Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-5

115 Az országgyűlés 5. ülése 1954. évi január hó 23-án, szombaton. I lé ipari munkásságunk, bányászok, kohászok, vasasok a műszaki értelmiséggel karöltve, hozzájárultak a párt határozatának és ta kormány programmjának megvalósításához. Dolgozó népünk önfeláldozó, lendületes munkája és a kormány következetes po­litikája, az új szakasz alapelveihez és gyjakorlati célkitűzéseihez való feltótlen ragaszkodása volt és lesz a jövőben is biztosítéka annak, hogy a kor­mányprogramm minden pontját lépésről lépésre megvalósítsuk, az új politikát sikerre vigyük. A kormány eddigi tevékenysége, a programm meg­valósítása során elért szerény eredményei osak kezdet azoknak a feliadatoknak iá megoldása terén, amelyek összességükben, végső kibontakozásukban hazánk felvirágzását, népünk boldogulását, a szo­cializmus építésének sikerét biztosítják. Az az öröm és lelkesedés, amely a kormány­programm nyomán a lakosság körében ország­szenté megnyilvánult, mutatja, hogy azok a mélyre­ható változások, amelyeket a kormány új politikája elindított, mennyire időszerűek ós szükségesek, hogy a nép vágyait fejezik ki, hogy azok a népi törekvések öltenek testet bennük, amelyek Népköz­társaságunk állami ós társadalmi életét, gazdaság­politikáját és kulturális tevékenységét a szocializ­mus építése terén előre lendítik és irányítják. Eb­ben van a párthatározat és a kormányprogramul nagy ereje. Abban, hogy vonzó erejével maga köré tömörítette az egész ország lakosságát, hjoigy az országépítő erőket erős egységbe kovácsolta és ezzel a legszélesebb alapot teremtette meg a nem­zeti összefogásra. Nép és kormány még soha nem forrott annyira egységbe, mint napjainkban. Pedig népi demokráciánk belső és külső ellenségei ihol nyíltan hol burkoltan, megpróbálták keresztezni a kormány üdvös célkitűzéseit. Lebecsülni igyekez­tek a kormányprogramul jelentőségét, vagy tak­tikázásnak magyarázták és hol letompítani és visz­szatartani, hol pedig túlhajtani igyekeztek a kor­mány célkitűzéseit, nyilván azzal • a szándékkal, hogy aláássák a kormány tekintéllyel és megrendít­sék a néptömegek beléje vetett bizalmát.! A zavart­keltő kísérletek a kormány tevékenysége nyomán szégyenteljes kudarcba fulladtak. A programm cél­kitűzéseit a kormány gyors ütemben valósította meg. A szükséges intézkedések nem várattak ma­gukra: a kormány pontosan ós határidőre valóra váltotta azokat. A kormány a programm megvalósítása során foganatosított számtalan intézkedésével, a falu és a város gazdasági, társadalmi és kulturális kap­csolatainak fejlesztésével megszilárdította a mun­kásság és a parasztság szövetségét, államiságunk megingathatatlan (fundament um át. Ahhoz, hogv nemcsak a programmban kitűzött feladataink végrehajtása terén végzett munkánk hozott ered­ményeket, hanem ugyanakkor a korrnányprogramm ellen irányuló alattomos, zavartkeltő kísérleteket is felszámoltuk, erőt adott az, hogy népünk a nagy feladatok megoldásához, a nehézségek leküzdésé­hez, dolgos két keze és szellemi képességei mellé igaz szívét, szeretetét és bizalmát is kölcsönözte, Ez a szinte felbecsülhetetlen erőforrás az. amely­nek birtokában a kormány, mint «a múltban, meg­küzd minden feladattal a jövőben is;. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt féleszitendő ahitt, a július 4-én elhangzott programm irány­elveihez híven és annak szellemében a kormány, a Népköztársaság Elnök Tanácsának törvényerejö rendeleteivel, a minisztertanács határozataival a feladatok nagy részét megvalósította és megkezdte azoknak a célkitűzéseknek végrehajtásált, amelyek hosszabb idő munkáját követelik. Nem kívánom tételesen felsorolni, tisztelt Or­szággyűlés, azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány ,az elmúlt hat hónap alatt tett a pro­gramm megvalósítására. Ezek ismeretesek nem­csak képviselőtársaim előtt, de a lakosság körében is. A napi sajtó is bőven foglalkozott velük. Mindent mérlegelve megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság, a termelés és beruházás, terén, 1953. évre a kormányprogrammban kitűzött feladatokkal nagyobb zökkenők nélkül altapjában megbirkóz­tunk, megoldottuk azokat olymódon, hogy az 1953 második felében megkezdett átcsoportosítás fő el­veiben, irányában és elért .szerény eredményeiben alapját képezheti az 1954. évi népgazdasíági ter­vünknek, amelyet tegnap ismertetett beszámoló­jában a tisztelt Országgyűlés előtt az Országos Tervhivatal elnöke. Azt, hogy. milyen mórtékben és milyen ered­ménnyel törtónt meg népgazdasági terveink és azon belül ipari termelésünk átállítása, hogy meny­nyiben szolgálja a gazdaságpolitikánkban bekövet­kezett fordulattal megalapozott új szakasz fő cél­kitűzését — az ország lakossága életszínvonalá­nak emelését —, a termelés és áruforgalom szám­adatai tükrözik a legvilágosabban. A szocialista ipar 1953-ban évi termelési ter­vét 101.3 százalékra teljesítette és ezzel 11.8 szá­zalékkal' haladta meg a szocialista ipar 1952. évi teljes termelését. Az 1953-as esztendő termelési itervét és azok teljesítését az jellemzi, hogy a júlSus 4-i kormány­progriamm új gazdasági célkitűzései ketté osztot­ták úgy, hogy lényegében az első és második félév termelési feladatai között a gjazdaságpolitikában bekövetkezett fordulattal komoly változások követ­keztek be. À kormányprogramm végrehajtását te­hát nem annyira az egész múlitévi ipari termelési tervek teljesítése, mint elsősorban a másodok félév termelési és beruházási számai jellemzik. Míg 1953. második felében az első félévhez képest, ia nehéz­ipar beruházásai 35.5 százalékkal emelkedtek, ad­dig a könnyűiparé 169.9 százalékká!, ez élelmi­szeriparé 203.5 százalókkal. Az ipari termelésnek a kormányprogramul szellemében a lakosság szükségletei fokozottabb kielégítésére történt átállítására az 1953. évi első és második félév fontosabb cikkei termelési szá­mainak összehasonlítása ad világos képet. Iparcik­keink közül pl. flanellt 40.2 százalékkal, férfiinget 16.3 százalókkal, bakancsot 17.9 százalékkal, élel­miszerek közül pl. nyershúst 10.1" százalékkal, zsírt és. szalonnát 22.4 százalékkal, vajat) 28.5 szá­zalékkal és cukorkát 75.2 százalékkal gyártattunk többet 1953 második félévében, mint ,a megelőző első félévben. A fenti számok nem szojrulnak bő­vebb magyarázatra, mutatják, hogy az lipari ter­melés átállására, a lakosság szükségleteinek kielé­gítésére irányuló erőfeszítéseink nem maradtak eredménytelenek. A lakosság életszínvonalának emelkedéséről közvetlen áttekintést a kiskereskedelmi áruforga­lom alakulása nyújt. 1953 második felében az első félévhez viszonyítva 27 százalékkal volt mjagasabb a szocialista kiskereskedelmi forgalom, « ha( az ár­csökkentéseket is figyelembe vesaaük, a növekedés

Next

/
Oldalképek
Tartalom