Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-43

2259 Az Országgyűlés 43. ülése 1958. évi január 27-én, hétfőn. 2260 nem a forradalmi munkás-paraszt kormány átgondolt parasztpolitikájának eredményeképpen. Most felvetődik a kérdés, hogy előre kell mennünk a falu szocialista átépítése útján, de hogyan? Mi abból indulunk ki, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány politikája, amely egyaránt támogatta a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztságot, helyes volt. E politikának nagy eredménye, hogy amikor az ellenforradalmi támadás időszakában különösen kiéleződött. az osztályharc nálunk, akkor kitűnt, hogy Magyarországon az osztályharcban a parasztság többé nem a burzsoázia, hanem a munkásosztály szövetségese és tartaléka. A régi burzsoá földesúri rendszer visszaállításának kísérletével szemben mind a termelőszövetkezeti parasztság, mind az egyénileg dolgozó parasztság a népi hatalom oldalán sorakozott fel. A munkásparaszt szövetség megerősödött. (Taps.) Mi azt gondoljuk, hogy parasztpolitikánkban semmi szín alatt nem szabad megismétel. nünk a korábban előadódott fő hibát, a jobbrabalra kanyargást. Ügy véljük, hogy a falu szocialista átalakításán mindennap .munkálkodni kell. Ehhez igénybe kell venni a termelőszövetkezetek munkájának fejlesztését, példamutató erejét, a felvilágosító szót, és azt a bizalmat is, amely egyénileg dolgozó parasztságunk nagy tömegeiben él a párt és a kormány politikája iránt. Ugyanakkor kitartunk amellett a meggyőződésünk mellett, hogy a szocializmus legjobb és a valóságban leggyorsabb útja is a meggyőzésen alapuló türelmes vezetés. Abban a vitában, amely a Népszabadság és Veres Péter között folyt, mi a Népszabadság cikkírójának álláspontját helyeseljük. A mi politikánk lényege az, úgy kell dolgoznunk, hogv az egyénileg dolgozó paraszt boldoguljon, a termelőszövetkezeti paraszt pedig még jobban boldoguljon és ez vigye az egyénileg dolgozó parasztot a termelőszövetkezet felé. Mi bízunk abban, hogy az egyénileg dolgozó parasztok látóköre mindjobban szélesedik és többségük láthatára mielőbb a saját udvarának határain túl is kiszélesedik az ország, a haza horizontjáig. Sok kérdés van, amely sürgeti a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodást, szocialista államunk viszonyai között a termelőszövetkezeti gazdálkodás térhódítását. Vegyünk például egy kérdést. Ha a magyar népgazdaságot teljesen szilárdan a maga lábára akarjuk állítani, növelni kell az ország kivitelét. A kivitel azonban nem állhat örökké csak ipari termékekből. 1938-ban példának okáért a mezőgazdasági kivitel számai azt mutatják, hogy Magyarország 430 000 tonna búzát exportált. Ezzel szemben a múlt. évben búzát hoztunk be az országba. 1938-ban 60 000 tonna rozsot szállított ki Magyarország a világpiacra, múlt évben rozsot ugyan nem hoztunk be. de nem is szállítottunk ki egy kilót sem. 1938-ban 11 000 tonna árpát vitt ki az ország, a múlt évben behoztunk árpát. Népköztársaságunk ellenségei arról fecsegnek, hogv lám mennyire tönkrement a magyar mezőgazdaság. A valóság ebben a kérdésben is egészen más. Mezőgazdasági termelésünk, bár viszonylag elmaradott, de azért az 1938-asnak felette áll. Ezt többek között az is bizonyítja, hogy a holdankénti termésátlag az 1931—38-as évek átlagához viszonyítva az 1950—57-es évek átlagában búzánál hét tized mázsával, az őszi árpánál 2,8 mázsával, a tavaszi árpánál 1,8 mázsával, a kukoricánál 2,3 mázsával magasabb. A múlt viszonylag magas mezőgazdasági exportja a népi demokrácia viszonyai között elsősorban azért hiányzik, mert a lakosság, a lakosságon belül pedig a. falusi lakosság fogyasztása lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint az egy holdra eső terméshozam. Szerintünk önmagában a fogyasztás növekedése helyes is, jó is. Gyalázatos rendszer volt az a földesúri-kapitalista rendszer, amelyben nemcsak a munkások tömegei éheztek, hanem még az a földmunkás és parasztember sem ehetett rendesen, aki az ennivalót termelte. Növelni kell az ország mezőgazdasági exportját is. De nem olyan úton, hogy a magyar dolgozók, munkások és parasztok egyenek kevesebbet, hanem olyan úton, hogv haladiunk gyorsabban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felépítése útján és termeljünk a mezőgazdaságban is modern eszközökkel többet, jobban és olcsób-» ban. Például a Német Demokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Köztársaság haladottabb mezőgazdasági kultúrájának eredményeképpen a holdankénti átlagos hozam az összes fő terményekből mintegy 50 százalékkal magasabb, mint nálunk. Ez a fejlődés útja, amelyben pártunk és kormányunk, az egyéni parasztsággal egyetértésben, kéz a kézben el akar jutni.. Tisztelt Országgyűlés! A forradalmi munkás-paraszt kormány az egyénileg dolgozó parasztság segítése mellett különböző intézkedésekkel segítette a városi kispolgárságot, a kisiparosok és a kiskereskedők tevékenységét is és a korábbi évekhez viszonyítva nagvobb működési lehetőséget biztosított számukra. A kormánv politikája helyesnek bizonyult, mert az ország és a gazdasági helyzet konszolidálásában a városi kispolgárság is hasznos szerepet töltött be. A városi kispolgárság soraiban elég sok ember előtt nem világos, hol is az ő helyük a szocialista társadalom felépítése menetében. Mi a városi kispolgársággal kapcsolatban is azt valljuk, hogy hiba volna szélsőségekbe kalandozó politikát vinni irányukban. Igaz, hogv az 1957-es évben a városi kispolgárság általában hasznos szerepén belül a közre nézve káros jelenségek is fokozódtak. Ezek ellen az egészségtelen jelenségek ellen a kormánynak feltétlenül fel kellett lépnie és éppen az elmúlt hetekben intézkedtünk több vonalon a visszaélések letörésére. A kisiparban és a kiskereskedelemben jelentkező egészségtelen irányzatok ellen, mint például az orgazdaság, árdrágítás, az adócsalás, úev akarunk harcolni, hogy súitsuk a visszaélőket, de nem bántjuk a nagy többségükben becsületes kisiparosokat és kiskereskedőket. A szocialista ipar és kereskedelem fejlesztése mellett még jelentős ideig hasznos, a néo javát, a szocializmus építésének javát szolgálhatja a magyar kisioar és kiskereskedelem is. olvan területen, ahol a lakosság valóban fennálló igénveit elégíti ki a törvénvt tisztelő és tisztességes kisipari és kiskereskedelmi tevékenység szabályainak megfelelően. Mi Lenin tanításait törekszünk alkalORSZAGGYÜLESI ÉRTESÍTŐ 163