Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-42

2221 Az országgyűlés 42. ülése 1957. évi december 21-én, szombaton. 2222 amelyet ez a nemcsak bűnös, de hazafiatlan magatartás kivált. Ezért az ügyészség arra fog törekedni, hogy nemcsak a büntetés teljes szigorát, de becsült népgazdasági kár megtérítését is magas mértékben szorgalmazza. Legyen nagyon drága az engedély nélkül kivagdalt, vagy lopott fa a bűnösöknek. Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló javarészt e

gy év jellemző tevékenységeként példatár szerepét tölti be, de irányt mutat a jövőre is. Tapasztaljuk, hogy bármely vezető személy nyilatkozzék is meg a népi demokratikus táboron belül, a nyugati burzsoá politikai őrszemek és sajtó azonnal készek a válasszal, véleményt, kritikát, tanácsot osztanak. Minden köhintésünkből kommentár születik, és van elegendő belső ellenségünk, amely ezt felkapja, elhinti, tovább torzítja, de szép számmal van olyan, nem ellenséges ostobánk is, aki még elhiszi ezt. Jósolgatnak, hogy politikai vonalvezetésünk puhul, avagy keményedik, valamely ismertebb személy náthájából kegyvesztettséget kombinálnak stb. Természetesen mi dolgozunk és csak ritka ráérő időben jutunk hozzá, hogy elmulassunk a burzsoá vágyálmokon. Következetesen megyünk a párt által meghatározott vonalon, mert nagyon megtanultuk, hogy csak a határozott és következetes elvi álláspont ad erőt és csak az erő alkalmas szövetségesek és rokonszenvezek vonzására, nemkülönben az ellenséges elemek megfélemlítésére. Az ellenforradalom után eltelt évben, a rendcsinálás periódusában a párt- és államvezetés következetes józanságot, mérsékletet mutatott. A magyarországi ellenforradalom felszámolása Magyarország belügye. Az állami és társadalmi rend védelme a mindenkori kormány alkotmányos kötelessége. Szocialista vívmányaink megőrzése és továbbfejlesztése pedig az egész magyar nép előtt fontos kötelezettségeket hárít a kormányra. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései mindenben megfeleltek az ország és a nép érdekeinek, valamint az általános emberi jogoknak. A forradalmi munkás-paraszt kormány egyetlen intézkedést sem tett, amely ne állhatná ki az objektív bírálatot. Az imperialista gengszterek, a ciprusi, algériai, egyiptomi, ománi nép gyilkosai vérfürdőről üvöltöztek, a konszernek milliomos urai ügyvéd jogászaikat vezénylik elő, hogy „védjék" a magyar proletariátus érdekeit. A preventív nevelés, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás előtt egy év után nagyobb feladatok állnak, mint eddig. A forradalmi nagyvonalúságról át kell térni a módszerek finomítására, jelképesen szólva: a husángról az operálókésre. Liberálisabb-e a kés, mint a bunkó? Nem hiszem. Forradalmi helyzetben, osztálylátünk érdekében dltűrhetők, de nem elnézhetők bizonyos hibapontok és itt sem emberéletekről van szó, hanem módszerekről. De mivel a bűnüldözésben a hibapont nem mellé lőtt-agyaggalambot, hanem alaptalanul zaklatott embert jelent, nem lehet ebbe még ezrelékarányban sem belenyugodni. Persze az is hibapont, hogy ellenséges kategóriáknál nem a lényeg kerül üldözés alá, csupán a felület. Időszerű példával élve: nem a gyilkosságra való felhajtás, hanem ehelyett izgatás. Változatlan törekvésünk a bűnvádi eljárás törvényi biztosítékainak maximális érvényesítése, és a kioktatás eredménytelensége esetén bűnvádilag lépünk fel az értetlenekkel szemben. » A rendőrség alsóbb állománya képzettségének átmeneti visszaesése miatt és más népi demokráciák tapasztalatainak figyelembevételével biztosítani kell — a tettenérés, vagy szökés esetét kivéve — minden őrizetbevéteihez alz előzetes ügyészi hozzájárulás rendszerét. Ügy vélem, nem marad kétség az iránt, hogy nem liberalizálni törekszem a bűnüldözést és az általános felügyeletet, hanem kultúrálni. Ezért se mondják nekünk egyesek, hogy már egy év telt el az ellenfórradalom óta, tehát enyhítsünk a megítélésen. Nem, az aktív ellenség megítélésén nem enyhítünk. Mi úgy mondjuk, hogy még csak egy év telt el a véres ellenforradalom óta. Ne álljanak meg az ügyészek sem a törvényes ellentámadás közepette és ne várjanak parancsot a „tovább"-ra. Sok még a nyílt és a jól leleplezett bitang, sokat kell még várni a .,pihenj" vezényszóra. A passzív és bőrébe férő osztályidegen elemeket is hagyni kell élni és dolgozni, de hogy melyik az aktív és ezért melyiket kell a társadalomból kiküszöbölni, azt nem öltözködése, vagy lakásának berendezése dönti el: ehhez jogi felismerés, kultúrált megítélés szükséges. Az ellenforradalom gócainak végleges fertőtlenítéséhez is kultúrált bűnüldözés, pártos vádképviselet és osztálybíróság kell. A kultúrált és a napi indulatoktól mentes osztálygyűlölet nagyobb és marandóbb, tehát társadalmibb sikert eredményez, mint az időben ugyan helyénvaló vak gyűlölet. Kérem a tisztelt Országgyűlést* hogv beszámolómat elfogadni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK: Az egyhangú megnyilvánulásból úgy látom, hogy az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját tudomásul veszi. A szabályoknak azonban eleget téve, felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e az Országgyűlés a beszámolót? (Igen.) Megállapítom, hogy az országgyűlés a beszámolót tudomásul vette (Szünet: 11.27—11.53.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az. ülést újból megnyitom. Napirendünk szerint következik a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. A Legfelsőbb Bíróság elnökét, dr. Domokos Józsefet illeti a szó. DR. DOMOKOS JÓ

ZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk 39. §-ának és az országgyűlés ügyrendje 31. §-ának egybevetett ren: kezese értelmében a Legfelsőbb Bíróság elnöke működéséről az országgyűlésnek évenként legalább egyszer beszámolni köteles. Az országgyűlés múlt év augusztus 2-án hozott határozatával jogot adott a Legfelsőbb Bíróság elnökének arra, hogy az országgyűlés tanácskozásain részt vegyen, s ezzel lehetővé tette, hogy beszámolási köségét teljesítse. És most, amiken iea-