Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-26

1249 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február 10-én, pénteken. 1250 már 397 munkahelyen alkalmazzák majd a ciklus-grafikont. E munkahelyek közül 128 lesz a frontfejtés, mintegy 8,5 kilométeres fronthomlokhosszal, ami frontfejtéseinknek körülbelül 65 százaléka. A mennyiségi tervteljesítést szolgáló műszaki szervezési intézkedések valóban módot adnak arra, hogy a szénbányászat döntő módon a termelékenység növelésével, ne pedig a munkáslétszám növelésével teljesítse termelési tervét, így a munkáslétszám az év folyamán csak mintegy két százalékkal emelkedik. A mennyiségi feladatok mellett különösen előtérbe kerülnek — a párthatározat iránymutatása alapján — a minőség javítására vonat-, kozó feladatok. Ezért nagy gondot fordítanak a szénbányászatban a kokszolható és a minőségi barnaszén termelés növelésére és általában a kalória, a fűtőérték további javításara. Ez év folyamán az átlag kalóriát mintegy 5 százalékkal kell növelni. E feladatok végrehajtását a költségvetés beruházásokkal is biztosítja. A tárca költségvetése beruházásra 984 millió forintot irányoz elő. A minisztérium beruházási keretének legnagyobb részét a megkezdett beruházások befejezésére és ezzel a befejezetlen beruházások állományának csökkentésére kívánja fordítani. Különösen nagyjelentőségű a komlói szénelőkészítő mű bővítése és a pécsi szénelőkészítő mű teljes rekonstrukciója. A többi között Tatabányán öt akna építése folyik már évek óta, ezt folytatni kell, de főleg ennek építését kell befejezni. Ezek az aknák az ország sok más épülő aknájához hasonlóan elővájó munkából már szenet termelnek. De nagyobb arányú elővájó tevékenység nem indítható meg ezekben az üzemekben, mert az Építésügyi Minisztérium az üzemvitel szempontjából elengedhetetlenül fontos külszíni építkezésekkel elmaradt. Az Építésügyi Minisztériumnak nagy gondot kell fordítania a bányászati építkezések meggyorsítására és határidőre való teljesítésére. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani erre az aknamélyítő iparnak, mert a kapacitás növelése nyújtja a legtöbb lehetőséget az ötéves tervben a termelési volumen további fejlődésének biztosítására. Mind e feladatok elvégzése megkívánja, hogy nagymértékben szélesedjék és kibontakozzék a szénbányászatban a szocialista munkaverseny, s valóban mindenütt becsületbeli ügynek tekintsék a felajánlások teljesítését. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt dolgozói, vezetői elhatározták, hogy éves tervüket négy nappal előbb teljesítik. Ennek érdekében 8,1 százalékkal emelik a fejenkénti teljesítményt. Hogy ezt meg akarják valósítani, bizonyítja, hogy januári tervüket 103,7 százalékra teljesítették. A verseny kiszélesítéséhez, a műszaki feltételek biztosításán kívül, nagy szükség van a pártszervezetek, a DISZ, a szakszervezetek fokozott politikai felvilágosító, nevelő munkájára is. E feladatok elvégzése nemcsak a verseny fellendülését, hanem egyben a fokozott fegyelmet is megkívánja a bányászoktól, örvendetes, hogy ezen a téren van némi javulás. Az igazolatlan hiányzások száma az 1954-es 0,6 százalékról 1955-ben 0,3 százalékra csökkent. Sokkal kedvezőtlenebb a helyzet azonban, ha a munkafegyelmet más szempontból megmutató munkaerővándorlást vizsgáljuk. 1955-ben a dolgozóknak mintegy 60 százaléka kicserélődött. E helyzet felszámolása egyrészt fokozott nevelőmunkát kíván tőlünk, másrészt megköveteli a bányászok élet- és munkakörülményeinek javítását. A dolgozók munkavédelmi és egészségügyi körülményeinek javítására további mintegy 37 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Továbbra is erőfeszítéseket kell tenni a munka biztonságának nagyfokú emelésére. Bár az e téren elért eredményeink jelentősek, de vannak még tennivalóink. Hassa át bányászatunk veze- ' tőit és dolgozóit az a tudat, hogy szocializmust építő hazánkban a legfőbb érték a dolgozó ember. A magyar bányászok társadalmunk legmegbecsültebb tagjai közé tartoznak. Csak az elmúlt évben mintegy 125 millió forint hűségjutalomban részesültek. Bányászaink közül újabban kettő Kossuth-díjban, és csaknem ezer kormánykitüntetésben részesült. Ebben az évben a

v költségvetési előirányzat szociális és kulturális célokra 33 millió forintot irányoz elő. A bányászok körülményeinek további megjavítása azt is jelenti, hogy teljesíteni kell a lakásépítkezési terveket. Az Építésügyi Minisztérium a tervezett 1044 lakás helyett csak 849 lakást adott át. A lakásépítkezési tervnek maradéktalan megvalósítása, sőt túlteljesítése elsőrendű követelmény a szénbányászat kolonizáltságának megteremtése érdekében, ami elengedhetetlenül szükséges a munkaerővándorlás felszámolásához és általában a bányászat feladatainak teljesítéséhez. A kolonizált ság hiánya egyrészt jelentősen növeli a szénbányászat önköltségét, másrészt pedig károsan csökkenti a bányászok szabadidejét. 1955 első háromnegyed évében a szénbányászat dolgozóinak több mint egyharmadát kellett autóbusszal a munkahelyre szállítani. Ez amellett, hogy többszáz autóbuszt kötött le — amelyeket jól fel lehetett volna használni a közlekedés másirányú megjavítására — 1955 i háromnegyed évében a tárcának 67 millió forint költséget is jelentett. Bányászaink nagy megbecsülésnek tekinthetik, hogy míg a kapitalista rendszerben gyalog jártak, ma — szocializmust építő hazánkban — biztosítva van nekik ez a szállítás, de feltétlenül helyes, hogyha a második ötéves tervben ennek csökkentése alapján a lakásépítkezést, a bányászok kolonizáltságát fokozzuk. Különösen ki kell emelni a szénbányászatban olyan döntő munkaerő utánpótlás, elsősorban a szakmunkás képzés fontosságát. E célra a költségvetés tanbányák, ipari technikumok, dolgozók technikumai és levelező oktatása céljára 25 millió 743 ezer forintot irányoz elő. A tanbányákban foglalkoztatott bányásztanulók létszáma a múlt évi 1084-es átlaggal szemben az idén 1960 főre emelkedik. Tisztelt Országgyűlés! Mindezeknek a feladatoknak megoldása kétségkívül kedvező hatással lesz a gazdaságos termelésre, nagymértékben elősegíti az önköltség csökkentését. 1956-