Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-32

1619 Az országgyűlés 32. ülése 1956. évi augusztus 3-án, pénteken. 1620 102. §-a alapján foglalkoztatnak 16. életévüket betöltött, de még 18 éven aluli fiatalkorú dolgo­zókat éjszakai műszakban is. Ezeknek a dolgo­zóknak aránya a könnyűipari üzemekben alkal­mazott összes dolgozókhoz viszonyítva mintegy 2,5 százalék. A 18 éven aluli fiatalkorú dolgozó­kat felvételükkor alapos orvosi vizsgálat alá ve­tik és ha egészségi állapotuk miatt éjszakai mun­kára alkalmatlannak bizonyulnak, nem osztják be éjszakai munkára. A felvételkor éjszakai munkára is alkalmasnak bizonyult 18 éven aluli fiatal dolgozókat foglalkoztatásuk során rend­szeres orvosi vizsgálatoknak vetik alá egészségi állapotuk ellenőrzése céljából. Kétségtelen, hogy a 18 éven aluli, éjszakai műszakban is foglalkoz­tatott fiatalkorú dolgozók kéthavonkénti rend­szeres orvosi vizsgálatait az elmúlt években egyes könnyűipari vállalatoknál nem végezték következetesen. A Munka Törvénykönyv ezen előírásainak betartására és ezen keresztül a törvényességnek ezen a téren történő megszilárdítására már az ez év februárjában kiadott utasítás formájában történt intézkedés. Annak ellenére, hogy a 18 éven aluli fiatalkorú dolgozók éjszakai műszak­ban történő foglalkoztatása a Munka Törvény­könyvben meghatározott feltételek között nem törvényellenes és a könnyűiparban foglalkozta­tott fiatalkorúak aránya nem magas, helyes lenne ennek az aránynak további csökkentése. Éppen ezért a jelenleg foglalkoztatott fiatalkorú dolgozók éjszakai foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvben előírt feltételek következetes betartásának biztosítása mellett az éjszakai mű­szakokban is foglalkoztatott 18 éven aluliak ará­nyának további csökkentésével fogjuk a 18 éven aluliak munkakörülményeinek javítását elősegí­teni." ELNÖK: Kérdem Vajdai Lajosné képviselő­társunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e 9 VAJDAI LAJOSNÉ: A választ nem fogadom el, mert a Munka Törvénykönyve leszögezte, hogy 18 éven aluliakat éjszakai műszakban nem foglalkoztathatunk. Véleményen szerint be kell tartani a törvényt. A másik megjegyzésem az, hogy több textilgyárban szinte gyakorlattá válik, hogy az orvosi vizsgálat eredménye elle­nére továbbra is éjszakai műszakban foglalkoz­tatják a fiatalokat. Ezt nem tudom elfogadni, s további magvarázatot és intézkedést kérek ezzel kapcsolatban. Annak ellenére, hogy az éjszakai műszakban foglalkoztatott fiatalkorúak száma nem magas, kérem, hogy a törvényt mindenütt tartsuk be. mert ha engedünk, ez a szám a jövő­ben tovább emelkedik. (Helyeslés és hosszan­tartó taps.) ELNÖK: Ügyrendünk 48 szakaszának (4) bekezdése értelmében az országgyűlés dönt a te­kintetben, hogy a miniszteri választ tudomásul veszi-e, vagy nem. Felteszem a kérdést, hogy az országgyűlés a választ tudomásul veszi-e? Aki tudomásul veszi, szíveskedjék szavazni. (Senki sem szavaz. — Nagy taps.) Határozatilag kimondom, hogy az ország­gyűlés a minisztérium írásbeli válaszát nem vette tudomásul és felhívja a minisztert, hogy a kérdést alaposan megvizsgálva, újra adjon vá­laszt az interpellációban előadott kérdésre. Következik Seregélyi József képviselőtár­sunk interpellációja — a begyűjtési miniszter­hez — a vetőburgonya vásárlása tárgyában. Seregélyi József képviselőtársunké a szó. SEREGÉLYI JÓZSEF: Van-e tudomása a begyűjtési miniszternek arról, hogy Pest megye termelői jelentős mennyiségben vásárolnak és a jövőben még nagyobb mennyiségben kívánnak vásárolni vetőburgonyát Szabolcs megyében? Van-e tudomása a begyűjtési miniszter elvtárs­nak arról, hogy Pest megyében a gazdakörök is akarnak tagjaik részére vetőburgonyát vásárolni és ha van tudomása erről, mit szándékozik tenni annak érdekében, hogy a termelők minél gyor­sabban megvásárolhassák a szükséges vetőbur­gonyát? Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy röviden, öt percen belül megindokoljam a megye termelőinek kérését. Pest megye termelőinek évről évre nagy nehézséget és gondot okoz a jóminőségű vetőburgonya beszerzése. A termelő­szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok főleg Szabolcs megyéből biztosít­ják vetőburgonya-szükségletüket. A vetőbur­gonya két-háromszáz kilométer távolságból tör­ténő biztosítása jelentősen növeli a termelési költséget. Mivel azonban a termelők túlnyomó többsége egyelőre ragaszkodik a szabolcsi vető­anyaghoz, mindent el kell követni, hogy a ter­melőknek ez a kérése teljesüljön. Fontos, hogy a megfelelő időben történő vetéshez a termelők meg is kapják a szükséges vetőanyagot. Ezért a termelők azt kérik a begyűjtési mi­nisztertől, tegye lehetővé, hogy már az ősszel be­szerezhessék a szükséges vetőanyagot. Ugyanis Szabolcs megyében körülbelül két héttel később tavaszodik, mint Pest megyében és így a veté­sekhez későn érkezik meg a vetőanyag. Tekin­tettel arra, hogy a termelek túlnyomó többsége ma már minden különösebb biztatás nélkül be­csülettel eleget tesz beadási kötelezettségének, a vetőburgonya időben történő beszerzése érdeké­ben kérdezem a begyűjtési minisztertől: Van-e lehetősége annak, hogy Szabolcs és Somogy megyében, azokban a községekben, ahol a ter­melők eleget tettek beadási kötelezettségeiknek, vagy vállalják a burgonya meghatározott időre történő beadását, esetleg megállapodás szerinti ideig történő tárolását, a községi tanács igazo­lása mellett a termelők már az ősz folyamán be­szerezhessék a vetőburgonyát? A községi tanácsok elnökei felelősek a be­gyűjtési tervek teljesítéséért. Vásárlási enge­délyt úgyis csak akkor adhatnak ki. ha a község teljesítette —'• esetleg az előbb javasolt módon is — a begyűjtési tervet. Ez növelné a községi ta­nácselnökök hatáskörét és felelősségét, ugyan­akkor csökkentené a bürokráciát is. Van-e lehetősége annak, hogy a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és termelési társulások mellett a jól­működő gazdakörök is vásárolhassanak tag­jaik részére vetőburgonyát? Pest megye számos községében régi hagyo­mánya van a gazdaköröknek. A Magyar Dol'go­120*

Next

/
Oldalképek
Tartalom