Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-5

153 Az országgyűlés 5. ülése 1954. évi január hó 23-án, szombaton. 154 meghamisítását jelenti az, ha életünkből csak a ne- I hézségeket látják meg. Csak bátorítani lehet az I olyan kísérleteket, amelyek a gúny, a szatíra esz- ! közével harcolnak hibáink ellen. Ám célját téveszti és káros az a szatíra, amely nem hibáink, hanem társadalmunk lényege ellen támad. Urbán elvtárs »Uborkafá«-ját, amely első úttörő kísérlet volt, ezért, ilyen kihangzásaiért kellett megkritizálni. Urbán elvtárs dicséretére válik, hogy egyetértett a kritikával és átdolgozta darabját. Képzőművészetünk fejlődésének hű tükre és biztató állomása a IV. Magyar Képzőművészeti Kiállítás. Különösen szobrászatunk fejlődött sokat, de festészetünk új anyaga is színvonalasabb mesterségbelileg az előző évekénél. Festőink közül azonban sokakat erős szállal köt még a múlt, a formalista ábrázolásmód. Fejlődésükkel szemben nem vagyunk türelmetlenek, de azt szeretnénk, ha a dekoratív színfoltok helyett őket is jobban izgatná az ember valósága. A képzőművészet nevelőereje igen nagy, de a festői »nyelv« demokratizmusa éhhez elengedhetetlen. A minisztertanács az elmúlt héten hozott határozatot, amely lényegesen kiszélesíti képzőművészeink alkotó lehetőségeit. Azt várjuk képzőművészeinktől, hogy e megnőtt lehetőségekkel népünk szocialista szellemű nevelésére sáfárkodjanak. Filmgyártásunk az elmúlt évek során sokát fejlődött, nem egy filmünk világsikert ért el. Feladatunk, hogy ezeket az eredményeket, fejlesszük tovább; tegyük filmjeinket eszmeileg még tisztábbakká és művészileg filmszerűbbekké, hogy ne legyenek fényképezett színptadok. Növelnünk kell a magyar filmek szárnál, mert közönségünk ezeket szereti ia legjobban. Mozijainkban évente 75—80 filmet mutatunk be — 100—110-et kellene bemutatni, hia lenne — és ebből évente mindössze csak 6—7 a magyar film. Azt szeretnénk -• és ígyj tervezzük munkánkat —, hogy ebben az évben legalább 10—12 magyar filmet itudjunk gyártani és. fontosnak tartjuk, hogy .azután évről évre növeljük a magyar filmek számát, s természetesen művészi és eszmei színvonalukat is. Egyetértek Nagy Imre elvtárssal abban, hogy színházaink munkájának középpontjába a magyar dráma segítését, általában műsorpolitikánk nemzeti jellegének kidomborítását kell tennünk, új és régi magyar darabok nagyobb számban való bemutatásával. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezután is ne mutassunk be klasszikusokat — ezek közös kincsei az egész emberiségnek, kincseink nekünk is —, de a magyar dráma kérdése jobban szívügyünk kell, hogy legyen, mint eddig volt. A magyar dráma ne csak mint kötelező műsorpolitikai penzum, hanem mint nemzeti kötelezettség érdekelje színházainkat. • Színjátszásunk, nem utolsó sorban a Sztanyiszlavszkij-rendszer élni.'•lyült alkalmazásával, színvonalában is igen sokat fejlődött, s bátran elmondhatjuk, hogy igen magas színvonalon áll, de nagy adósságunk van még színjátszásunk haladó nemzeti hagyományainak feltárásában is, amit törlesztenünk kell. Zenészeink számára a legsürgősebb feladatnak a népünk zenei nevelésében olyan nagy szerepet játszó tömegzene fejlesztését látom. Tisztelt Országgyűlés! Oktatásügyünk néhány kérdéséről kívánok még röviden szólni. Már a kormányprogramul is kiemelte és Nagy Imre elvtárs mai beszédében újólag hangsúlyozta, I hogy oktatásügyünk központi kérdése ma és a következő esztendőkben az általános iskola, amelynek feladata az, hogy a felnövekvő nemzedékek számára egységes, szocialista szellemű alapműveltsé

r get adjon, megalapozza ifjúságunkban nemzeti kultúránk ismeretét, szeretetét és kialakítsa a szocialista ember jellemvonását. Az elmúlt évek során a kelleténél kevesebb gondot fordítottunk általános iskoláinkra, és most sokmindent kell pótolnunk. Mindenekelőtt a színvonalasabb oktató, és nevelőmunka technikai feltétele it kell évről évre javítanunk, tantermeket kell építenünk, tataroznunk kell iskola inkát, szertári felszereléseket kell biztosítanunk és nem utolsó sorban a nevelésben olyan fontos szerepet játszó ifjúsági könyvtárakat kell ellátnunk könyvekkel. Általános iskoláink egy része még, mindig csak nevében általános iskola, főleg falun és tanyán vannak még iskolák, ahol összevont-osztályokban egy-két pedagógussal folyik a tanítás, ahol : unes elég szaktanár. Már a korrnányprogramm után a minisztertanács mintegy 11 millió forintot szavazott meg az általános iskolák tatarozására, s ebben az új esztendőben az általános iskolák részesedése az oktatásügyi beruházásokból és a költségvetésből nagyobb lesz. Több tanterem épül, több felszerelés kerül iskoláinkba. Természetesen minden igényt egyik napról a másikra nem lehet kielégíteni, de a nagyobb törődés eredményei már most is mutatkoznak, Ám ugyanakkor szükséges az is, hogy a társadalmi erőforrásokat az eddiginél még- jobban megmozgassuk, és erre van lehetőség, mert dolgozóink érdeklődése az iskolák munkája, gyermekeik nevelése iránt soha nem voll olyan eleven, mint ma. Igaz.a van Nagy Imre elvtársnak: nem elég csak külsőleg rendbehozni iskoláinkat, javítani kell az oktatás és a nevelés munkáját is. Pedagógusaink áldozatos munkájának eredményeként iskoláinkban az elmúlt évek során emelkedett a tanulmányi színvonal, mégis van elég tennivaló. Tanulóink tudása éppen a legalapvetőbb tárgyakban — magyar nyelv és irodalom, számtan — fogyatékos, sokszor felszínes. Valóban .megengedhetetlen az, hogy sokszor a középiskolába, sőt az egyetemre kerülő ifjak sem tudnak helyesen írni, nem ismerik jól az édes anyanyelvet. A hazafias nevelés elsősorban tankönyveink hibájából nem eléggé tartalmas és nem eléggé mély. Irodalomtörténészeink egy részének széktánssága, amely múlt irodalmunk nagyja inal inkább a »korlátokat« látta meg, semmint az értékeket, talán sehol nem okozott olyan károkat, mint az elmúlt években irodalmi tankönyveinkben. Bizonyos túlzsúfoltság is van tanterveinkben. Éppen ezért szükséges tanterveink és tankönyveink alapos felülvizsgálata, de nem azzal a rohammódszerre!, amely eddig jellemezte munkánkat, hanem lassan, átgondoltan és főleg a legjobb gyakorit) pedagógusok véleményéneik fiigyeliMnhcM'televel. Ez a munka már folyik is az oktatásügyi minisztériuinban. ügy gondolom, pedagógusképzésünk tartalmát is meg kell vizsgálnunk, mert fiatal, új tani-