Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-32
1608 Az országgyűlés 32. ülése 1956 RIGÓ JÁNOS: Ha olyan gördülékeny lesz a vasútvonal építése, mint a közlekedési miniszter válasza, akkor rövidesen utazni fogunk a vonaton. A választ tudomásul veszem. (Taps.) ELNÖK: Képviselőtársunk a választ tudomásul vette, az országgyűlés is tudomásul veszi. Következik Rigó János képviselőtársunk második interpellációja — a földművelésügyi miniszterhez — a kalocsai járás öntözési adottságainak kihasználása ügyében. Rigó János képviselőtársunké a szó. RIGÓ JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Az ötéves terv irányelvei alapján járásunkban a helyi lehetőségek figyelembe vételével megvizsgáltuk, hogyan lehet gazdaságosabban megoldani a termelés növelését. A belterjes gazdálkodás öntözés útján való kiterjesztésére nagy adottságaink vannak, mivel csatornahálózatunk megfelelő és igen kedvező. Mintegy 150—180 kilométer csatornahálózatunk van a Dunával együtt. Az említett csatornák mind főcsatornák, de emellett több mellékcsatornánk is van, amelyet idáig talajvíz levezetésére használtunk. Társadalmi munkával és némi beruházással azonban öntözésre is lehetne alkalmazni, és ezzel mintegy 200—220 kilométer csatornahálózat állna rendelkezésünkre. Eddigi tapasztalataink is bizonyítják a mi területünkön, hogy öntözéssel jelentősen növelni tudjuk terméseredményeinket. Például a fűszerpaprikánál a szokásos 25 mázsa helyett 70—80 mázsát, a csöveskukoricából 60—70 mázsát, burgonyából 200—250 mázsát értünk el — és így sorolhatnám tovább. Az említett adatok a tavalyi év valóságos eredményei. Állattenyésztésünk szempontjából igen jelentős az a körülmény, hogy öntözési módszerrel kettős termést fogunk betakarítani, így jelentékeny mennyiségű zöldtakarmányra tehetünk szert. Az öntözési rendszer bevezetése a termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat foglalkoztatja és nagyon igénylik. Eddig 430 katasztrális hold lett elfogadva, de az ötéves terv végére 6—8000 katasztrális holdra szeretnénk emelni az öntözött területet, amely még nem is maximális igény. Az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése a termelőszövetkezeti mozgalom egyik előrevivője, mert helyes kihasználása komoly jövedelmet biztosít termelőszövetkezeti parasztságunk számára és ezzel is kézzelfoghatóan bizonyítjuk be az egyéni dolgozó parasztok előtt a nagyüzem fölényét. öntözési lehetőségeink kihasználásához szükséges lenne, hogy a víz állása szabályozható legyen. Erre már ígéretet is kaptunk. Járásunk vízhálózatának gazdaságos kihasználása érdekében a második ötéves terv vitája idején javaslatot dolgoztunk ki, amelyet eljuttattunk az illetékeseknek. A földművelésügyi minisztérium növénytermelési főigazgatóságának öntözési osztályától és az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól ígéretet kaptunk, hogy Foktőnél építenek egy szivattyútelepet, amely a víz átemelését két irányban végzi és 1959-ben kezdenék üzemeltetni. 1957-ben a dunavölgyi főcsatornán egy zsilipet építenek és e két műnek az elkészítése évi augusztus 3-án, pénteken. 1604 biztosítja majd a 8000 katasztrális hold öntözéséhez szükséges vízmennyiséget. Ígéretet kaptunk arra, hogy már ebben az évben megkezdik' és 1957 tavaszára üzembe helyezik mintegy 430 katasztrális hold betoncsöves permetezésű öntözését. Jelenleg ennek az ígéretnek a megvalósulását cementhiány következtében nem látjuk biztosítottnak. Az a kérdésem: Van-e biztosíték arra, hogy 1957-ben az ígért vízduzzasztó mű felépül és az említett 430 katasztrális holdon a betoncsöves permetezés megvalósul? Ugyanakkor az 1959-re ígért szivattyútelep határidejét nem lehetne-e lerövidíteni és az ígért műveknek megépítése, valamint kérésem érdekében mit kíván tenni a földművelésügyi minisztérium? ELNÖK: Az interpellációra a földművelésügyi miniszter válaszol. MATOLCSI JÁNOS földművelésügyi miniszter: A kalocsai járásban valóban nagy lehetőségek vannak az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. Az öntözés az elmúlt években is fejlődött, hiszen alig két év alatt majdnem megduplázódott az öntözéses terület. Rigó képviselőtársunk figyelmét azonban fel kell hívnom arra,, hogy az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztésére reális terveket kell készíteni. A magam részéről ugyanis a jelenlegi területnek — amely 400 katasztrális holdat tesz ki — 8000-re való felfejlesztését öt év alatt, illetve most már az ötéves terv hátralevő négy éve alatt a maximális törekvésnek látom és nem hiszem, hogy a kalocsai járásban az öntözés ilyen mértékben kifejleszthető volna. A második ötéves terv és a most elkészült 15 éves távlati öntözési fejlesztési terv azt mutatja, hogy mintegy 8000 katasztrális hold öntözése válik lehetővé a Duna völgyében ezen a területen. Hogy a 8000 katasztrális holdból mennyi esik a kalocsai járásra, azt természetesen a Bács-Kiskun megyei tanácsnak kell eldöntenie. A földművelésügyi minisztérium itt nem intézkedhetik a Bács-Kiskun megyei tanács helyett. A felmerült kérdéseket illetően azonban azt kell mondanom, hogy a 430 katasztrális hold új betoncsöves öntözőtelep építését tervezői és építési kapacitással teljes mértékben biztosítani tudjuk. Nehézségek az építőanyag biztosítása terén vannak, mégpedig azért, mert ebben az évben a földrengés és az árvíz következtében több olyan új feladat jelentkezett az építésnél, amely nem volt előre betervezve és az építőanyagok egy részét erre kellett fordítani. Ugyanakkor meg kell jegyeznem azt is, hogy az építőanyag termelésében is igen jelentős lemaradás van. Ahogyan az építőanyagipar termelését fokozza és lemaradását behozza, olyan mértékben tudunk építőanyagot biztosítani a permetező öntözési telep megépítésére. Az 1959-re betervezett foktői belvízszivatytyű-telep megépítésének előrehozására nem látok lehetőséget. Azt hiszem azonban, ha ezt 1959-re elérjük, akkor a csornai és foktői árapasztó csatornával a Duna vizét azon a szinten tudjuk tartani, amely az öntözéshez elegendő vizet ad, de belvíz-veszélyt nem okoz. Semmi okot nem látok arra, hogy ne épülne meg Dinnyéshalomnál az a zsilip, amelynek épí119*
