Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-24

111? Az országgyűlés 24. ütése 1956. évi február 8-án, szerdán. Ul8 hős parancsnoka. A szabadságharc levereiése után a franciaországi és az észak-afrikaj inter­nálótáborok megpróbáltatásaitól a Szovjetunió nyújtotta menedékjog mentette meg. De már 1944-ben újra fegyverrel harcolt a jugoszláv és a magyar nép felszabadulásáért. Hazánk felszabadulása után részt vett nép­hadseregünk szervezésében és megerősítésében, amelynek altábornagya volt. Tevékenyen részt vett az ország politikai és társadalmi életében: országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, és a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetségnek választmányi tagja volt. Szalvai Mihály egész életét a munkásosztály, a dolgozó nép és a párt nagy ügyének szentelte. Halálával nagy veszteség érte néphadseregünket, és az egész magyar közéletet. Temetésén az országgyűlést képviseltük, ra­vatalára koszorút helyeztünk és díszőrséget áll­tunk. Kérem az országgyűlést, hogy Szalvai Mi­hály emlékét jegyzőkönyvben örökítsük meg. (Az elnök megemlékezését az országgyűlés tag­jai állva hallgatták végig.) Az országgyűlés Szalvai Mihály emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg. Bejelentem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a Bács-Kiskun megyei választókerületben Szal­vai Mihály halálával megüresedett képviselői helyre az Elnöki Tanács Fekete Miklós soron következő pótképviselőt behívta. Tisztelt Országgyűlés! Darabos Iván, az El­nöki Tanács titkára kíván szólni. DARABOS IVAN, az Elnöki Tanács titkára: Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmány 21. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek meg­felelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről, amelyet az országgyűlés 1955. évi november hó 17-én berekesztett és a mai napon újból megnyitott ülésszaka közötti időben fej­tett ki, a következőkben számolok be. Alkotmányunk rendelkezése szerint a két ülésszak között alkotott törvényerejű rendelke­zéseket az országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni. Jelen beszámolómban ezek részle­tes felsorolását mellőzöm, mivel az Elnöki Ta­nács Kinyomtatott jelentését az országgyűlés tisztelt tagjai megkapták. Szükségesnek tartom azonban, hogy néhány törvényerejű rendeletté), azok jelentőségénél fogva foglalkozzam. Pártunk Központi Vezetősége meghatározta az előttünk álló legfontosabb feladatokat ipa­runk színvonala viszonylagos elmaradásának megszüntetésére. Iparunk technikai színvonala ugyanis az utóbbi években nem fejlődött kielé­gítően. Egy sor területen nem tartottunk lépést sok más ország technikai fejlődésével. Elmara­dásunknak nem utolsósorban oka volt az is, hogy a szakmunkás-utánpótlás nem volt megfelelő. A technikumok munkájában nem érvényesült kellőképpen a műszaki képzés gyakorlati jel­lege. Az Elnöki Tanács a szakmunkásképzés szín­vonalának emelésére és a gyakorlati munkára való fokozottabb nevelés céljából megalkotta az ipari technikumokról szóló 37. és a közgazdasági technikumokról szóló 38. számú törvényerejű rendeletét. Tisztelt Országgyűlés! A felszabadulás után Népköztársaságunk egységes elvek alapján ki­terjesztette a betegségbiztosítást a dolgozóknak és a hozzátartozóinak széles rétegeire. Az egész­ségügyi szolgáltatásokat az utóbbi években több ízben is rendeztük és néhány évvel ezelőtt meg­szüntettük a társadalombiztosítás szervezetének széttagoltságát. A dolgozók betegségbiztosításá­nak egységes szabályozása azonban nem történt meg. Az Elnöki Tanács 1955. évi 39-es számú tör­vényerejű rendelete a dolgozók betegségbiztosí­tásának szerteágazó szabályait egyesítette. Az el­avult jogszabályok helyett a mindenki számára érthető, egységes szabályozás lehetővé teszi, hogy a biztosítottak és a társadalombiztosítási feladatokat ellátók a betegségbiztosításra vo­natkozó rendelkezéseket könnyebben áttekint­hessék és hogy az ügyeket bürokráciamentesen intézhessék. Az Elnöki Tanács folyamatosan gyakorolta a tanácsok, mint az államhatalom helyi szervei fe­letti jogköre gyakorlásával kapcsolatos felada­tokat. Ennek során a megüresedett tanácstagi helyek betöltésére új választást a megyei taná­csok 57 választókerületében tűzött ki, továbbá & végrehajtó bizottságoknál megüresedett öt hely betöltését hagyta jóvá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács javasla­tára nyolc járási igazgatási területi egységnek a megszüntetését rendelte el. E járások megszün­tetése az államhatalmi és az államigazgatási szer­vek munkájának megjavítása mellett egyben jelentős anyagi megtakarítást is eredményez. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakban ismertettem a Népköztársaság Elnöki »Tanácsá­nak az országgyűlés két ülésszaka közötti időben kifejtett munkáját. Kérem az országgyűlést, hogy a beszámolót, különösképpen a törvény­erejű rendeletek bemutatása tekintetében szíves­kedjék tudomásul venni. ELNÖK; Tisztelt Országgyűlés! Felteszem a kérdést szavazásra. Kérem azokat a képviselő­társakat, akik az Elnöki Tanács jelentésében fog­laltakat jóváhagyólag tudomásul veszik, kéz­felemeléssel szavazzanak. (Megtörténik.) Ki sza­vaz ellene? (Senki.) Ki tartózkodott a szavazás­tól? (Senki.) Megállapítom, hogy az országgyűlés a jelen­tésben foglaltakat egyhangúlag tudomásul veszi. Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke kíván szólni. HEGEDŰS ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő elvtársak! A Magyar Népköztársaság kormánya kötelességének tartja, hogy az ország­gyűlésnek beszámoljon az elmúlt időszakban ki­fejtett külpolitikai tevékenységéről s ennek ke­retében számot adjon a varsói szerződésben rész­vevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságá­nak prágai üléséről. Az 1955-ös esztendő — amelynek során eredmények születtek a nemzetközi feszültség enyhítésében — a békeszerető erők komoly si­kereinek éve volt és jelentős eredményeket ho-

Next

/
Oldalképek
Tartalom