Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-50

2683 Az Országgyűlés 50. ülése 19 gén műtrágyatermelés 182 százalékkal, szuper­foszfát műtrágyatermelés 19 százalékkal emel­kedik 1960-ban 1957-hez viszonyítva. A gyógyszerellátás is javul, nagy gyógyszer­gyáraink rekonstrukciójának folytatása követ­keztében. A termelés ez iparágban 40—45 száza­lékos növekedést fog elérni. Előtérbe kerül a mű­anyagtermelés, de döntő változás csak 1960 után lehetséges. A kohászat termelésére az jellemző, hogy a meglevő berendezések kapacitásait elsősorban a jobb minőség és a megfelelő választék érdeké­ben kell kihasználni. 1960-ban a nagyolvasztók vasércszükségleté­nek 28 százalékát és a kohókoksz szükségletének 26 százalékát hazai termelésből fedezzük. A melegen hengerelt acéláruk termelése 15 százalékkal nő. A kohászat erőfeszítései az elmúlt évben a kihozatali számok csökkentése érdekében komoly eredménnyel jártak. Az elmúlt 2—3 évben az 1 tonna hengerelt árura felhasznált acél meny­nyisége 1420 kilogramról országos szinten 1365 kilögramra csökkent, ami azt jelenti,.hogy a ter­vezet hengerelt áru termeléshez 3,8^-4 száza­lékkal kevesebb acélt kell letermelni. A további lehetőségek kihasználása jó úton halad. Az acél termelési tervek .teljesítése esetén acélfelesleg mutatkozik már 1958. első negyed­évéber is. A tervezett alapanyagból több henge­relt áru termelhető, melyek felhasználásáról a legcélszerűbben gondoskodni kell. Várható évente 20—25 ezer tonna hengerelt árutöbblet ugyanazon alapanvag mennyiségből, ezért javaslom, hogy menetközben az Országos Tervhivatal vasúthálózatúnk feljavítása érdeké­ben esetleg engedélyezzen jobb vasúti síneílátást. Acélműveink teljes kapacitása nem lesz ki­használva 1959. és 1960-ban és ugyanakkor a hen­gerelt áru kihozatal további csökkenése olyan rejtett tartalék feltárását jelenti, hogy felvetődik az a gondolat, érdemes-e. szükséges-e külön acéltervet adni a vállalatoknak, vagy csak a fel­dolgozó ipar által igényelt hengerelt áru tervet kapjaß rrteg a vállalatok. Véleményem szerint érdemes rajta gondol­kozni és úgy látszik az utóbbi a helyesebb Tisztelt Országgyűlés! A gépipar hivatva van arra a hároméves tervben, hogy új és kor­szerű, nemzetközi piacon is versenyképes olcsó termékeivel elősegítse a külkereskedelmi mérleg megjavulását. A termelés 35 százalékkal nő. A legfontosabb gyártmányoknál ugrásszerű fejlődés lesz a hároméves tervben. A Diesel mozdony és motorkocsik gyártása 3,4-szeresre emelkedik. A 400 lóerős Diesel hidraulikus mozdony­ból 1960-ban 30 darabot gyártunk az 1957. évi 12-vel szemben, ami 250 százalékos emelkedést jelent. A 600 lóerős Diesel villamosmozdonyból 583 százalékos termelésnövekedés lesz. Vasúti motorkocsikban az emelkedés 571.4 százalék. Az erősáramú ipar területén a korábban elő­állott lemaradásokat felszámoljuk a hároméves tervben. Az ipar mennyiségi termelése is meg­. évi június 20-án, pénteken 2684 haladja a gépipar fejlődését, mert a gépek gyár­tását 40 százalékkal növeli a tervjavaslat. Forgógéptermelés 167 százalékkal, turbó­generátortermelés 400 százalékkal, transzformá­tortermelés 151 százalékkal nő 1957. évhez vi­szonyítva. A híradástechnikai ipar termelése mintegy 70 százalékkal nő. Műszeripar termelése 60 százalékkal nő. A műszeriparban szovjet hitei Segítségével elsősorban elektronikus műszerek és a világviszonylatban is kedvező műszaki szín­vonalon álló geofizikai mérőműszerek területén lesz ugrásszerű fejlődés. Az elektronikus műszerek exportja például 75 százalékkal nő 1957-hez viszonyítva 1960-ban. Jelentős fejlődés várható az élelmiszeripari és malomipari gépek gyártásában is. melyek iránt nagy az érdeklődés, nagyok az exportlehe­tőségek és gazdaságosan gyárthatók ezek a gépek. 250 köbcentis motorkerékpárból 109 száza­lékra emelkedik, 128 köbcentis motorkerékpár­ból 112 százalékra emelkedik a termelés. A közlekedés megjavítása érdekében autó­buszból 18 százalékkal gyártunk többet. A mező­gépipar fejlődése is komoly mértékű. Kerekes traktorból 445 százalékkal, aratócséplőgépből 254 százalékkal, cséolőgépből 471 százalékkal terme­lünk többet 1960-ban, mint 1957-ben. Mindent egybevetve a gépipar olyan fej­lesztése következik be, mely sok tekintetben megalapozza jövőnket és a világipacon még az angol szaklapok szerint is számolni kell a Brüsz­szeli Világkiállításon látottak alapján a magyar gépipar gyártmányaival a jövőben. Háztartási gépeknél a szükségletek kielégíté­sére jelentős termelésnövekedést irányoz elő a neves terv. Padlókefélőből több mint 4000 darabbal, porszívóból több mint 12 ezer darabbal, mosógépből 78 ezer darabbal, televízióból több mint 100 000 darabbal górtunk többet 1960­ban, mint 1957-ben. A lakosság jobb áruellátásának biztosítása érdekében: pamutszövetből körülbelül 20 millió négyzetméterrel, len-kenderszövetből körülbelül 3 millió négyzetméterrel, gyapjúszövetből 3,5 millió négyzetméterrel, bőrcipőből 4 millió pár­ral, fényezett és festett hálószobabútorból 4100 szobabútorral, konyhagarnitúrából 5 ezerrel, cso­koládéból 2 ezer tonnával, hyershúsból több mint 27 ezer tonnával, baromfiból több mint 6 ezer tonnával, tejből 50 millió literrel, vajból 4 ezer tonnával, sörből 400 ezer hektoliterrel termel az ipar 1960-ban többet, mint v termelt 1957-ben. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZMP helyes po­litikája alapján az előttünk fekvő törvényjavas­lat a gazdaságosabb termelés, a gyáripar 15 szá­zalékos növekedése, valamint az önköltség 6 szá­zalékos csökkenése alánján a munkások és al­kalmazottak egy keresőre eső reálbére 1957-hez képest 3 év alatt 6 százalékkal emelkedik. Ezen felül a jól bevált nyereségrészesedés az elért gazdasági eredménvektől függően minden gazdasági év után kifizetésre kerül \y ipar dolgozóinak életszínvonalát növeli még a könnyű- és élelmiszeripar által gyártott, a vásárlók igényeit kielégítő cikkek termelésnöve­kedése is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom