Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-31

1551 Az országgyűlés 31. ülése 1956. további fejlődés lehetőségeit. Ez teszi szükségessé, hogy a fejlődés során tapasztalt hibákat is feltárjuk és azok megszüntetésére törekedjünk. Ezért tartottuk szükségesnek, hogy az előbbiekben néhány fogyatékosságra rámutassunk, valamint azért is, hogy indokoljuk, miért foglalkozunk ebben az ülésszakban az országgyűlés munkájának megjavítására irányuló határozati javaslattal és új ügyrend kidolgozásával. Tisztelt Országgyűlés! A határozattervezetet és az ügy rendtervezetet mint a jogi bizottság elnöke terjesztem az országgyűlés elé, tehát a jogi bizottság álláspontja az előterjesztett anyag. A feladat elvégzése során a jogtudomány és a gyakorlat legkiválóbb szakembereit vontuk be a bizottság munkájába és ily módon hosszas tárgyalások, alapos megfontolások eredményeként jött létre ez a határozattervezet és az ügyrend tervezete. Előadói beszédem során elősősorban a határozattal kívánok foglalkozni, mely egész további munkánk fontos okmánya. Tartalmazza az eddigi munka bírálatát és a jövőben végzendő munka fő irányvonalait. Az ügyrendtervezet is a határozatra épül. A határozati javaslat szélesebb körű, mint az ügyrendtervezet, mert az utóbbi csak az országgyűlés munkájának formai elemeire terjed ki, míg a határozati javaslat az alapelveket és az irányvonalakat adja az országgyűlés további tevékenységéhez. Nem szeretnek ismétlésekbe bocsátkozni, s nem kívánom a határozati javaslatot részletesen ismertetni. Erre nincs is szükség, mert a vita alapját képező anyag a képviselőtársak előtt fekszik. Van azonban néhány elvi kérdés, amelyet szükséges kiemelni és a továbbiakban főképpen ezekkel szeretnék foglalkozni. A határozati javaslat második fejezete az országgyűlés további munkájában alkalmazandó irányelveket szabja meg. A határozati javaslat általában orvosolni kívánja mindazokat a hibákat, amelyek eddig munkánkban kisebb-nagyobb mértékben jelentkeztek, s amelyekről nagy vonalakban már említést tettem. Ennek értelmében legfontosabb feladataink egyike a törvényhozói tevékenység kiszélesítése. Az országgyűlési tárgyalásoknak az ország demokratikus közéletében elfoglalt jelentősége szükségessé teszi, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit érintő kérdéseket törvények formájában szabályozzuk. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmánynak megfelelően csak kivételesen helyettesítse az országgyűlést olyan természetű jogszabályok létrehozásánál, amelyek az államhatalom legfelső szerve által történő törvényalkotói munkát igénylik. Még a minisztertanács gyakorlatában is előfordult ilyen eset. Ez hatáskörének túllépését jelenti, s ezt a jövőben el kell kerülni. E célkitűzés megvalósításához szükséges, hogy többször és hosszabb ülésszakokban legyen együtt az országgyűlés. Eddig általános gyakorlat volt, hogy az Alkotmány által megkívánt évenkénti két ülésszakra korlátozódott az országgyűlés munkája, így évenként két hetet meg nem haladó ideig ült együtt államhatalmunk legfelsőbb szerve. Nem kívánunk most a másik végletbe esni. de mindenesetre gondolkodnunk kell arról, hogy a legnagyobb gonddal történő évi augusztus 2-án, csütörtökön. 1552 előkészítés után megfelelő idő álljon az országgyűlés rendelkezésére és a tárgyalások során érdemi viták alakuljanak ki. Ehhez szükséges az is, hogy minden törvényjavaslatnak bővebb legyen az indokolása. A törvényjavaslathoz általános és részletes indokolást kell készíteni. Gondoskodni kell arról is, hogy a törvényerejű rendeletek jóváhagyása is bőséges indokolás kíséretében kerüljön megtárgyalásra, hogy így lehetővé váljék a képviselők részéről a részletes és érdemi állásfoglalás. A törvényjavaslatok alapos megtárgyalására biztosítékot jelent az ügyrendnek az az intézkedése, hogy a tárgyalás legalább fejezetenként és szakaszonként történjék, a költségvetésé pedig fejezetenként és ágazatanként. Az így kialakuló általános és részletes vita elősegíti majd, hogy a dolgozó nép szempontjából a leghelyesebb jogszabályokat alkothassa az országgyűlés. Az országgyűlés alkotó, irányító és ellenőrző tevékenysége kiszélesítésének szolgálatában áll a határozati javaslat akkor is, amikor kimondja, hogy az országgyűlés napirendjére kell tűzni mindazokat az országos jelentőségű kérdéseket, amelyeknek rendezése meghatározza gazdasági, politikai, kulturális életünket és fejlődésünket. Növelni fogja az országgyűlés tekintélyét, ha majd olyan kérdések kerülnek itt szőnyegre, amelyek minden állampolgárt közvetlenül érdekelnek. Ilyenek lehetnek az állami és gazdasági élet bürokratikus jelenségei, iparunk és kereskedelmünk feladatai, egy- egy miniszter munkája, kulturális, művelődési és egyéb más átfogó jellegű kérdések. Gondoskodni kell arról, hogy a kormány programját az országgyűlés vitassa meg és hagyja jóvá. Nagyon fontosak a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a minisztertanácsnak az országgyűlés előtti beszámolói. Ezeket rendszeressé kell tenni és behatóan kell tájékoztatni az országgyűlést, mi történt a két ülésszak között, milyen tervek megvalósítása előtt állunk, milyen intézkedések előkészítése és feladatok végrehajtása van folyamatban. Az érdemi tárgyalás lehetőségét mindenképpen meg kell teremteni. Olyanok legyenek a beszámolók feletti viták, amelyek segítik e szervek munkáját és kifeiezik az országgyűlés felelősségét e szervek munkájával szemben. Az országgyűlés munkamódszercinek kifejlesztése szükségessé teszi az országgyűlés munkájának az Elnöki Tanács tevékenységével, valamint a minisztertanács munkájával való összehangolását. Rögzíteni kell az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a minisztertanács feladatait és kapcsolatait. Így lehetővé válik, hogy ezen a téren is az Alkotmány elveinek megfelelően, az ügyek fontosságához mérten folyjék a? államhatalmi munka gyakorlása. Az Elnöki Tanács, a minisztertanács, a Leg! felsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész beszámolói felett kibontakozó élénk és beható vita alapián olyan határozatokat lehet majd hozni, amelyek híven tükrözik, hogy az országgyűlés igényt tart az állami életet irányító feladatkörének betöltésére, ellenőrző jogkörének érvényesítésére és valóságos befolyást akar gyakorolni az á^ami ügyek vitelére. Fontos intézkedés, amelyet a javaslatok tar-