Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-29

1403 Az országgyűlés 29. ülése 1956. július 31-én, kedden. 1404 összege ezer lakosra számítva 1210 forint. Nógrád megyében 2050, Komárom megyében 2670, Győr megyében 2250 és így tovább. Hasonló adatokat sorolhatnék fel még a népművelési beruházások javasolt összegének a felosztásáról, az egészségügyi helyzettel kapcsolatos irányszámok felosztásáról, az általános iskolai tantermekre jutó beruházások felosztásáról is és így tovább. Ezért szükségesnek látjuk — ez a Borsod megyei képviselők véleménye —, hogy a minisztertanács gondosan mérlegelje az országos keretek elosztását a megyék és az ország egyes területei között és törekedjék az északi iparvidék lakosságának jogos és indokolt szociális, kulturális és kommunális igényeinek a lehetőségekhez képest megfelelő kielégítésére. Ez politikailag és gazdaságilag is indokolt kérés szerintünk. Nem kérünk mi lehetetlent a minisztertanácstól, nem kérjük egyszerre minden kérés orvoslását, csak az elmúlt években elkövetett hibák lehetőségeinkhez mért gyors kijavítását, a mai nehéz helyzet lehetőségeinknek és a reális követelményeinknek megfelelő megváltoztatását kérjük, és úgy véljük, erre az északi iparvidék dolgozói eddigi gazdasági eredményeikkel rá is szolgáltak, megérdemlik ezt a fokozottabb gondoskodást a mi népünk, kormányunk részéről. Megyei tapasztalataink alapján a minisztertanácsnak a jövőben kevesebb, rövidebb és megfontoltabb határozatokat kell hoznia és kidolgozásuk előtt ki kell kérnie az egész lakosságot érintő döntések előtt a lakosság véleményét is, a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek támogatását kérve ehhez. Javasoljuk, hogy a minisztertanács ellenőrizze alaposan a minisztériumok és az országos szervek munkáját, mert ezek a szervek még ma is aránytalanul sok határozatot és rendeletet küldözgetnek alsóbb állami szerveiknek. A Borsod megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei például ez év január 1-től kezdve 4072 rendeletet és határozatot kaptak, e

Sy-egy napra átlagosan húsz darab jutott ebből a határozat és rendeletáradatból. Ne engedje meg a jövőben a minisztertanács azt sem, hogy egyes minisztériumok és országos szervek egyes rendeletei ellentétben álljanak a minisztertanács és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozataival, vagy megsértsék a helyi tanácsok hatáskörét, a tanácsdemokráciát. Minde

gyik bizonyítására sok példát sorolhatnék ismét fel. Szükség lenne olyan gyors, hatékony intézkedésekre is, amelyek rövid idő alatt emelnék a képviselők és a képviselői tevékenység tekintélyét és súlyát. Felvetem a következő kérdéseket: Nem lenne-e helyes a magyar országgyűlés tagjait szép. tetszetős jelvénnyel ellátni, megfelelő közlekedési eszközöket biztosítani az amúgyis elég tekintélyes számú állami autókból a részükre? Nem lenne-e helyes rendeletben kötelezni az öszszes állami szeryeket arra, hogy záros határidőn belül kötelesek legyenek érdemi intézkedéseket tenni a képviselő helyes és jogos jelzései alapján? Ügy vélem, helyes lenne átgondolt intézkedéseket tenni e javaslatok alapján is. A minisztertanács — javaslatunk szerint — ne felejtkezzék meg a jövőben az állampolgári ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ kötelezettségek teljesítésének felszínen tartásáról, az állami fegyelem szakadatlan erősítéséről. Ezt azért tartottam szükségesnek hangsúlyozni, mert itt-ott hallani olyan hangokat, véleményt, hogy a szocialista demokratizmus kibontakoztatásának korszakában nincs már szükség minderre, magyarán szólva nincs szükség adófizetésre és begyűjtésre, munkafegyelemre, állami fegyelemre és így tovább. Nem felejthetjük el egy pillanatra sem, hegy szilárd szocialista állami fegyelem nélkül nem lehet szó szocialista demokráciáról sem. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő elvtársak! Miért beszéltem többet a minisztertanács eddigi munkájának negatív vonásairól, mint eredményeiről? Azért tettem ezt, hogy a legközelebbi országgyűlésen már ne kelljen e hibákról beszélni. Azért, mert bízom népi kormányunkban, az általunk és bizalmunkból választott kormányunkban, hogy példát fog mutatni az eddigi tevékenységében elkövetett hibák következetes és gyors kijavításában is. Ezt olvasom ki a minisztertanács beszámolójában tapasztalható határozottságból és őszinte önbírálatból is. Tisztelt Országgyűlés! A minisztertanács beszámolóját helyesnek, jónak, reálisnak tartom, azt elfogadom és az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Vég Béla képviselőtársunkat illeti a szó. VÉG BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Hegedűs András elvtárs ismertette az országgyűlés előtt az ország bel- és külpolitikai helyzetét, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta kifejtett tevékenységét, valamint vázolta az ország dolgozó népe előtt álló, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júliusi nagy jelentőségű határozatából adódó feladatokat. A minisztertanács beszámolója alapján megállapítható, hogy az elmúlt nyolc hónap alatt Népköztársaságunk kormánya eredményes munkát végzett társadalmi életünk különböző területein, s tevékenységével nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos átmeneti nehézségek ellenére is rövid idő alatt jelentős-fejlődés menjen végbe hazánk politikai és gazdasági életében. Az elmúlt időszakra jellemző, hogy az 1953ban társadalmi életünk minden területén megkezdett, de nem elég következetesen folytatott demokratizálódási folyamat egyre szélesebben kezdett kibontakozni. Ebben nagy szerepe van a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongreszszusának. Nagy részben a szocialista demokrácia kiszélesítésének tudható be, hogy tovább szilárdult népi demokratikus rendszerünk, hogy dolgozó népünk odaadó, eredményes munkája nyomán jelentős eredményeket értünk el népgazdaságunk további megszilárdításában, s a munkások, parasztok és értelmiségiek anyagi és kulturális szükségleteinek jobb kielégítésében. A s*»rt és a kormány intézkedései nyomán friss levegő áradt be az ország politikai és gazdasági életébe. Megnőtt a dolgozók aktivitása, részvétele az ország ügyes-bajos dolgainak intézésében, erősö105