Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-5

127 Az országgyűlés 5. ülése 1954. kedvező időjárást fokozottabb agrotechnikai intézkedésekkel kell ellensúlyozni. A rendelkezésre álló időt a téli munkákra, a felkészülésre kell fordítani, hogy a tavasz teljes készültségben találja termelőszövetkezeteinket és egyéni gazdáinkat éppúgy, . mint állami gazdaságainkat. Élttől függ idei gabonatermésünk, ezen múlik népünk jóléte, az ország ellátása, dolgozóink életszínvonalának emelése, A későbbi esztendők mezőgazdasági feladatai megvalósításának is most rakjuk le az alapjait. Ezért mezőgazdasági termelési tervünk teljesítését minden eszközzel és minden körülmények között biztosítani kell. A kormány szamosi intézkedést hajtott végre, hogy megjavítsa a jószág — főképpen a sertéshizlalást és biztosítsa a lakosság jobb hús- és zsílrellátását. Komoly erőfeszítésekéit teszünk arra, hogy március folyamán leszállíthassuk a hús- és zsírárakat. Átlagosan mintegy 10—15 százalékkal csökkentjük az árakat, ami a fogyasztás jelenlegi színvonala mellett is sokmililió forint megtakarítást jelent, elsősorban a városi fogyasztóknak. Tisztelt Országgyűlés! Iparunk és mezőgazdaságunk termelési terveinek maradéktalan teljesítése biztosítja az árualapot közszükségleti cikkekből és élelmiszerekből, ami a lakosság fogyasztását van hivatva teljes mértékben és jó minőségben kielégíteni. Külön kiemelem a helyiipar és kisipar naigy .szerepét és jelentőségét e téren, Qlyan feladatokat kell ellátnia, amiket a gyáripar nem tud megoldani. A múltban a helyi ipar nem felelt meg feladatainak, helyesebben, nem olyan tevékenységet folytatott, ami a tulajdonképpeni feljadata lett volna: nem szolgálta kellőképpen a lakosság helyi szükségletének kielégítését. Még rosszabbul 'alakult a helyzete a helyiiparon belül a magánkisipar.nak, amelynek a szerepét a helyi tanácsok lebecsülték. A kormányprogramm óta, amely a helyiipar és a magánkisipar tevékenységének kiszélesítését tűzte ki feladatul, többezer fővel emelkedett a helyiipari szövetkezetek taglétszáma, ugyanakkor a hálózat is több mint 200 fiókkal bővült. A kisipar terén is komoly javulás tapasztalhaltló. Júniusig a kisiparosok száma csökkenő irányzatot mutatott. Azóta a kisiparosok részére kiadott iparjogosítványok száma "jóval meghaladja a nyolcezret, közel ötezer iparjogosítványi kéretem pedig elintézés alatt áll a tanácsok ipari oszitályaimák Bár a fejlődés jelentős, mégsem kielégítő, különösen falun. A tanácsoknak több figyelmet kell erre fordítaniok és a hosszas, bürokratikus eljárás helyett, főleg a falun, hitelnyújtással, helyiségbiztosítással, nyersanyagbeszerzés megkönnyítésével kell elősegíteniök a kisiparosok munkáját. Erre annál (inkább szükség van, mert 1954bein mind a helyiipar, mind a kisipar előtt további nagy feladatok állnak. A helyiiparnak folyó évben 2.5 milliárd értékű munkát kell végeznie. Fejleszteni kell a mérték után készülő cikkek készítését, amelyet 1954-ben közel 2 milliard forintra kell emelni. Ezért főképpen a mértékutáni szabó- és cipészműhelyek hálózatát kell fejleszteni és a bútoroknál is lehetővé kell tenni az egyéni rendeléseket. A helyiiparnak főképpen a helyWeg értékesíthető cikkek termelésére és a helyi anyagok felhasználására kell fokozottabban rátérnie és főfeladatáévi január hó 23-án, szombaton. 128 nak a lakosság helyi szükségletei minél jobb kielégítését kell tekintenie. A gyáripar, valamint a mezőgazdaság és a helyiipar munkája és tervfteljesítése az előfeltétele annak, hogy 1954. folyamán tovább javítsuk a lakosság áruellátását. Amíg 1953-ban a lakosság közvetlen fogyasztására — nem számítva azt, ami közületeken keresztül jut a lakosság számára — \a nemzeti jövedelem 58 száza'.ékát (fordítottuk, addig 1954-ben már 70 százalékát, ami azt jelenti, hogy a lakosság fogyasztására szánt árualapot a múlt évhez képest kereken 20 százalékkal felemeljük. Az áruforgalmon belül kereken 25 százalékkal növeljük a ruházati cikkek, 34.6 százalékkal a vegyesiparcikkek és 21.5 százalékkal a kultúrcikkek forgalmát. Az áruforgalom 1954-re tervezett nagyarányú növelése, valamint a mezőgazdaság fejlesztési programmja, amely, az ország élelmiszerellátásának hatalmas terve, új feladatok elé állítja a kereskedelmet és annak széleskörű fejlesztését teszi szükségessé. Ezzel egyidejűleg a minisztériumnak hatékony intézkedéseket kellj tennie «a kereskedelem munkájában tapasztalható komoly hiányosságok mielőbbi megszüntetésére, elsősorban a kiszolgálás, de az áruelosztás, a szállítás és nem utolsó sorban az áruminőség terén. A lakosság joggal megköveteli a kulturált kereskedelmet, az udvarias, előzékeny kiszolgálást, azt, hogy pénzéért jóminőségű árut kapjon és a nap bármely szakában Budapesten éppúgy, mint vidéken, minden áruszükségletét beszerezhesse. Kereskedelmünk főfeladata, ezeknek az igényeknek a feltétlen kielégítése. A jobb áruellátás érdekében fejleszteni kell a kereskedelmi hálózatot. Budapesten a munkáskerületekben és a vidéki iparvárosokban az év folyamán mintegy, 1500 üzletet kell nyitni és a meglévőket tovább kell fejleszteni. Gondoskodni kell az áruválaszték bővítéséről és ezért a kereskedelemnek bele kell folyni a közszükségleti cikkek termelésébe, minőségébe és választékába. A termelöiparna ilyen irányban kell hatást gyakorolni. Általában a kereskedelem kiemelkedő feladata, nemcsak a maga területén, az áruforgalomban, hanem a, közszükségleti cikkek tervezésétől, a gyártáson, minőségen és választékon át egészen az eladásig védelmezni a vásárlók érdékeit. Az áruforgalom lebonyolításában £z állami bolti kiskereskedelem mellett fontos tényező a földmüvesszövetkezeti bolthálózat, melynek főfeladata a falu-város árucsereforgalmának lebonyolítása. Az 1954-es esztendő a szövetkezeti kereskedelem számána is nagy feladatokat tartogat. A földmű vesszövetkezeteket, mint a dolgozó parasztság fogyasztási és értékesítési itársulatait, alkalmassá kell tenni a falusi lakosság

1 áruellátására. Egyrészt a tagság közvetlen anyagi érdekeltségének növelésével, vásárlási visszatérítésekkel, másrészt a szövetkezeti életben a demokratikus elvek érvényesítésével. Tevékenységébe be kell vonni a dolgozó parasztság széles rétegeit. A mezőgazdaság fejlesztésének programmja a szövetkezeti kereskedelemre is újabb feladatokat ró. Neki kell forgalomba hozni a termelés számára szükséges kisgépeket, felszerelést, szerszámot, műtrágyát stb. Ez is megköveteli a bolthálózat fejlesztését azzal a céllal, hogy a falusi lakosság fo-