Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-49
2591 Az Országgyűlés 49. ülése 1958. zalékos növekedését irányozza elő. Ez azt eredményezi, hogy a lakosság egyéni és társadalmi fogyasztására szánt alap 1960-ra legalább 11 százalékkal lesz magasabb, mint 1957-ben volt. A nemzeti jövedelemből az ipar fejlesztésére, a műszaki színvonal emelésére, valamint lakásépítkezésekre összesen 32 milliárd forintot fordítunk. Ezenkívül az állóalapok megóvása céljából 15 milliárd forintot irányoztunk elő felújítási célokra. Ez annyit jelent, hogy 1957-hez képest átlagosan 19 százalékkal többet fordítunk felújításra. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti jövedelemnek az ismertetett felhasználásánál, illetve az elosztás javaslatánál lényegében két alapvető célkitűzésből indultunk ki: egyrészt már 1958. év végétől kezdődően biztosítjuk az ország nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyát. Ez azt is jelenti, hogy a nemzeti jövedelem egyrészét külföldi hitelek visszafizetésére, törlesztésére f orca tjük. Másrészt: a belföldön felhasználható nemzeti jövedelem elosztásánál olyan egyensúlyt kívánunk teremteni a felhalmozási és a fogyasztási alap között, hogy az iparfejlesztést biztosító beruházások jelenlegi alacsony -színvonala fokozatosan emelkedjék és emellett a reálbérek és reáljövedelmek emelkedése útján az életszínvonal szerény mértékben növekedjék. A nemzeti jövedelemnek előbb ismertetett arányú emelkedését elsősorban a szocialista ipar termelésének növekedése teszi lehetővé. A 3 éves terv előirányzata szerint a szocialista ipar termelése 1957 évhez képest mintegy 22 százalékkal emelkedik. Éppen a nehézipar elsődleges fejlesztésének elvéből kiindulva, a terv az ipari termelés belső szerkezetének megállapítását úgy javasolja, hogy az A szektor fejlődése a 3 év alatt 28 százalékos, a B szektor fejlesztése pedig 20 százalékos legyen. Az ipar fejlesztésének ismertetett volumene nem biztosít, új abb gyorsütemű fejlesztést, azonban — a korábbi évekkel ellentétben — a terv realitását néhány alapvető gazdaságpolitikai szempont felismerésével biztosítja. Ezek közül a legjelentősebb az, hogy a tervjavaslat az alapanyagokat termelő iparágak kapacitásának teljes kihasználását veszi számításba. Ugyanakkor a feldolgozó iparágak termelési ütemét az alapanyaggyártó iparágak fejlődéséhez mérten álla- ' pit ja meg. Ennek megfelelően például a széntermelés az 1957. évi 21,2 millió tonnához képest 26,6 millió tonnára növekszik. Kiss Árpád elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke expozéjában részletesen ismertette a vaskohászat és a villamosenergia ipar, valamint a többi iparág fejlesztését a 3 éves terv időszakában. A 3 éves terv szerint a vaskohászat alapvető célkitűzése: a rendelkezésre álló érc-, és kokszellátásnak megfelelően elsősorban a jobb minőség és a megfelelő választék biztosítása. Villamosenergia termelésünk hároméves tervidőszak alatti 40 százalékos növekedése annak az elvnek valóraváltását biztosítja, hogy a villamosenergia iparág termelési üteme nagyobb legyen a felhasználó iparágak termelésénél. A népgazdaság fejlesztésének 3 éves tervévi június 19-én, csütörtökön 2592 előirányzata célul tűzi ki az ipar szerkezeti átalakítását. Az általános, tehát minden : gyártási ágra kiterjedő fejlesztés helyett, a hazai gyártási tapasztalatokon alapuló, világviszonylatban is versenyképes gépek és készülékek komplex fejlesztését irányozza elő. Ezzel biztosíthattjuk a megnövekedett hazai igények kielégítését, másrészt jobban lépést tarthatunk a világviszonylatban tapasztalható technikai fejlődéssel. Ennek megfelelően a többi gyártási ágnál lényegesen nagyobb mértékben fejlődnek azok az iparágak, amelyekről Kiss elvtárs expozéjában szólt. A ipar szerkezeti átalakítását nagyban elősegíti a Szovjetuniótól kapott hosszúlejáratú, 300 millió rubeles beruházási hitel. Ennek a keretnek és a hazai erőforrásoknak ésszerű felhasználása folytán lehetővé válik, hogy az adott kapacitásokon belül korszerű, magasabb színvonal mellett készülő gyártmányokat állíthassunk elő, amelyek külföldön is versenyképesek és kielégítik a hazai igényeket. Tisztelt Képviselőtársak! Az ipar fejlesztésének előfeltétele a termelés állóalapjainak bővítése, illetve a meglevő állóalap korszerűsítése, karbantartása. Hároméves tervünk az állami beruházásokra 32 milliárd forintot irányoz elő, ezen belül az ipari beruházásokra 15 milliárd forintot fordít. E beruházások túlnyomó részét a már megkezdett nagyobb objektumok befejezésére, valamint a bányászat és a villamosenergia iparág fejlesztésére fordítjuk. Kétségtelen, hogy — figyelembe véve a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, s a kötelezett- * ségeket — a beruházási előirányzat lényegesen alacsonyabb, mint a korábbi éveké volt. Éppen ezért a meglevő keret helyes kihasználásával, a legnagyobbfokú takarékoskodás szem előtt tartásával arra kell törekedni, hogy az iparfejlesztés terén alapvető célkitűzéseinket végrehajthassuk. A hároméves tervidőszak alatt 110 ezer lakás épül, ennek egyharmada állami beruházásokból. Súlyos lakáshelyzetünk enyhítése céljából állami hitelnyújtással és építkezési anyag biztosításával elősegítjük a magánépítkezéseket. A tervjavaslat szociális és kulturális költségekre jelentős összeget irányoz elő. Tisztelt Országgyűlés! A hároméves terv anyagi erőforrásainkhoz mérten szabja meg a mezőgazdaság fejlesztését és ezen belül előtérbe helyezi a szocialista szektor megerősítését. Az összes beruházásból a mezőgazdaság részére 3,6 milliárd forint összeget irányoz elő a terv. Ezenkívül a termelőszövetkezetek részére a hároméves terv időszakában több mint egymilliárd forint hosszúlejáratú hitelt biztosít. Ez éves átlagban 82 százalékkal magasabb, mint amennyit 1955—57-ben e célra felhasználtunk. Ezenkívül a tervelőirányzatban mintegy 400 millió forintos, saját erőből történő beruházás is szerepel. A mezőgazdaság gépesítése terén a terv csak szerény előirányzatokat tartalmaz. Főként a meglevő géppark jobb kihasználását jelöli meg célul. A hároméves terv a mezőgazdasági termelés intenzív ágainak további fejlesztését jelöli meg. Eszerint az állattenyésztés gyorsabban fejlődik.
