Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-2

13 Az országgyűlés 2. ülése 1953. évi július hó 4-én, szombaton. 14 kísértés és aknamunka ellenére, szilárdan helytáll és megingathatatlan talpköve épülő szocialista ha­zánknak. Eredményeink megteremtéséből méltóan ki­vette részét szorgalmas, dolgos parasztságunk, amely elemi csapással, károkkal ós bajokkal küsz­iködve bár, minden nehézség ellenére hűséggel kitartott a népi demokrácia mellett és reménnyel eltelve, a jövőbe vetett biztos hittel takarítja be most verejtékes munkájának dús gyümölcsét. Mun­kásosztályunk és parasztságunk a haza iránti hű­ségéért és helytállásáért legmélyebb hálánkat és elismerésünket érdemli ki. Eredményeink és sike­reink kivívása pártunk, a Magyar Dolgozók Párt­jának érdeme, amely a munkásosztály élén dolgozó népünket rávezette a szocializmus építésének széles útjára. Eredményeink forrása legdrágább kincsünk, szabadságunk. Munkásosztályunk és parasztsá­gunk ennek birtokában vált képessé történelmi fel­adatok megoldására, hazánk százados elmaradott­ságának behozására, a kizsákmányoló régi úri rend megszüntetésére. A szabadság nyitotta meg az utat a szocializmushoz. A szabadság szárnyakat adott népünknek, kibontakoztatta alkotóerejét, amely történelmünk legnagyszerűbb alkotásaival gazda­gította hazánkat. Ezt a szabadságot a szovjet nép ' fiainak vérehullásával hozta meg nekünk azért, hogy szabad és független országot, dolgozó né­pünk számára pedig jómódú, boldog életet teremt­sünk, így lett minden sikerünk és eredményünk forrása a Szovjetunió, a kis népek önzetlen barátja, a béke és szabadság bástyája. A felszabadulással megnyílt előttünk az or­szágépítés, a felemelkedés, a szocialista jövő nagyszerű perspektívája. De elvégezni a hatalmas munkát a saját erőnkből és anyagi forrásunkból nem tudtuk volnia a Szovjetunió mindenirányú és hathatós támogatása nélkül. A kölcsönös gazda­sági együttműködés keretében felbecsülhetetlen segítséget nyújtott, és biztosan továbbra is nyúj­tani fog, a szocializmus építésének, dolgozó né­pünk anyagi helyzete megjavításának nagy mun­kájához. Eredményeinkről szólva ezért fordulunk e napon is őszinte köszönetünk kifejezésével a Szovjetunió népei és kormánya felé. (Hosszantartó nagy taps.) Alkotmányos életünkben, ia népi demokrácia fejlődéséiben, egy-egy új országgyűlési ciklus ha­tárkő volt a régi rendszer gazdasági és politikai alapjainak felszámolása, valamint az újjáépítés, a 'felemelkedés, az ország békéjének és függetlensé­gének biztosítása terén. A- május 17-én választott országgyűlésben ia megelőző parlamentnél jobban és mélyebben tük­röződik az igazi népképviselet demokratikus elve, szilárdabb alapokon nyugszik a dolgozó néppel, a hatalom letéteményesével való eltéphetetlen kap­csolat, amely az országgyűlés feladatainak és szel­lemének, továbbá alkotmányos életünkben betöl­tött szerepének új népi tartalmat ad. Biztosan mondhatjuk, hogy a most összeült országgyűlés­sel fejlődésünkben új szakasz veszi kezdetét, amelyben fokozottabban kifejezésre kell jutni a nép szuverenitásának, a parlament nagyobb szere­pének az állami élet törvényes irányításában, a felelős kormányzás alapelveinek és célkitűzéseinek meghatározásában, valamint az országgyűlés al­kotmányos joga inak gyakorlásában. A kormány feladatai ellátásában fokozottab­ban az országgyűlésre kíván támaszkodni, amely­nek bizalmából az országot vezeti és amelynek a kormányzás terén kifejtett tevékenységéért, a haza <jó, vagy balsorsáért, dolgozó népünk boldo­gulásáért, teljes felelősséggel tartozik. Ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy a minisztertanács, a tör­vényhozásra támaszkodva, az államügyeik intézé­sének teljesjogú szerve legyen, amely a miniszté­riumok szélesebb hatáskörén és a miniszterek na­gyobb felelősségén nyugszik. Ezzel lényegében to­vábbi lépést teszünk előre államéletünk demokra­tizálása terén. Tisztelt Országgyűlés! Áttérve a gazdaság­politika kérdéseire, hangsúlyozni kívánom, hogy a kormány, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége új irányelveinek reális célkitűzései és javaslatai alapján folytatja gazdaságpolitikáját. Ez azt jelenti, hogy népgazdaságunk fejlesztése terén feltétlenül számol az ország gazdasági erő­forrásaival, hogy nem tűz maga elé olyan felada­tokat, amelyeknek megvalósításához hiányzanak a szükséges feltételek, akár nyersanyagbázisról, akár az ország erejét és teljesítőképességét meghaladó, vagy túlzottan igénybevevő beruházásokról, akár a lakosság életszínvonalának rovására menő egyéb túlzott gazdasági feladatokról van szó. A kormány a gazdaságpolitika terén azt a közmon­dást tartja szem előtt, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér. Márpedig látnunk kell, és ezt az ország színe előtt őszintén meg kell mon­dani, a felemelt ötéves terv célkitűzései sok tekin­tetben meghaladják erőinket, megvalósításuk túl­zottan igénybe veszi erőforrásainkat, hátráltatja a jólét anyagi alapjainak gyarapodását, sőt az utóbbi időben az életszínvonal romlását vonta maga után. Nyilvánvaló, hogy ebben a tekintetben lé­nyeges módosításra van szükség. A szocialista ne­hézipar fejlesztése nem lehet öncél. A népi demo­krácia útján, a szocialista iparosítás útján úgy kell előrehaladnunk a szocializmus felé, hogy az a dolgozó nép, elsősorban a szocialista építés derék­hada, a munkásosztály életszínvonalának, szo­ciális és kulturális helyzetének szüntelen javulá­sával járjon. Ebből világosan kirajzolódik a kor­mány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: népgazdaságunk fejlesztése ütemének és a beruházásoknak általános és jelentős csökken­tése az ország teherbíróképességének megfelelően. Ebből a szempontból a kormány mind a termelés, mind a beruházások terén felülvizsgálja a nép­gazdasági tervet és javaslatot fog tenni me csökkentésére. Módosítani kell a népgazdaság fejlesztéséiül. irányát is. Semmi sem indokolja a túlzott ipar tást és ipari autarohiára való törekvést, különösen ha nem rendelkezünk a hozzá szükséges alapanyag­bázissal. Az autarchia amellett, hogy gazdasá-gi elzárkózást jelent és túlzottan ígé eszi az ország teljesítőképességét, eleve lemondást ]<•' olyan kedvező lehetőségekről, amelyek a nemzet­közi áruforgalomba való fokozottabb bekapcso­lódásból, a kapitalista országokkal való kereske­delmi forgalomból, de mindenekelőtt és főképpen a Szovjetunióval és a népi demokratikus orszá­gokkal, valamint a népi Kínával fennálló kölcsö­2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom