Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-24

111? Az országgyűlés 24. ütése 1956. évi február 8-án, szerdán. Ul8 hős parancsnoka. A szabadságharc levereiése után a franciaországi és az észak-afrikaj internálótáborok megpróbáltatásaitól a Szovjetunió nyújtotta menedékjog mentette meg. De már 1944-ben újra fegyverrel harcolt a jugoszláv és a magyar nép felszabadulásáért. Hazánk felszabadulása után részt vett néphadseregünk szervezésében és megerősítésében, amelynek altábornagya volt. Tevékenyen részt vett az ország politikai és társadalmi életében: országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, és a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetségnek választmányi tagja volt. Szalvai Mihály egész életét a munkásosztály, a dolgozó nép és a párt nagy ügyének szentelte. Halálával nagy veszteség érte néphadseregünket, és az egész magyar közéletet. Temetésén az országgyűlést képviseltük, ravatalára koszorút helyeztünk és díszőrséget álltunk. Kérem az országgyűlést, hogy Szalvai Mihály emlékét jegyzőkönyvben örökítsük meg. (Az elnök megemlékezését az országgyűlés tagjai állva hallgatták végig.) Az országgyűlés Szalvai Mihály emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg. Bejelentem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a Bács-Kiskun megyei választókerületben Szalvai Mihály halálával megüresedett képviselői helyre az Elnöki Tanács Fekete Miklós soron következő pótképviselőt behívta. Tisztelt Országgyűlés! Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára kíván szólni. DARABOS IVAN, az Elnöki Tanács titkára: Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmány 21. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről, amelyet az országgyűlés 1955. évi november hó 17-én berekesztett és a mai napon újból megnyitott ülésszaka közötti időben fejtett ki, a következőkben számolok be. Alkotmányunk rendelkezése szerint a két ülésszak között alkotott törvényerejű rendelkezéseket az országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni. Jelen beszámolómban ezek részletes felsorolását mellőzöm, mivel az Elnöki Tanács Kinyomtatott jelentését az országgyűlés tisztelt tagjai megkapták. Szükségesnek tartom azonban, hogy néhány törvényerejű rendeletté), azok jelentőségénél fogva foglalkozzam. Pártunk Központi Vezetősége meghatározta az előttünk álló legfontosabb feladatokat iparunk színvonala viszonylagos elmaradásának megszüntetésére. Iparunk technikai színvonala ugyanis az utóbbi években nem fejlődött kielégítően. Egy sor területen nem tartottunk lépést sok más ország technikai fejlődésével. Elmaradásunknak nem utolsósorban oka volt az is, hogy a szakmunkás-utánpótlás nem volt megfelelő. A technikumok munkájában nem érvényesült kellőképpen a műszaki képzés gyakorlati jellege. Az Elnöki Tanács a szakmunkásképzés színvonalának emelésére és a gyakorlati munkára való fokozottabb nevelés céljából megalkotta az ipari technikumokról szóló 37. és a közgazdasági technikumokról szóló 38. számú törvényerejű rendeletét. Tisztelt Országgyűlés! A felszabadulás után Népköztársaságunk egységes elvek alapján kiterjesztette a betegségbiztosítást a dolgozóknak és a hozzátartozóinak széles rétegeire. Az egészségügyi szolgáltatásokat az utóbbi években több ízben is rendeztük és néhány évvel ezelőtt megszüntettük a társadalombiztosítás szervezetének széttagoltságát. A dolgozók betegségbiztosításának egységes szabályozása azonban nem történt meg. Az Elnöki Tanács 1955. évi 39-es számú törvényerejű rendelete a dolgozók betegségbiztosításának szerteágazó szabályait egyesítette. Az elavult jogszabályok helyett a mindenki számára érthető, egységes szabályozás lehetővé teszi, hogy a biztosítottak és a társadalombiztosítási feladatokat ellátók a betegségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket könnyebben áttekinthessék és hogy az ügyeket bürokráciamentesen intézhessék. Az Elnöki Tanács folyamatosan gyakorolta a tanácsok, mint az államhatalom helyi szervei feletti jogköre gyakorlásával kapcsolatos feladatokat. Ennek során a megüresedett tanácstagi helyek betöltésére új választást a megyei tanácsok 57 választókerületében tűzött ki, továbbá & végrehajtó bizottságoknál megüresedett öt hely betöltését hagyta jóvá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács javaslatára nyolc járási igazgatási területi egységnek a megszüntetését rendelte el. E járások megszüntetése az államhatalmi és az államigazgatási szervek munkájának megjavítása mellett egyben jelentős anyagi megtakarítást is eredményez. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakban ismertettem a Népköztársaság Elnöki »Tanácsának az országgyűlés két ülésszaka közötti időben kifejtett munkáját. Kérem az országgyűlést, hogy a beszámolót, különösképpen a törvényerejű rendeletek bemutatása tekintetében szíveskedjék tudomásul venni. ELNÖK; Tisztelt Országgyűlés! Felteszem a kérdést szavazásra. Kérem azokat a képviselőtársakat, akik az Elnöki Tanács jelentésében foglaltakat jóváhagyólag tudomásul veszik, kézfelemeléssel szavazzanak. (Megtörténik.) Ki szavaz ellene? (Senki.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Senki.) Megállapítom, hogy az országgyűlés a jelentésben foglaltakat egyhangúlag tudomásul veszi. Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke kíván szólni. HEGEDŰS ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő elvtársak! A Magyar Népköztársaság kormánya kötelességének tartja, hogy az országgyűlésnek beszámoljon az elmúlt időszakban kifejtett külpolitikai tevékenységéről s ennek keretében számot adjon a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai üléséről. Az 1955-ös esztendő — amelynek során eredmények születtek a nemzetközi feszültség enyhítésében — a békeszerető erők komoly sikereinek éve volt és jelentős eredményeket ho-