Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-35

1777 Az országgyűlés 35. ülése 1957. ben a termelőszövetkezetek száma. A kormánynak a mezőgazdasági dolgozókat érintő intézkedései alapján határozottan megnőtt a mezőgazdasági dolgozók termelési kedve, és számos újjáalakult, vagy újonnan alakult termelőszövetkezet biztatóan fejlődik, erősödik politikailag és gazdaságilag is. Bár itt is meg kell mondani, hogy nem hibáktól mentesen. Vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyek eladták az állatokat, de — a legtöbb tsz — kivéve egynéhányat, amely egyoldalú külterjes gazdálkodást igyekszik folytatni — a nagyobb jövedelmezőséggel járó belterjes gazdálkodást folytatja, összefoglalva, a mezőgazdaságban is megvan a termelési kedv és ez a termelési kedv biztosíték arra, hogy a kormány mezőgazdasági célkitűzéseit minden erejével támogatja a falu dolgozó népe. Tisztelt Országgyűlés! A Borsod megyei képviselőcsoport nevében a forradalmi munkásparaszt kormány bel- és külpolitikájával egyetértek, mert az megfelel a magyar nép érdekeinek. Egyetértek, mert a kormány határozott, elvi ingadozás nélküli politikája tette lehetővé, hogy alig néhány hónap elteltével viszonylag úrrá lettünk az ellenforradalom okozta nehézségeken. Igen sokat tanultunk, tisztelt Országgyűlés. Az ellenforradalom megtanított arra, hogy amikor a munkáshatalom, a népköztársaság sorsa forog kockán, hazánk csak a szocialista táborban lehet szabad és független, szocializmust építő ország. Ezért tűzték ki újra megyénk munkásai gyáraink homlokzatára a népek szabadságáért folyó harcok véráztatta vörös lobogóját — a proletárinternacionalizmus jelképét, az ötágú vörös csillagot. Örömmel üdvözöljük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége moszkvai tárgyalásán kifejezett elhatározását, hogy szilárd tagja marad a varsói szerződésnek és eleget tesz az abban vállalt kötelezettségeinknek. A szovjet csapatok ittléte békénk és függetlenségünk biztosítéka. Mi azt mondjuk, drága barátaink, a szovjet csapatok mindaddig maradjanak hazánkban, amíg az imperialisták nem mondanak le háborús terveikről, amíg veszélyeztetik a szocialista tábor és az emberiség békéjét. Mivel a forradalmi munkás-paraszt kormány ezt az elvet vallja, a kormánybeszámolót a képviselőcsoport nevében és a magam nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Katona Sándor képviselőtársunk. KATONA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! A forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének az országgyűlés előtt tartott beszámolója rendkívül nagy jelentőségű. Ez megnyilvánul abban, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány az ellenforradalom fegyveres erejével szemben felvette a harcot akkor, amikor népi demokráciánkat, szocialista vívmányainkat, alkotmányunkat, törvényeinket a teljes megsemmisülés veszélye fenyegette. A beszámolóból az ellonforradalom általunk eddig nem ismert részleteit és részvevőit ismerhettük meg. Ez súlyosan elmarasztalja Nagy Imre és társainak politikai és erkölcsi felelősségét egész dolgozó népünk előtt. évi május 11-én, szombaton. 1778 E rendkívüli időkben a forradalmi munkásparaszt kormánynak a helyzet felismeréséért, az erélyes és gyors intézkedések megtételéért, népi demokráciánk, törvényes rendünk helyreállításáért és megszilárdításáért végzett eredményes munkájáért az országgyűlés, valamint tagjai és egész dolgozó népünk részéről bizalom, köszönet és elismerés jár. Köszönet és hála a Szovjetuniónak a testvéri, önzetlen segítségért, amelyet nyújtott a forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére, országunk, népi demokratikus államrendünk megvédése érdekében. Az október 23-án Budapesten kirobbant ellenforradalom szennyes hullámai néhány nappal később nyilvánultak meg a vidéken, az ellenforradalom ügynökei által szított megmozdulásokban. Választókerületemben, Makón, október 26-án, képviselői fogadónapom alkalmával döbbentem rá, hogy a makói diákság és üzemi munkások békés felvonulása és tüntetése mögött az ellenforradalom veszélyes és szennyes tevékenysége rejlik. A kezdeti jelenségek hasonlóak voltak az október 23-a előtti budapesti jelenségekhez: párt- és szovjetellenes tüntetések, emlékművek, szobrok ledöntése, párt- és államvezetők eltávolítása. Akkor éreztem, hogy itt nem a múltban elkövetett hibák kijavításáról van szó, bármennyire is igyekeztek ezt demokratikus és nemzeti ielszavak mögé bújtatni. Október 29-én Csongrád megye összes városában az ellenforradalom ügynökei által, szenvedélyektől szított nagygyűléseken mindent semmisnek nyilvánítottak, amit tizenkét év alatt építettünk. Október 31-én Hódmezővásárhelyen a magát „nemzetinek" nevező bizottság ülésén a rosszemlékű Gömbös Gvula által kezdeményezett hírhedt szegedi gondolat fehér terrorista módszereit kívánták megvalósítani. Eltávolítani, leváltani, felelősségre vonni mindenkit — ez volt a jelszó —, aki híve volt a népi demokráciának, a szocializmusnak, hűen szolgálta a dolgozó népet, tekintet nélkül arra, hogy tagja volt-e a pártnak, vagy nem. Hogy Csongrád megyében nem történhettek Budapest, Miskolc, Ózd és az ország sok más vidékéhez hasonló véres terrorisztikus események, az a forradalmi munkásparaszt kormány megalakulásának és a szovjet csapatok testvéri segítségnyújtásának köszönhető. Annak az országrésznek vagyok a képviselőié, amely Viharsarok néven ismeretes. Az itt élő dolgos nép hosszú évtizedeken keresztül igen szívós harcot folytatott a feudális úri Magyarország néoelnvomó államhatalmával. Parasztságunk az ellenforradalom idején megőrizte józanságát, végezte az őszi betakarítást. Megyénk gabonavetési tervét minden különösebb szervezés és központi irányítás nélkül 94 százalékra teljesítették. Elvégezték a vetést táblásán olyan termelőszövetkezetekben is. amelyekben a tagság a 65-ös kormányrendelet megjelenése után a feloszlás mellett döntött. Megyénk területén 1956. október 23-át megelőzően 149 mezőgazdasági termelőszövetkezet működött. Az októberi ellenforradalom hatása alatt 62 termelőszövetkezet szűnt meg, amelyből azonban azóta már 49 egészségesen újjáalakult. Az ellenforradalom le-