Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-31
1531 Az országgyűlés 31. ülése 1956. szót követel, kokszot azonban azelőtt csak kőszénből gyártottak, a kőszénbányák pedig Nyugat-Németországban feküsznek és ezek tulajdonosai megvonták a kokszot a Német Demokratikus Köztársaság fejlődő iparától, azt remélve, hogy ezzel akadályozzák a békés építő munkát. A Német Demokratikus Köztársaság államának hathatós támogatásával azonban a német dolgozók elhárították ezt a komoly akadályt, és két neves tudós sok éves kutató munkájának eredményeképpen hozzákezdhettek az óriási mű felépítéséhez, amelyet delegációnk már több éves működése alapján tekintett meg. Ez a külsőleg is nagy benyomást keltő hatalmas üzem a modern technikának nagyszerű alkotása, ahol az egész termelési folyamat automatizálva van, ahol nemcsak kiváló kohókokszot nyernek, hanem nagymennyiségű, rendkívül értékes melléktermékeket, gázt, kátrányt, olajat, benzint, fenolt és még számos más terméket, amelyet külön erre a célra létesített berendezések dolgoznak fel. A magyar küldöttség számára igen nagy élményt jelentett a zwickaui Horch autógyár meglátogatása is. Ez az üzem egyike azoknak a nagyszámú üzemeknek, amelyet a német dolgozók a felszabadulás után a romokból építettek újjá, s már teljesen új technikai alapokon működik. Ebben az évben a gyár olyan újtípusú személygépkocsinak a gyártását kezdte meg, amely felveszi a versenyt a világ bármely autógyárának hasonló termékével. Delegációnk műszaki szakképzettségű tagjai számos olyan gyártási eljárást, illetve a munka megszervezésének olyan új módszerét ismerhették meg, amelynek alapján a magyar delegáció helyesnek tartotta, hogy — mint erről Rónai képviselőtársam megemlékezett — a gyár néhány vezető szakemberét meghívja Magyarországra, hogy értékes tapasztalataikat a magyar autóipar számára itt a helyszínen adhassák át. A Német Demokratikus Köztársaság munkásai és műszaki szakemberei a fejlesztési és a kutatómunka mind jobb megszervezése által komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a technika világszínvonalát elérjék, sőt túlszárnyalják. A munka termelékenységének emelkedése, amelyben döntő szerepet játszott a technika fejlesztése, lehetővé tette a lakosság anyagi és kulturális életkörülményeinek lényeges megjavulását. Az átlagbérek az első ötéves terv időszakában a tervezettnél gyorsabb ütemben emelkedtek? A fogyasztási cikkek árai 32 százalékkal voltak alacsonyabbak az ötéves terv végén, mint a- tervidőszak kezdetén. Az áruforgalom a tervezett 159 százalék helyett 183 százalékra emelkedett. Aki néhány évvel ezelőtt járt a Német Demokratikus Köztársaságban, az, ha összehasonlítja a lakosság akkori életszínvonalát, s ipari cikkekkel való ellátását a jelenlegivel, meg kell. hogy állapítsa, hogy az jelentékenyen megjavult. Az életszínvonal emelkedésénél jelentékeny szerepet játszik, hogy nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság terén is elismerésre méltó eredményeket mutathat fel a Német Demokratikus Köztársaság. Ismeretes, hogy a növénytermesztés átlagos hozama, s az állati termékek termelésének színvonala jóval magasabb, mint nálunk. 1950-től 1955-ig a gabonatermelés hektáronkénti átlagos évi augusztus 2-án, csütörtökön. 1532 hozama 20,7 mázsáról 26,4 mázsára nőtt. Például az általunk meglátogatott termelőszövetkezetben hektáronkénti átlagtermés gabonából — ahogy erről Rónai elvtárs is beszámolt — 32 mázsa volt. Vagy egy másik meglátogatott tangazdaságban, a pilnitzi tangazdaságban a tehenek évi átlagos tejhozama az 1947. évi 2740/literről 1955. évben 4800 literre emelkedett. Bár a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságában is megtalálhatók azok a hiányosságok, amelyek folytán nem használják ki min! dig helyesen az egyes gazdaságokban a modern technika és tudomány felfedezéseinek előnyeit, I mégis a meglátogatott termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban azt tapasztaltuk, hogy a növénytermesztés magasabb hozama, s az állattenyésztés területén elért jelentékeny sikerek főképpen annak köszönhetők, hogy a mezőgazdaság gépesítésének foka, az agrotechnikai és zootechnikai előírások betartása, továbbá a takarmánygazdálkodás jobb, magasabb színvonalon áll, mint nálunk. Különösen komoly előrehaladást mutathatnak fel a műtrágya felhasználásában, amely jelentékenyen felülmúlja a minálunk elért átlagfelhasználást, ami természetesen megmutatkozik a terméshozamok emelkedésében. A mezőgazdaságban elért eredmények egyik jelentős tényezője — ahogyan látogatásaink során megismertük — a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági szakoktatásának magas színvonala. Az egyik meglátogatott állami tangazdaságban például 14—18 éves lányokat és fiúkat az ipari tanulóképzéshez hasonlóan mezőgazdasági tanulónak képeznek ki — kétéves elméleti és gyakorlati oktatás alapján. A kétéves iskola elvégzése után vagy mint szakmunkások helyezkednek el a gépállomásokon és az állami gazdaságokban, vagy tovább tanulnak magasabb mezőgazdasági iskolákban, ahol agronómussá, zootechnikussá, vagy kertészeti^jnérnökké képezik őket. Delegációnk egyik tagja, Gosztonyi képviselőtársunk, aki a DISZ Központi Vezetőségének titkára, felhasználva a Német Demokratikus Köztársaságban a mezőgazdasági szakoktatás tanulmányozásakor szerzett tapasztalatokat, a DISZ vezetőségével egyetértésben, javaslatot tett a mezőgazdasági minisztériumoknak, hogy a hazai sajátosságokat figyelembe véve induljon meg nálunk is a mezőgazdasági tanulóképzés. Német barátainkat viszont élénken érdekelték a kukoricatermesztés területén elért eredményeink, mert — ahogy erről Rónai képviselőtársunk is beszámolt — az idén készültek fel arra először, hogy nagyobb mértékben meghonosítsák területükön a kukorica vetését, amelyhez hazánk is segítséget nyújtott több ezer tonna nemesített kukorica vetőmag szállításával. A delegáció mezőgazdasági szakemberei gyakorlati tanácsaikkal értékes segítséget tudtak nyújtani a meglátogatott termelőszövetkezetnek, ahol szintén az idén először fogtak hozzá a kukorica termesztéséhez. Tisztelt Képviselőtársak! A Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásunk során láthattuk, hogy a pusztító háború nyomán keletkezett romokat ugyan még nem tudták teljesen 114*
