor a társadalmi együttélés szabályainak megsértői ellen elsősorban adminisztratív rendszabályokkal folyt a harc, a jog szerepét elsősorban abban láttuk, hogy a társadalomellenes magatartást tanúsítók ellen büntető szankciókat alkalmaz. Természetes, hogy erre a jövőben is szükség lesz. Ugyanakkor azonban az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni a jogszabályok jellemnevelő, tudatfejlesztő szerepére. El kell érnünk, hogy a jogszabályok betartására ne a büntetéstől, vagy a szankcióktól való félelem vezesse az állampolgárokat, hanem sokkal inkább annak felismerése, az arról való meggyőződés, hogy a társadalmi együttélés szabályainak betartása elkerülhetetlenül szükséges a békés alkotó, építő munkához. Ennek pedig az a feltétele, hogy dolgozóink a törvényeket kellően megismerhessék és azokat magukénak, érdekeik kifejezőinek és védelmezőinek érezzék. A Polgári Törvénykönyv megfelelő végrehajtásának is döntő előfeltétele, hogy az új törvény rendelkezéseit, azoknak politikai jelentőségét a dolgozók minél szélesebb rétegeivel ismertessük meg és elérjük, hogy a dolgozók a törvény végrehajtását, úgy mint annak előkészítését, a maguk ügyének tekintsék. Tisztelt Országgyűlés! Egyik képviselőtársam felszólalásában behatóan foglalkozott azzal, hogy a javaslat elfogadásával az országgyűlés nemzeti múltunk egyik dicsőséges célkitűzésének tesz eleget. Az ellenséges propaganda a szocialista országokat, azok vezelő erejét, a kommunista pártot gyakran vádolja azzal, hogy nem tiszteli a múltat, elszakad a hagyományoktól, a nemzeti érzés megsemmisítésére törekszik. A felszabadulás előtt az akkori uralkodó osztály . politikai érdekből nemegyszer hivatkozott az 1848—49-es szabadságharcokra, de ez távolról sem gátolta abban, hogy gyakorlati politikáját ugyanazokkal a népelnyomó módszerekkel folytassa, amelyek ellen az 1848-as forradalmi eszmék képviselői harcoltak. Büszkén mondhatjuk, hogy méltók maradtunk azokhoz a hagyományokhoz, hiszen az emberek egyenlőségének, felszabadításának, a demokratizmusnak, a humanizmusnak az eszméjét nemcsak szavakban hangoztatjuk, hanem ezeknek az eszméknek a megvalósulásához minden feltételt megteremtünk. Ennek egyik formája az is, hogy szilárd jogrendet, következetes törvényességet építünk ki, hogy a jog eszközeit is messzemenően felhasználjuk az emberek boldogabbá-tétele érdekében, hogy jogalkotói munkánkkal is az emberi haladás ügyét szolgáljuk. Előadói beszédemben már említettem, hogy egyes nyugati körök, és a hazánkban még meglevő reakciós rétegek olyan információval szolgáltak, hogy Polgári Törvénykönyvünk a személyi tulajdon eltörlésére törekszik. Úgy gondolom, hogy sokkal jobban tették volna ezek az urak, ha a Werbőczy-féle törvény és az osztrák— magyar monarchia idején az osztrák törvényeknek Magyarországra való rákényszerítése ellen léptek volna fel, mert több eredményt érhettek volna el; mert meg vagyunk győződve, hogy azok a törvények, amelyeket most a Polgári Törvénykönyvben lerögzítettünk, teljes egészükben a szocializmus építését és ugyanakkor a személyes érdeket is szolgálják. S ez az összhang teremti meg azt az erkölcsöt, amely a szocializmus építésének további munkájához szükséges. Amint már említettem, a szocialista építés ügye szempontjából nagy jelentősége van Polgári Törvénykönyvünknek; ezért ismételten kérem az országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottsága által javasolt módosításokkal fogadja el és emelje törvényerőre. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérem az országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot a jogi és igazságügyi bizottság által javasolt módosításokkal általánosságban és részleteiben fogadja el. Aki elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Kézfelemelés.) Köszönöm. Van valaki ellene? Nincs. Kimondom a határozatot: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot a jogi és igazságügyi bizottság által javasolt módosításokkal általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadja. Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk napirendünk ötödik pontjára, az interpellációk előterjesztésére. Az első interpelláló Szobek András képviselőtársunk, aki a mezőgazdasági építkezések meggyorsítása és javítása tárgyában az építésügyi és földmüvelésügyi miniszter elvtársakhoz intéz interpellációt. Szobek András képviselőtársunkat illeti a szó. SZOBEK ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Kérdem az építésügyi és földművelésügyi miniszter elvtársakat, felkészültek-e az idei mezőgazdasági építkezések, különösen a magtárpadlásos tehénistállók időben való befejezésére. Hogyan készültek fel a közeljövőben, így már 1960-ban várható nagyobb mezőgazdasági igény teljesítésére?