Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-30

1505 Az országgyűlés 30. ülése 1956. Ezzel a törvénnyel lényegében a város és a falu dolgozó népének kezébe kerül az igazságszolgál­tatási tevékenység többségét kitevő szabálysér­tések intézése. Az eljáró bizottságok a szabálysértési ügyek eljárása során a legkülönbözőbb életviszonyok­kal fognak találkozni. Közegészségüggyel, köz­ellátással, mezőgazdasági termeléssel, mezőren­dészettel, közrendészettel, halászattal és még sokféle más üggyel kapcsolatos szabálysértések kerülnek majd a bizottságok elé. Hogy "ezekben a sokrétű szabálysértési ügyekben a szabálysér­tési bizottság tagjai megfelelően el tudjanak iga­zodni, ahhoz megfelelő politikai tájékozottságra, jártasságra, megfelelő élettapasztalatra és szocia­lista igazságérzetre van szükség. A tanácsok csaknem hatéves munkájuk so­rán újra és újra bebizonyították már, hogy ezek­kel a tulajdonságokkal a városok és falvak dol­gozó lakossága rendelkezik. Nyugodtan rá lehet bízni a szabálysértési ügyek vitelét a falvak és a városok lakosaiból kikerülő szabálysértési bi­zottságokra, mert eddig is minden esetben be­igazolódott, hogy pártunk útmutatása nyomán az egyszerű emberek az államigazgatás bonyo­lult feladatainak az elvégzésére is képesek. A bírságoló szervek működésük során az emberek nagy tömegével fognak találkozni. En­nek a ténynek nagy a jelentősége, az emberek ugyanis — akiket eljárás alá vonnak — az ál­lamapparátusról és a szabálysértési bizottságok­ról annak alapján alakítják ki véleményüket, hogy e szervek miként szólnak hozzájuk. Kö­zömbös, lélektelen, bürokratikus ügyintézéssel jóvá nem tehető károkat okozhatnak a tanács és a tömegek közötti kapcsolatban. Arra kell törekednünk, hogy a bizottságok működésük első percétől kezdve az ilyen mód­szereket száműzzék a munkájukból. Több ezerre tehető azoknak az állampolgároknak a száma, akik évente feljelentőként, tanúként vagy elkö­vetőként kapcsolatba kerülnek majd a szabály­sértési bizottságokkal. A szabálysértési bizottságoknak éppen ezért jelentős munkát kell végezniök azon a téren is, hogy az embereket az állampolgári fegyelemre és a szocialista együttélés szabályainak betartá­sára neveljék. Kétségtelen, hogy a szabálysértési ügyek nem nagy ügyek, azonban a szabálysértési bizott­ságok apró, de mindennapi életben előforduló ügyeket igazítanak majd el. A szabálysértési bizottságoknak az lesz a szerepük, hogy a társadalmi életünkből a sza­bálysértési ügyek formájában jelentkező apró rendellenességeket, visszásságokat türelmes munkával eltávolítsák. Amennyiben a tisztelt Országgyűlés a tör­vényjavaslatot elfogadja, úgy egészen biztos, hogy ezt a nemes feladatot a szabálysértés ügyek új szervei sikerrel fogják megoldani. Tisztelt Országgyűlés! Mivel ezt a feladatot a falu egyszerű emberei fogják elvégezni, sz.ik­séges, hogy a bürokráciát erről a területről száműzzük. Éppen ezért javaslom, hogy az országgyűlés a törvény­tervezet 7. §-át változtassa meg. A 7. § második bekezdésében az ügyészség részére igényli az évi augusztus l-en, szerdán. 1506 átjogó tájékoztatást, a rendszeres tájékoztatást. Javaslom, hogy az ügyészség elégedjék meg szó­beli tájékoztatással a bizottság részéről. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban a kormánynak olyan újabb intézkedését látom, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának irányelvein: a dolgozók neve­lésén, az állami, társadalmi és gazdasági élet közvetlen irányításában való fokozottabb rész­vételén, a bürokrácia elleni következetes harcon épül fel. Ezért további előrehaladást jelent a dolgo­zók érdekei és a szocialista törvényesség meg­szilárdulása terén. Ezért a javaslatot örömmel üdvözlöm és elfogadom. (Taps.) ELNÖK: A törvényjavaslathoz több felszó­laló nincs. A vitát bezárom. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyet­tese kíván szólni. APRÓ ANTAL: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz hozzászóló képviselőtársaim egyetértettek a javaslattal, azt helyeselték és elfogadták. Két módosító javaslat van. Az egyik a jogi bizottság javaslata a tör­vényjavaslat 6. szakaszának módosítására. A ja­vaslat így szól: „6. § (1) A községi, járási és járási jogú vá­rosi szabálysértési bizottságok határozata elleni jogorvoslatot az a végrehajtó bizottság bírálja el, amelynél a szabálysértési bizottság működik (2) A fővárosi, valamint a megyei jogú vá­rosi kerületi szabálysértési bizottság határozata elleni jogorvoslatot a fővárosi, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságánál szer­vezett szabálysértési bizottság bírálja el. E má­sodfokú szabálysértési bizottság megalakítására és működésére az elsőfokú eljáró szabálysértési bizottságokra irányadó szabályokat kell alkal­mazni." Én egyetértek az előadó, Nánási képviselő­társunknak ezzel a módosításával, elfogadom és a tisztelt Országgyűlést is kérem, hogy fogadja el. Módosító javaslat hangzott el Györe képvi­selőtársunk részéről, aki azt javasolja: térjünk el attól a rendelkezéstől, hogy rendszeres jelen­téseket, vagy átfogó tájékoztatót adjanak az ügyészségeknek a bizottságok munkájukról. Én egyetértek az indokolásával, a bürokrácia csök­kentésére hivatkozott, alkalomszerűen kell je­lentést, vagy tájékoztatást adni, szóbelileg, az ügyészek ezt össze tudják gyűjteni. Egyetértek Györe képviselőtársunk javaslatával; ne fog­lalkozzanak ezek a bizottságok rögtön jelentések tömegével, hiszen a felsőbb szervek valószínű­leg szokásból állandóan kérték ezt. Javaslom, hogy a törvényjavaslat 7. szaka­sza (2) bekezdését ennek megfelelően módosít­suk, ezt a kötelező jelentéstételt töröljük. Ezekkel a módosításokkal kérem a törvény­javaslat elfogadását. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felteszem a kérdést szavazásra. Akik a törvényjavaslatot a beterjesztett módosításokkal elfogadják, szíves­kedjenek szavazni. (Megtörténik.) Ki van ellene? (Senki.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Senki.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom