Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-28

1341 Az országgyűlés 28. ülése 1956. évi július 30-án, hétfőn. 1342 saság Szejmje küldöttségének vezetőjét, Stanis­law Kulczynski elvtársat, a Szejm elnökhelyette­sét és a delegáció valamennyi tagját. (Nagy taps.) A magyar és a lengyel nép között a történe­lem során bensőséges, baráti viszony alakult ki. Amióta pedig országaink a Szovjetunió felsza­badító harcai nyomán elnyerték szabadságukat és függetlenségüket, s népeink ráléptek a szocia­lizmus építésének útjára, kapcsolataink új, szo­cialista tartalmat nyertek. Ennek eredménye­ként jött létre 1948-ban a Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási egyezmény, valamint a gazdasági együtt­működés és kulturális egyezmény. Népeink szo­ros baráti kapcsolatainak továbberősödését szolgálja a magyar és a lengyel Tudományos Aka­démia között a múlt évben létrejött megállapo­dás, valamint az 1955. évi varsói védelmi szerző­dés. Ezekre a szerződésekre épültek és. épülnek gyorsan bővülő politikai és külkereskedelmi kapcsolataink, a kulturális, műszaki, tudomá­nyos együttműködés és legújabban népgazda­sági terveink összehangolása. Kedves lengyel barátaink! Az önök mostani látogatása hazánkban, törvényhozó testületeink szorosabb kapcsolata még jobban meg fogja erő­síteni népeink között a barátságot; még szilár­dabban szolgáljuk a béke, és a népek közötti együttműködés nagy ügyét. Éljen és virágozzék a magyar és a lengyel nép megbonthatatlan barátsága és testvéri együttműködése! (Lelkes taps, a képviselők fel­állva tapsolnak.) Bejelentem a'tisztelt Országgyűlésnek, hogy a Lengyel Népköztársaság Szejmje parlamenti küldöttségének vezetője, Stanislaw Kulczynski elvtárs, a Szejm elnökhelyettese üdvözölni kí­vánja az országgyűlést. (Nagy taps.) Stanislaw Kulczynski, a lengyel parlamenti küldöttség vezetője, a Szejm elnökhelyettese (az országgyűlés lelkes tapsa közben az ülésterembe lép és felmegy az előadói emelvényre) elmondja lengyel nyelvű beszédét. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kulczynski elvtárs beszédét Kukucska János képviselőtár­sunk fordítja. (A beszéd magyar fordítása a következő:) Országgyűlési elnök elvtárs, Képviselő elv­társak! Engedjék meg, hogy a Lengyel Népköz­társaság Szejmje és az egész lengyel nép nevé­ben köszöntsem a Magyar Népköztársaság or­szággyűlését és az önök személyében, képviselő­társak, üdvözöljem az egész nagyszerű magyar népet. Engediék meg azt is, hogy köszönetet mondjak a Magyar Népköztársaság országgyűlé­sének azért, hogy meghívták a lengyel Szejm küldöttségét az önök gyönyörű hazájába és arra, hogy vegyen részt a magyar országgyűlés ülés­szakán. Népeinket a messze történelmi múltban gyö­kerező testvéri barátság szálai fűzik össze. Ba­rátságunk a nagy nemzeti célokért vívott sok közös harcban és sok közös történelmi tettben fejlődött. E barátság számtalan közös kulturális eredményben is kifejezésre jutott. A lengyel kultúrának és a magyar kultúrának igen sok közös vonása van, amelyekben népeink sok szá­zados termékeny és baráti kölcsön-hatása jut kifejezésre. A lengyel—magyar barátság a nem­zeti hagyomány szerves és lényeges alkateleme Lengyelországban és Magyarországon egyaránt. Ez a barátság nemcsak népeink hagyományai­hoz, hanem igen sok lengyel család hagyomá­nyaihoz is tartozik és sokunk számára eleven szívügy. Ez a barátság számomra személyesen is hagyomány és szívügy. Apám természettudós és Magyarország élő világának kutatója volt, szo­ros kapcsolatot tartott a Magyar Tudományos Akadémiával és személyes barátja Chyzer Kor­nélnak, a tudós orvosnak és a magyar egészség­ügy kiváló szervezőjének. A lengyel—magyar barátság emlékeinkben összefonódik a két együtt dolgozó tudós képével. Nem tudok ma­gyarul, de a nyelv zengését gyermekkorom óta ismerem, szüleim magyar barátokkal folytatott beszélgetéseiből. Alig néhány évvel ezelőtt látogattam elő­ször Magyarországra és Budapestre, de ezt az országot és fővárosát elbeszélésekből, képekről és fényképekről több mint fél évszázada isme­rem. Bocsássa meg a tisztelt Országgyűlés ezt a megemlékezést, de ez annak a már említett ér­zésnek a megnyilvánulása, amelyet nemcsak én érzek, hanem igen sokan mások is honfitársaim közül, akiknek nevében itt beszélek. Népeink régi és kipróbált barátságát ma még jobban elmélyíti ideológiai, politikai és gazdasági nézeteink közössége. Az Októberi Szocialista Forradalom nagy eszméit követve és a Szovjetuniónak a hitleri fasizmus felett ara­tott győzelme gyümölcseként népeink hozzálát­tak országainkban a szocialista rendszer felépí­téséhez, és az egész szocialista táborral együtt harcba szálltak a tartós békéért. A béke egye­dül a népek barátságára és kölcsönös bizalmára épülhet. Népeinknek ez a megrendíthetetlen, mélyen gyökerező barátsága fontos tényező a békéért, a szocializmusért világszerte folyó harc­ban, és nagymértékben hozzájárulunk e barátság­gal ahhoz, hogy ezen eszmék diadalmaskodjanak az egész világon. A lengyel nép érdeklődése 11 esztendő óta elsősorban arra összpontosul, hogy a nemrég még nagyon elmaradott és a hadműveletek kö­vetkeztében felmérhetetlen pusztulásokat szen­vedett ország gazdasági és kulturális életét fel­virágoztassa. Ezen a téren igen komoly eredmé­nyeket értünk el. Nagy lépést tettünk előre az ipar fejlesztésében és a kultúra közkinccsé téte­lében. Messze magunk mögött hagytuk a nép­gazdaság háború előtti alacsony színvonalát, amely minden harmadik városi lakost munka­nélküliségre kárhoztatott és a .szegényparasztok százezreit kivándorlásra kényszerített. A mai Lengyelországot gvárak népesítik be. A hatéves terv folyamán 12 000 új termelőüzemet létesítettünk; számos olyan iparágat hívtunk életre, amilyenek nem voltak a háború előtti Lengyelországban. Ilyen például a hajóipar, a golvóscsapágygyártás, a finommechanika és optika, az alumíniumgyártás, és rézkohászat, a traktor- és autógyártás, a műszálgyártás, a ra­I darberendezések, a lökhajtású repülőgépek

Next

/
Oldalképek
Tartalom