Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-29

1420 Az országgyűlés 29. ülése 1956. július 31-én, kedden. 1430 viselje. Az új, lenini elvek szerint létrehozott ügyészi szervezet a szocialista törvényesség legfőbb őre. Felügyel arra, hogy a minisztériumok, az összes állami és egyéb szervek, az állampolgárok betartsák a törvényeket. Az ügyész felügyel arra, hogy a nyomozó hatóságok eljárásaikban a törvényes előírásokat betartsák és tárjanak fel minden bűncselekményt. Az ügyész, vádképviseleti jogán túl, őrködni köteles a bíróságok ítélkezésének törvényessége felett. Felügyel arra is, hogy a büntetések végrehajtása törvényszabta módon történjék. A törvény szerint az ügyész tanácskozási joggal részt vesz az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a minisztertanács, a megyei, járási, városi tanácsok, valamint a végrehajtó bizottságok ülésein, részt vesz a törvények és rendeletek megalkotásában. Az ügyésznek törvényeinkben biztosított joga, hogy megtámadjon minden törvénysértő rendeletet, utasítást, intézkedést. Ilyen széles joggal felruházott ügyészséget csak a szocialista állam ismer. A burzsoá állam, ahol napirenden van a törvények kijátszása, nem tűr meg ilyen intézményt. Alkotmányunk a legfőbb ügyészt az országgyűlésnek, a nép által választott legfőbb államhatalmi szervnek rendeli alá. így a demokratikusan megválasztott országgyűlés a legfőbb ügyész és a neki alárendelt szervezet útján a törvényesség felett hathatós ellenőrzést gyakorol. Államrendszerünk mélységes demokratizmusa jut kifejezésre abban, hogy népünk választott képviselői tüzetesen megvitatják a törvényesség megszilárdításában elért eredményeket, a hibákat és az e téren előttünk álló feladatokat. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy eleget tegyek Alkotmányunkban előírt kötelességemnek és beszámoljak az ügyészi szervezet munkájáról. Három évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az új ügyészi szervezet tevékenyen közreműködött ama intézkedések végrehajtásában, amelyeket kormányzatunk az 1953 júniusi párthatározat szellemében a törvényesség megszilárdítására hozott. 1953-ban megszűntek az internálótáborok. Az ügyészi szervezet részt vett az internáltak ügyeinek felülvizsgálatában. Ezek az intézkedések 4184 személyt érintettek. Egyidejűleg megszűnt a rendőri bíráskodás is. Az ügyészség közreműködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyelmi rendeletet maradéktalanul végrehajtsák. A közkegyelmi rendelet végrehajtásával több mint 23 000 személy került szabadlábra. 1953 júliusa óta számos új jogalkotás fejlesztette tovább szocialista jogrendszerünket, államapparátusunkat és annak demokratizmusát. Külön ki kívánom itt emelni az 1954. évi I. törvényt, amely biztosítja az állampolgárok panaszjogát mindenkivel és minden intézménnyel szemben. Kötelezően előírja a panaszok alapos kivizsgálását és büntetni rendeli azokat, akik a panaszban foglalt bírálatot elfojtják, vagy éppen megtorolják. Az 1954. évi II. törvény létrehozta az egységes bírói szervezetet. A X. törvény a tanácsok működését és választását fejlesztette tovább. Ez eredmények ellenére megállapítható, hogy törvényalkotásunk előtt még hatalmas feladatok állnak. Bár megalkottuk az 1950. évi II. törvényt, büntető törvénykönyvünk általános részét, büntető törvénykönyvünk különös része még megalkotásra vár, éppen úgy, mint polgári törvénykönyvünk, amelynek előkészítési munkálatai folyamatban vannak. Különösen fontos az államigazgatási eljárásról szóló új törvény megalkotása, amelynek világosan meg kell határoznia az államigazgatási szervek hatáskörét, segítenie kell a bürokrácia elleni harcot és az állami szervek feletti törvényességi felügyeletet. Törvényalkotásunk előtt az a feladat áll, hogy elemezze a Szovjetunió XX. kongresszusának és pártunk Központi Vezetőségének határozatait, azokat felhasználva, hozzálásson még szélesebb, még hatalmasabb törvényalkotási feladatok elvégzéséhez. Ennek során a jogelmélet számos elvi kérdését is tisztázni kell. Pártunk Központi Vezetősége most azt a feladatot állítja elénk, hogy megteremtsük „a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átátfogó törvények, jogszabályok rendszerét". A Központi Vezetőség határozata komoly segítséget nyújt szocialista rendszerünk teljes kiépítéséhez. Felhív bennünket arra, hogy alaposabban és mind a jogászok, mind a széles közvélemény bevonásával végezzük el azoknak a jogszabályoknak a megszerkesztését, amelyek szocialista jogrendszerünkből hiányoznak, nem utolsósorban azért, mert a törvényesség és a törvények jelentőségét eddig sokszor lebecsültük. Jogászaink, akik többször bírálták ezt a helytelen magatartást, most örömmel üdvözlik a kedvező fordulatot és készen állnak, hogy az új, szocialista jogszabályok megalkotásában közreműködjenek. Mint a törvényesség őre, örömmel üdvözlöm, hogy az országgyűlés és az Elnöki Tanács a jövőben szélesebben él alkotmány-biztosítottá jogaival, megvitat és törvény útján szabályoz minden nagyobb jelentőségű intézkedést. Ezzel meg fognak szűnni a rendeletalkotás terén eddig tapasztalt visszásságok, amelyek nem egyszer törvénysértő rendeletek és utasítások kibocsátását eredményezték. A kevesebb és közérthető jogszabályok között az egyszerű dolgozók is könnyebben eligazodhatnak, s ez már önmagában is a törvényesség megszilárdulását eredményezi. örömmel üdvözlöm azt is. hogy képviselőtársaim a jövőben élni kívánnak interpellációs jogukkal. Meggyőződésem, hogy demokráciánk további kibontakozásának ez az újabb bizonyítéka egyben segít a törvénysértések feltárásában, elkövetőik felelősségrevonásában, s ezzel növeli népünkben a rendszerünk és törvényei iránti bizalmat. Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk 42. szakaszának 2. pontja szerint „a legfőbb ügyész a jogkörében ügyel arra, hogy a minisztériumok, az alájuk rendelt hatóságok, hivatalok, intézmények és egyéb szervek, az államhatalom helyi szervei, valamint a polgárok a törvényeket megtartsák." Az ügyészi szervezet hároméves munkájának felmérésénél meg kell állapítanom,