Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-33

1608 Az országgyűlés 33. ülése 1957. évi május 9-én, csütörtökön. 1664 sen ismert történetéhez. Nem vádolok és nem gyanúsítok miatta senkit. Később üzenték, hogy valaki barátságból érdeklődött felőlem és az őrnagy azért jött volna el értem a négy géppisztolyos katonával. Minden bizonnyal így is igaz. (Derültség.) A városban még dörögtek az ágyúk. Visszamentem a hivatalomba. Az Elnöki Tanács jelenlevő tagjaival együtt visszatértünk a munkánkhoz. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy Nagy Imre és kormányának működése veszélyeztette a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjét, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa november 4-én Nagy Imre kormányától megvonta bizalmát és felmentette a kormányt. Ezt követően alkotmányos jogkörében eljárva miniszterelnökké választotta Kádár Jánost (Hosszantartó taps), elnökhelyettessé dr. Münnich Ferencet (taps), a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjaivá megválasztotta Marosán Györgyöt (taps), Horváth Imrét (taps), Kossá Istvánt (taps), Apró Antalt (taps), Dögei Imrét (taps) és Rónai Sándort (taps). A forradalmi munkás-paraszt kormány fellépésével és alkotmányos úton történt kinevezé- j sével — bátran elmondhatjuk — új lapot nyitottunk Magyarország történetében. A szocializmus erői az országban még dúló ellenforradalom | tüzében talpraállva megint szervezetten jelentkeztek életünkben. Kádár Jánosnak volt bátorsága, elszántsága és tisztánlátása a cselekvéshez. Nagy Imre és társaságának bűnei következtében a kapitalizmus nyomorúsága és szolgasága felé tántorgott az ország. Hamis nacionalista jelszavakkal, hamis nemzetiszínű szalagokkal körülpántlikázták a csalogató programokat, amelyek szakadékba taszították volna a dolgozó népet. Kádár János november 3-án a szovjet csapatok segítségét kérte és november 4-én, mint az ország alkotmányosan kinevezett miniszterelnöke kezdte el az okos, céltudatos munkát, amivel — szovjet csapatok segítségével — először megfékezte, letörte az ellenforradalmat, azután a Szovjetunió és a baráti országok segítségével megmentette a nyomortól, az éhségtől az országot. Amikor ezen a szakaszon túljutottunk, iparban és mezőgazdaságban — ha kezdetben zökkenőkkel is — megindult és fejlődött a termelés. A kapitalizmusba való visszatérés veszélyének megsemmisítése után a forradalmi munkásparaszt kormány vezetésével megint elkezdtük és folytatjuk a szocializmus építését. Május elseje tapasztalatai bizonyítják, hogy a dolgozó magyar milliók egyetértésével tesszük. Tisztelt Országgyűlés! Ez Kádár János, a munkás-paraszt kormány és a szervezkedő Magyar Szocialista Munkáspárt történelmi érdeme. (Nagy taps.) November 16-án az Elnöki Tanács a megüresedett legfelsőbb ügyészi tisztségre dr. Szénási Gézát választotta meg. 1957. február 28-án az Elnöki Tanács Rónai Sándort, aki az ellenforradalom után nagy érdemeket szerzett az ország kereskedelmének újjászervezésével, mint az országgyűlés elnökét felmentette a kormányban viselt tisztsége alól és ugyanakkor dr. Münnich Ferencet első elnökhelyettessé, Biszku Bélát belügyminiszterré, dr. Doleschall Frigyest egészségügyi, Kállai Gyulát művelődésügyi, Révész Gézát honvédelmi miniszterré választotta meg. Az Elnöki Tanács működését az ellenforradalom alatt és november 4. után mindvégig az Alkotmányban meghatározott keretek között látta el. Jogszabályaink egy részével hatályon kívül helyeztünk, vagy újonnan szabályoztunk néhány olyan intézkedést, amely az elmúlt évek politikai és gazdasági hibáinak forrása volt. így 1956. évi november 12-én a 21. számú törvényerejű rendelettel megszüntettük a mezőgazdasági termények és termékek kötelező beadását, a 34. számú törvényerejű rendelet intézkedett az öregségi nyugdíjjal kapcsolatos kérdésekről, más rendeleteink megszüntették a kötelező tűz- és jégbiztosítást, szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszához alkalmas formában szabályozták a magánkereskedés gyakorlását, intézkedtek a sokgyermekes anyák jutalmazásáról, a doktori cím használatáról. Az ellenforradalom fegyveres leverése, a közrend és a nyugalom biztosítása érdekében törvényerejű rendeletet adtunk ki a rögtönbíráskodásról, a gyári munkásőrségek fegyverviseléséről, a közbiztonsági őrizetről, a gyorsított büntetőeljárás szabályozásáról, a munkásőrségekről, a Legfelsőbb Bíróság Népbirósági Tanácsának felállításáról és eljárásának szabályozásáról. Az elmúlt hónapok során, az ellenforradalom leverése után igen fontos jogszabályokat alkottunk a mezőgazdasági termelés elősegítése érdekében. Ezek közül szükségesnek tartom kiemelni a magánszemélyek által megszerezhető mező- és erdőgazdasági földterületek felső határának megállapításáról, a mezőgazdasági ingatlanok tulajdonosi és használati viszonyainak rendezéséről, a földreformmal és a telepítésekkel kapcsolatos korlátozások megszüntetéséről és a megváltási ár megállapításáról szóló törvényerejű rendeletet. Határozatot adtunk ki a tanácsok munkájával kapcsolatban. Mindannyian tudjuk, hogy az ellenforradalmárok mindenfelé megkísérelték a helyi tanácsok szétverését, egyes végrehajtó bizottsági tagok és funkcionáriusok üldözését és meghurcolását. Országos viszonylatban megállapíthatjuk, hogy a tanácsok és azok tagjainak többsége nemcsak tevékeny részese volt az ellenforradalom leverésének, hanem aktív közreműködésükkel, a legtöbb esetben saját kezdeményezéseikkel helyes úton járva, részt vettek a normális mindennapi élet helyreállításában, feloszlatták a különböző ellenforradalmi bizottságokat és rendet csináltak saját területükön. A tanácsi szervezet az ellenforradalmi időkben általánosságban megállta a helyét és méltónak bizonyult arra, hogy népi demokratikus államrendszerünk alappillérének tekintsük. Az Elnöki Tanács most kiadott határozata összefoglalta azokat a feladatokat, amelyek a legközelebbi időben a tanácsok államhatalmi munkájának eredményes továbbviteléhez szükségesek. Az Elnöki Tanács november 4-től kezdve a legszorosabban együttműködik a forradalmi