Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-6

327 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 328 szaki normákat 30 százalékkal sikerült csökken­teni. Ez lehetővé tette, elvtársak, azt, hogy a rce­lçghengerde építésénél mutatkozó lemaradást nemcsak behoztuk, hanem bizonyos előnyre tet­tunk szert. Ha ezt az építők és szerelők tartani tudják, ez azt jelenti, hogy körülbelül negyed­évvel előbb fog a hengerde belépni a termelés­be, ami 10 000 tonna középfinom lemez termelé­sét jelenti a népgazdaság számára. Ismerjük azokat a feladatokat is, amelyek az építőipar előtt állanak a lakásépítési program megvalósításában. Legutóbb az építésügyi mi­niszter elvtárs beszámolt az országgyűlés épí­tésügyi bizottsága előtt arról, hogy az elmúlt esztendőben 42 000 lakást építettünk Magyar­országon. Ha figyelembe vesszük a lakásszükség­letet, a várható szaporulattal előálló szükségle­tet, azt, hogy épületeink egy részét időközben majd le kell bontani elavultságuk miatt, az a helyzet, hogy Magyarországon a 15 esztendős távlati terv során 1 160 000 lakást kell megépí­teni. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évi 1000 la­kosra jutó 4,2 lakással szemben 1975-ben 10 la­kost kell ezerlakosonként építeni, tehát több mint 150 százalékkal kell megemelni az építke­zés jelenlegi számát. Ez rendkívül nagy feladat és két főpróblémát vet fel. Ezek a szükséges anyag és a szükséges munkaerő. Az anyag vonatkozásában már említettem, hogy Sztálinvárosban a kohósalak habosításá­val igen komoly anyag áll rendelkezésére az építőiparnak, szinte korlátlan mennyiségben. Ez­lehetővé teszi azt, hogy korszerű módszereket alkalmazzunk a lakásépítés vonalán. Ez össze­függ a létszám kérdésével is. Az építőipar jelen­leg túl van terhelve, rendkívül elaprózódott a létszám. Az elmúlt év szeptemberében az Épí­tésügyi Minisztérium területén végzett vizsgála­tok megállapították, hogy az egy munkára eső átlagos létszám 8,6 százalékos volt. Közel két­ezer olyan munkahely volt, ahol egyetlen szak­munkás sem dolgozott. Ennek a hallatlanul nagy lakásépítési prog­ramnak megvalósításához szükséges létszámot szakmunkás-vonalon nem tudjuk előteremteni, csak úgy, ha olyan módszert alkalmazunk, ahol viszonylag kevés szakmunkással, a technika lei­lett módszeréinek alkalmazásával meg tudjuk gyorsítani a lakásépítés ütemét. Rendkívül örü­lünk annak, hogy az Építésügyi Minisztérium bennünket bízott meg azzal a feladattal, hogy Magyarországon először használjuk ipari mére­tekben a kohósalakot lakásépítésre. Bejelenthet­jük az elvtársaknak, hogy augusztus hó végén átadjuk a lakóknak az első szobanagyságú fal­elemekből épített négyemeletes lakóházat és augusztus 20-án megkezdjük összerakni .a közép­blokkokból készített lakóházakat. Ez azt jelenti, hogy 25 naponként fogunk összeállítani három­emelet magas, 15 lakásos kockaházat. Hogyha mi ezeket a módszereket szalagsze­rűen tudjuk tovább fejleszteni, biztosítani tudjuk azt, hogy az építőipar lehetőleg egy-egy ilyen telepre négy-ötszáz lakást rá tudjon telepíteni. Ez azt jelenti, hogy az építőipar költségeit jelen­tősen, az átfutási időt még jelentősebben, körül­belül egyharmaddal csökkenteni tudjuk a lakás­építésnél. Az Építésügyi Minisztérium igyekszik azokat a gépi berendezéseket és egyéb felszere­lésben támogatást megadni, hogy ezt ne csak kí­sérleti formában, hanem nagyüzemben tudjuk használni, és nyilvánvaló, nemcsak Sztálinváros­ban, hanem az ország más területén is segíteni fogja egyik legégetőbb problémánk, a lakásépí­tés megoldását. A másik dolog, ami gyorsíthatja és olcsóbbá teheti az építkezést, a tervezés. Tervező mérnö­keink az elmúlt évben komoly dolgokat produ­káltak, különösen az ipari építkezések vonalán nemcsak magyarországi, hanem nemzetközi vi­szonylatban is elismerésre méltó komoly, nagy feladatokat tudtak megoldani. Nekünk az a ké­résünk, hogy a mi lehetőségeink figyelembevé­telével az igényeket hangoljuk össze és túlzott költségek nélkül olyan lakások és olyan épít­mények megépítésére törekedjünk, amelyek a célnak legjobban megfelelnek, amelyek szépek anélkül, hogy felesleges és főképpen költséges cicomákat, vagy díszeket igényelnének. Itt egy­két példát: Véleményem szerint a lakásépítés tipizálása bizonyítéka annak, hogy évről évre mindinkább a célnak jobban és jobban megfelelő, csinos, szemre is mutatós, szép lakóházakat építünk. Az a véleményünk, hogy a tipizálást fokozottan kell alkalmazni középületeknél is. Gondolok pél­dául a kőházak építésére. Az egészségügyi tárci bizonyos összeget nem költött el azon a címen, hogy a beruházásokat nem tudta eszközölni. Sztálinvárosban is évek óta folyik a kórház ter­vezése, milliós költséggel és még nem tudtuk annak építését elkezdeni. Nem mindig feltétle­nül fontos művészi alkotásokkal díszíteni egyes középületeket. Eleve szeretném leszögezni, véle­ményem szerint kell, hogy iskoláink, középüle­teink esztétikailag is megfeleljenek, azokat kép­zőművészeti alkotásokkal díszítsük, de például semmi Gélja nincs annak, hogy a hengerde szo­ciális épületét 200 000 forintos domborművei lássuk el. Azonban a tervező véleménye szerint ide csak nemeskő burkolatot szabad tenni, nem felel meg a mozaik. Később megértette, hogy nem kell a dombormű és a mozaik is igen jól megfelel a célnak. Vagy a hengerde kormány­padok tervezésénél olyan üveg alkalmazását ter­vezték, amit Belgiumból lehet beszerezni. Ké­sőbb megváltoztatták és magyar üveggel csinál­ják meg. Olyan szegély vasat terveztek, amit profilon kívüli szabad gyártásból kell biztosí­tani. De olyan burkolást is terveznek tervezőink, mint a sztálinvárosi 32 tantermes iskolánál, amit jelenleg a magyar ipar nem gyárt és vi­szonylag a kis összegű beruházás három évig tart. Ebben az évben már mind a 32 tantermet átadjuk rendeltetésének, a külső vakolást bur­kolóanyag hiánya miatt azonban befejezni nem tudjuk. Az ilyen dolgok költségessé teszik az építkezést. Ezért nekünk az a kérésünk a ter­vezőkhöz, hogy az élettel sokkal szorosabb kap­csolatot tartva, a kivitelezővel szorosan együtt­működve, igyekezzünk közös erővel ezeket a nehézségeket legyűrni és olcsóbbá, gyorsabbá tenni az építkezéseket. Végül szeretnék néhány szót szólni azokról, akik ezeket a feladatokat végrehajták, a sztálin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom