Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-51
2739 Az Országgyűlés 51. ülése 1958 A párt és a kormány ezért olyan határozatokat hozott, amelyekkel a gazdasági munka középpontjába helyezte a külkereskedelmi igények fokozottabb kielégítését. Az 1958. évi külkereskedelmi tervünk adatai meghaladják a korábbi évek előirányzatát. Az import 1957-hez képest 22,9 százalékkal csökkent ugyan, azonban figyelembe kell venni az ellenforradalom következtében a termelés kiesése miatt szükségessé vált rendkívüli behozatalt. 1958. évi importunk jóval meghaladja az előző évek importját. Az 1958. évi exportelőirányzatunkat a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javítása érdekében körülbelül 14 százalékkal növeljük. A tervteljesítés első félévi adatai meggyőzően bizonyítják, hogy a termelési nehézségeink, valamint a kapitalista piacon fennálló értékesítési problémák ellenére célkitűzéseink reálisak, tehát rendelkezünk a tervünk teljesítéséhez szükséges feltételekkel. Elmondhatom, hogy kölcsönösen kedvező eredménnyel zárultak a Német Demokratikus Köztársasággal, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Bulgáriával lefolytatott 1958. évre szóló árucsere-forgalom bővítésére irányuló tárgyalásaink. A bővítés perspektivikus lehetőségét mutatja a Szovjetunióval az 1961—65. évekre vonatkozó hosszúlejáratú megállapodás előkészítésével kapcsolatos eddigi tárgyalások eredménye is. À forgalom bővítése érdekében munkánk során fokozottabban figyelembe kell vennünk a gyártmányok minőségére, műszaki színvonalára, gazdaságosságára vonatkozó igényeket. Ami a tőkés országokkal való forgalmunkat illeti, tisztelt Országgyűlés, meg kell mondanom, hogy noha az az áruforgalomnak csak egy negyedrészét alkotja, számunkra még sem elhanyagolható. A jövőben különösen nagy figyelmet kell szentelnünk a gyengén fejlett, illetőleg gazdaságilag elmaradott tőkés országokkal való kapcsolataink alakulására. Külkereskedelmünk további alakulásának, az egész népgazdaság fejlődésének kulcskérdése az ipari termékek korszerűségének, minőségének, magasabb műszaki színvonalának kialakulása. Ennek érdekében haladéktalan feladat a termelés és külkereskedelem közötti együttműködés további elmélyítése, a külkereskedelem igényeinek fokozottabb érvényesítése a termelésben. Tisztelt Országgyűlés! Röviden beszélek a foglalkoztatottság alakulásáról. 1958-ban tovább nőtt a foglalkoztatottak száma. Bár az iparban — az idényjellegű iparagak szokásos termelési szüneteltetése folytán — az első fél évben kevesebben dolgoztak, mint az év elején — a mezőgazdaságban és közlekedésben foglalkoztatottak számának növekedése ellensúlyozta ezt a csökkenést. Az összes foglalkoztatottak száma az első fél év folyamán 9000 fővel nőtt és 100 000-rel meghaladta az 1957 júniusi foglalkoztatottság szintjét. Am? a bérek alakulását illeti: az átlagos bérszínvonal nagyjából a múlt évi szinten stabilizálódott, de a béreken felül — elsősorban a köszeptember 26-án, pénteken 2740 rüibelül 900 millió forintot kitevő nyereségrészesedés kifizetése folytán jelentős pénzösszeg növelte a lakosság jövedelmét. 1958 első hét hónapjában munkabérek és személyi jellegű kifi- % zetések címén 11 százalékkal, felvásárlás címén 3 százalékkal nagyobb összeget kapott a lakosság, mint a múlt év azonos időszakában. Be szeretnék számolni a tisztelt Országgyűlésnek az adózás alakulásáról, a költségvetés pénzügyi végrehajtásáról, valamint a lakosság takarékbetét-állományának alakulásáról is. A kormány 1958. évre pénzben beszedendő adó címén 4650 millió forint, földadó címén 750 millió forint beszedését határozta el. Az adózók 1958. augusztus 31-ig pénzadó címén 3178 millió forintot fizettek be, terményadóként pedig — csak terményben — mintegy 29 000 vagon kenyérgabonát és árpát szolgáltattak be. Az első negyedévben 115,8 millió, a második negyedben 107,9 millió forinttal több folyt be a tervezettnél. Ami az állami költségvetést illeti, örömmel közölhetem, hogy az népgazdaságunk kiegyensúlyozott, tervszerű fejlődéséről tanúskodik. A költségvetés bevételi többlete már az eddig eltelt időben meghaladta az egész évre előirányzott összeget. A magasabb termelés és jobb gazdálkodás következtében az állami vállalatok az év első hét hónapjában mintegy 3 milliárd forinttal több forgalmi adót és nyereséget fizettek a költségvetésbe, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. Külkereskedelmi vállalataink is több száz millió forintot takarítottak meg az állam számára. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, nem is kell külön hangsúlyoznom, hogy sok minden egyéb mellett például az adófizetés alakulásának számai egyben dolgozó parasztságunknak a forradalmi munkás-paraszt kormány iránti bizalmát is mutatják. Ugyanígy mindennél ékesszólóbban dokumentálja ezt a bizalmat, a szocialista építés ragyogó jövőjébe vetett hitet az ország lakosságának takarékbetétállománya is. Aki takarékoskodik, gyűjt — az bízik a jövőben, az terveket kovácsol a szebb holnapra. Lakosságunk betétállománya 1958. augusztus 31-én 2107 millió forintot tett ki, szemben az 1957. december 31-i 1338 millió forinttal. A betétek ma már közel kétszeresét teszik ki az ellenforradalom előtti legmagasabb szintnek. De a lakosság életszínvonalának jelentős emelkedését bizonyítja, több más tényező mellett, a belkereskedelmi áruforgalom nagysága, állandó emelkedése is. Ez év első felében a kereskedelem forgalma 9,2 százalékkal magasabb volt, mint az elmúlt év első felében. A lakosság vásárlása tehát jelentősen növekedett. Hazánk nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglal el a rádióelőfizetők számát illetően. Csaknem minden öt lélekre jut egy rádióelőfizető. A kormány ismeri és messzemenően támogatni igyekszik a lakosság magánépítkezési törekvéseit. Ezen a területen felbecsülhetetlen az érdekeltek anyagi részvétele, egyetlen lehetőség, hogy az építés méreteit gyorsabban hozzuk fel a szükségletek kielégítése mellé. y
