Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-49

2573 Az Országgyűlés 49. ülése 1958. évi június 19-én, csütörtökön 2574 nem tehette ezt a vietnami nép sem, amely a gyarmati elnyomás ellen vívta hősi harcait. De céljaink már akkor is közösek voltak, törekvéseink már akkor is találkoztak, amikor még nem nyújthattuk ki egymás felé baráti jobbjainkat. Felszabadulása után a magyar nép nagy rokonszenvvel figyelte a vietnami dolgozók harcát, amelyet az 1945-ös augusztusi forradalom eredményeinek és további sikereinek biztosításáért folytatott. Az a hősies küzdelem, melyet a vietnami dolgozók a francia gyarmatosítók ellen hazájuk függetlenségének megvédéséért vívtak, joggal váltotta ki az egész haladó világ, s ezen belül a magyar nép együttérző támogatását. Most, 13 évvel a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulása s alig négy évvel a külföldi imperializmus által reá erőszakolt nehéz háború befejezése után a vietnami dolgozók a munka frontján folytatják á békés építés nagyszerű harcát. Vietnam dolgozói a Szovjetunió vezette nagy szocialista család egyenrangú tagjaként fejlesztik iparukat, mezőgazdaságukat, dolgoznak hazájuk felvirágzásáért, a dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának szakadatlan emeléséért. Tudjuk, hogy még sok nehézséggel kell megküzdeniük. Megértjük, hogy országuk igazságtalan és a vietnami nép életérdekeit mélyen sértő kettéosztottsága sok nehézséget okoz építő munkájuk során. De látjuk hatalmas eredményeiket is, amelyek lehetővé tették, hogy nehéz napjainkban nekünk is önzetlen segítséget nyújtsanak. Kedves Elvtársak! Megragadom az alkalmat, hogy a magyar nép nevében ezúttal is megköszönjem azt a testvéri támogatást, amelyet az ellenforradalom leverésében és a szocialista építő munkánk további folytatásának biztosításában nyújtottak. Rövid itt tartózkodásuk alatt már eddig is alkalmuk volt megismerkedni a magyar dolgozó nép életének és tevékenységének egyes területeivel, meggyőződhettek a szocialista építésben elért eredményeinkről. A továbbiak során bizonyára bővülnek még eddig szerzett benyomásaik és tapasztalataik. Meggyőződhetnek arról, hogy Magyarországon szilárd a népi hatalom, s hogy a magyar dolgozó nép bizalommal van a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikája iránt, azt egységesen követi és magabiztosan építi a szocializmust. Kedves Elvtársaink! Bizonyosak vagyunk abban, hogy az Önök hazánkban tett látogatása, itt szerzett tapasztalatuk még jobban elmélyíti a magyar és vietnami nép közötti barátságot és testvéri együttműködést. Erezzék jól magukat hazánkban, legyen itt tartózkodásuk örömteljes! Éljen és virágozzék a magyar és vietnami nép örök, megbonthatatlan barátsága és testvéri együttműködése. (Nagy taps!) Tisztelt Országgyűlés! A Vietnami Demokratikus Köztársaság Nemzetgyűlése küldöttségének vezetője Ton Duc Thang elvtárs üdvözölni kívánja az Országgyűlést! (Nagy taps.) TON DUC THANG: Kedves Elnök Elvtárs! Kedves Elvtársak ! Kedves Barátaink ! Nagy megtiszteltetés és ugyanakkor nagy öröm küldöttségünk számára, hogy Magyarország meglátogatása során részt vehet az Országgyűlés jelen ülésszakán, hogy itt találkozhatik a magyar nép legkiválóbb képviselőivel, amely népnek gazdag forradalmi tapasztalatai vannak. Nemzetgyűlésünk, népünk nevében, forró üdvözletünket és mély baráti érzelmeinket fejezzük ki önöknek és az egész magyar népnek, amelyet önök képviselnek. Megköszönjük Elnök elvtársnak a velünk kapcsolatos baráti szavait és megköszönjük valamennyiüknek ezt a meleg fogadtatást. Alig néhány napja érkeztünk ide, de az az érzésünk, hogy már régi barátok vagyunk. Ahová mentünk, mindenütt a legszívélyesebb fogadtatásban részesítettek bennünket, a magyar munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók és a gyermekek közvetlenséggel fogadtak bennünket, szívből jövő szavakkal és tettekkel. Sokszor elegendő volt, hogy ránk néztek, ránk mosolyogtak, megszorították kezünket, és máris megértettük egymást, szavak nélkül is. Ez a fogadtatás a két nép közötti megbonthatatlan barátság jelképe és ez mélységes örömmel és meghatottsággal tölt el valamennyiünket. Mondják meg, kedves elvtársaink, kedves barátaink népüknek, hogy a vietnami nép éppoly mélységes barátságot érez a magyar nép iránt, mint amilyent az tanúsít mi irántunk. Olyan barátság fűzi össze népeinket, mint amely azokat a barátokat és testvéreket kapcsolja össze, akik együtt harcoltak, akik ugyanazért az eszméért szállnak síkra, a szocializmus eszméjéért. A szolidaritás érzése egyesíti a népeket a szocialista táborban. Az önök sikereinek úgy örülünk, mint sajátjainknak. Ezért kísérjük olyan élénk figyelemmel iparuk, gazdasági fejlődésük sikereit. Az ellenforradalmi események után, viszonylag rövid idő alatt, nemcsak helyrehozták az általa okozott károkat, de gazdasági életük is új fejlődésnek indult. Az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, mindenütt, ahol jártunk, azt tapasztaltuk, hogy mind a káderek, mind az egész lakosság nagy lelkesedéssel vesz részt az állami tervek teljesítésében, azt tapasztaltuk, hogy valamennyien bíznak a párt és a kormány előrelátó vezetésében. Nagy örömmel láttuk, hogy ma Magyarországon a dolgozók kedvezőbb körülmények között élnek, mint a múltban. Az a véleményünk, hogy ha egy rendszernek szüntelenül az a gondja, hogy javítsa a nép életét, s ha ez a nép lelkesedéssel dolgozik, minden bizalmát a pártba és a kormányba helyezi, akkor nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy a rendszer jó. Ugyanakkor saját szemünkkel láttuk az ellenforradalmárok által okozott károkat, saját fülünkkel hallottuk a gyűlöletnek azt a kifejezését, amellyel a magyarok illették őket. Ennek eredményeképpen világosan látjuk a Magyar Szocialista Munkáspárt irányításának helyességét. Teljes mértékben egyetértünk azokkal az erélyes intézkedésekkel, melyeket a szocialista forradalommal szemben álló elemek ellen foganatosítanak. Magyarországi látogatásunk során azt is tapasztalhattuk, hogy az önök népe, hasonlóan a miénkhez, helyesen értékeli a szocialista tábor