Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-31

1527 Az országgyűlés 31. ülése 1956. doskodás tapasztalható a megtekintett lakások­nál, amelyeket nemcsak a mérnök, hanem a nő szemével is néztem, örömmel láttam, hogy a la­kásokban a konyha teljes berendezése beépített bútorokkal készül, belső polc beosztásokkal, be­épített fiókokkal és fűszertartókkal, ami komoly megtakarítást jelent, különösen a fiatal háza­sok részére, mert ezáltal a konyhabútor megtaka­rítható. Ugyancsak beépített szekrényeket tartal­maznak az előszobák, bőséges méretekben, úgy­hogy a szobákban szekrényre nincs szükség. Ez­által a szobák használható tere azonos alapte­rületű szoba esetén is nagyobb. Az előszobák tá­gasabbak, és a konyha mérete is olyan, hogy lakókonyhának használható. A lakások hangszigetelését különös gonddal oldják meg. A lakáselválasztó falak hangszige­teltek, minden padló alatt külön hangszigetelő réteg készül. Az előszobák, mellékhelyiségek és a konyhák könnyen mosható és szemre is szép PVC padló burkolatot kapnak. A lépcsőházban mosható olajlábazat készül. A központi fűtéses lakásokhoz is külön pincék tartoznak. Minden t lépcsőházban tágas gyermekkocsi-tároló helyiség van. A pincében mosógéppel és mesterséges szá­rítóval ellátott mosókonyha áll rendelkezésre a lakóknak. Feltűnt nekem még, mint mérnöknek, aki­nek hivatásával kapcsolatban sokat kellett és kell magyarországi ipartelepeken és üzemekben járnom, hogy az épületek karbantartására nagy gondot fordítanak. Dacára a nagy üvegfelületek­nek, betört ablakot sehol sem láttunk, beázások is egészen minimálisak voltak. Kitöredezett pad­lók, lehullott, levert vakolatok, letöredezett lép­csőfokok, lekopott mázolások nem csúfítják el az üzemeket. Ez a körülmény arra is visszavezet­hető, hogy a dolgozók viszonya a társadalmi tu­lajdonhoz fejlett. Vigyáznak a gyáraikra és in­tézményeikre, ezért nem láttam letört kilincse­ket, összerugdalt ajtólapokat, a lépcsőházak.tisz­ták, nincsenek összefirkálva. Ugyancsak rend és tisztaság, jól működő szerelvények voltak talál­hatók az üzemek mellékhelyiségeiben. Megtekin­tettük a bruni gépgyár orvosi rendelőjét, ahol egy időben öt orvos rendel és naponta kétszáz­nál többen fordulnak meg. A fehérre festett, fe­hérre lakkozott bútorokkal berendezett váró­szobán nem látszott az elhasználtság nyoma, azt a benyomást keltette, mintha a hetekben nyílt volna meg. Kérdésünkre közölték, hogy az eíőző év februárjában, tehát 13 hónappal azelőtt nyi­tották meg, s azóta nem lett átfestve. Azt hiszem, feltétlenül beszélnem kell végül j azokról a tapasztalatokról is, amelyeket a cseh- ! szlovák parlament és a képviselők munkájának i tanulmányozása közben szereztünk. A mi ország­gyűlésünk ügyrendjében most akarunk olyan változtatásokat, amelyek megjavítanák mind az országgyűlés, mind pedig az egyes képviselők munkáját is. Területi látogatásainkkor a körzeti képviselőkkel folytatott beszélgetéseink során sok hasznos tapasztalatot szereztünk, mert a csehszlovák nemzetgyűlésben élénkebb, tevéke­nyebb az élet, mint amilyen a mi országgyűlé­sünkben eddig volt. Az állandó bizottságok a \ csehszlovák parlamentben tevékenyen részt < ORSZÁGGYŰLÉSI ËRTESITO évi augusztus 2-án. csütörtökön. 1528 ! vesznek a törvényelőkészítésben, a költségvetés j megvitatásában, általában az állami élet irányí­tásában. Sokmindenről nem volt módomban beszá­I molni, így például a tudományos és kulturális I életről, a mezőgazdaság helyzetéről és sok más ! tapasztalatról. Elnézést kérek, hogy inkább azo­kat a benyomásokat emeltem ki, amelyek engem mint sztálinvárosit és mint mérnököt a legköze­lebbről érdekeltek. Befejezésül engedjék meg, hogy ismét le­szögezzem: rendkívül nagy jelentőségűnek tar­tom a parlamentek közötti küldöttségcseréket S mivel ilyen fontos dolognak tartom, hadd , mondjam meg azt is: a jövőben tervszerűbben 1 kell majd előkészíteni egy-egy parlamenti cso­port utazását. Utazás előtt kevés idő és lehetőség volt arra, hogy sokoldalúan megismerjük annak az országnak helyzetét, a nép történetét, ahova i utazunk. Mi magunk is jobb követei lehettünk volna országgyűlésünknek, ha jobban felkészül­tünk volna arra, hogy sok, nagyon sok nehéz kér­désre kell majd felelnünk, s tőlünk, országgyű­lési képviselőktől azt várják, hogy az országunk helyzetével és építésével, valamint az egész éle­tünk problémáival kapcsolatos minden kér­désre megfeleljünk. Ezt a megjegyzést azért is meg kellett tennem, mert remélem, hogy a jövő­ben még inkább szélesednek parlamentünk nem­zetközi kapcsolatai, még több országgal cseré­lünk küldöttséget, még nagyobb mértékben fej­lesztjük azt a politikát, amely a népek megérté­sét és közeledését segíti. Innen, a magyar országgyűlésből, mondok köszönetet a parlamenti delegáció és az egész országgyűlés nevében azért a fogadtatásért, amelyben bennünket cseh és szlovák barátaink részesítettek, s egyben kifejezem azt az elhatá­rozásunkat, hogy gyümölcsöztetni fogjuk a lá­togatás tanulságait, tovább mélyítjük barátsá­gunkat a testvéri cseh és szlovák néppel, min­! den erőnkkel építjük és fejlesztjük a bennünket I összefűző testvéri együttműködést. (Taps.) ELNÖK: Felszólalásra következik Sebes Ist­ván képviselőtársunk. .SEBES ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársak! A magyar országgyűlés tíztagú delegációja, amely ez év április 19-én 12 napi látogatásra indult a Német Demokratikus Köz­társaságba, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége után elsőként tett eleget a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája meg­hívásának. A delegáció tagjai nagy örömmel üdvözölték a meghívást, s nagy megtiszteltetésnek tartották, hogy a magyar országgyűlés megbízásából ők lehettek azok, akik a helyszínen ismerkedhet­tek meg, illetve tanulmányozhatták a szorgalmas német nép szocializmust építő munkáját. A mi delegációnk útja alkalmával szerzett tapasztala­tok is azt bizonyítják, hogy a parlamenti delegá­ciók látogatásai igen hasznosak, nagyon alkal­masak gyümölcsöző tapasztalatcsere megvalósí­tására és olyan közvetlen személyi kapcsolatok megteremtésére, amelyek nagymértékben előse­gítik a két ország népei között a politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatok terén kialakult ba­114

Next

/
Oldalképek
Tartalom