Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-23
1091 Az országgyűlés 23. ülése 1955. november 17-én, csütörtökön. 1092 tős, miután a jelenleg fából készülő tetőszerkezetek, födémek helyett könnyen szerelhető és könnyen szállítható vasbetonszerkezeteket lehet ezeknél az építkezéseknél felhasználni. Ily módon csökkenteni lehet a faanyag hiányát, amely már ma is akadályozza a termelőszövetkezetek építkezéseit és a jövőben még inkább ki fog hatni ezeknek az építkezéseknek a volumenére. Az említett lakásépítkezések mellett pártunk III. kongresszusa és Központi Vezetőségünk márciusi határozatának értelmében nagy feladatok hárulnak az építőiparra az ipar és ezen belül a nehézipar további építése területén is. A jelenleg folyamatban levő nagy ipari építkezések mellett 1956-bán megindul a nehézvegyipar fejlesztését szolgáló rendkívül fontos Tiszamenti Vegyiművek építése, a borsodi Vegyikombinát második része, a mohácsi Farostlemez, a pécsújhelyi hatalmas új erőmű, az ajkai erőmű bővítése, a gépipar, kohászat, könnyűipar és élelmiszeripar sok jelentős ipari építkezése. Az ipari építkezések területén tovább kell fejlesztenünk a nagyelemű előgyártott vasbetonépítkezések technológiáját. Növelni kell az ipari építkezések területén is a helyszíni előgyártás mellett az üzemi előgyártás szerepét. Meglévő vasbeton előgyártó üzemeink az első ötéves tervben sokat fejlődtek. Ma a vasbetongerendák előgyártasa 1950-hez képest háromszorosára emelkedett. Évente 250—300 ezer köbméter vasbeton épületszerkezetet adnak ezek a gyárak ipari és egyéb építkezéseinknek. Jelentékenyen megnövekedett az előregyártott elemek választéka is. Az előregyártott vasbeton tetőszerkezetek, lépcsők, balkonok, födémek- és egyéb apró épületszerkezetek mind a gyárakból kerülnek ezeknek az építkezéseknek a színhelyére. Az építőiparnak azonban nemcsak saját építkezéseit kell ellátnia a különféle előregyártott épületszerkezetekkel, hanem gondoskodnia kell arról, hogy a mindinkább kiszélesedő magánépítkezést és az egyéb tárcák építkezéseit is ugyancsak el tudjuk látni vasbetonszerkezetekkel. Ez évben ebben a kérdésben jelentős előrehaladást tettünk és nagyjából a többi tárca szükségletét is kielégítettük. De mert ez a szükséglet jelentékenyen növekedik, tehát a gyárakat ehhez képest ki kell terjesztenünk. Igen fontos az előregyártott szerkezetek bevezetése a szénipar, a szénbányászat terén, ahol igen nagy mennyiségű bányafát basznál fel az ipar. Ezeknek a szerkezeteknek vasbetonból való előgyártása, Czottner elvtárssal történt megállapodásunk' értelmében, a legközelebbi időben meg fog kezdődni és lépésről lépésre emelni fogjuk a fatakarékosság lehetőségét és ezeknek vasbetonszerkezetekkel való felcserélését. Az építőipar feladatainak maradéktalan végrehajtásához tovább kell fejleszteni építőanyagiparunkat, elsősorban cementgyárainkat, mészműveinket, és korszerűsíteni kell téglagyárainkat, amelyeknek egy része, különösen a k ;sebb gyárak, még ma is primitív technikával dolgoznak, éppen ezért úgy gyártmányaik minősége, mint önköltsége és az önköltségcsökkentés nem kielégítő. A mennyiség mellett emelni kell az építőanyagok választékát is. Fokozatosan növelni kell a jelenlegi kisméretű téglatermelés mellett a nagyméretű lyukas téglablokkok gyártását, mert egyrészt csökkentjük az építőipar munkaigényességét, meggyorsítjuk az építkezést, másrészt csökkenteni tudjuk az önköltsé. get. Az 1956. évben előttünk álló hatalmas feladatok megkövetelik a jelenleg szétaprózott építőipari szervezeteknek — úgy a minisztériumon belül, mint a minisztériumon kívül — további központosítását. A sok apró építőipari vállalat egyrészt nem tudja felhasználni sem a gépesítésből, sem az előgyártásból származó előnyöket, a munka alacsony termelékenységével dolgozik s ezáltal a szükségesnél több munkaerőt köt le az építkezéseken, másrészt a sok elaprózott szervezet nagyszámú adminisztratív és nem termelő személyzetet köt le, ami építkezéseinket megdrágítja. Csak a központosított nagyipari szervezet teszi lehetővé az építőipar műszaki színvonalának emelését és a munka termelékenységének fokozását, a gépek tömeges és jobb felhasználását. A szétaprózás következtében — mint azt Gerő elvtárs elmondotta —, megesik például, hogy egy városban, mondjuk Veszprémben, egyidejűleg megjelenik 14—16 budapesti szervezet kiküldött építési részlege, s akkor azután elkezdődik a harc a munkaerőért és az anyagokért. Az 1956. évi beruházási terv, valamint a második ötéves terv évről évre emelkedő beruházásai mindig több és több építőipari szakmunkást igényelnek. Ezért az építőipari szakmunkások képzése és az építőiparban dolgozó segédmunkásoknak szakmunkásokká való átképzése a második ötéves terv építkezései sikeres megvalósításának döntő előfeltétele. Ugyancsak sürgős feladata az építőiparnak a nagymérvű munkásvándorlás megszüntetése, amely nemcsak az építkezések normális menetét gátolja, hanem azokat rendkívüli módon megdrágítja. Ha meg tudjuk szüntetni pár év alatt az építőipari munkások vándorlását, ez egymagában az építkezések költségét mintegy 3 százalékkal lecsökkentené. A munkásvándorlás megszüntetésének egyik feltétele az építőipari munkásoknak állandó családi házakba való le- , I telepítése. Jelenleg az építőipar minden egyes különélő családos építőipari dolgozó részére különböző pótlékok címén 500 forintot fizet ki havonta, ami évente 6000 forint. Ha tehát a kőművesházakcióban 40 ezer forintot adunk egyegy építőmunkásnak, még ha vissza se fizetné, hat év alatt teljes mértékben kompenzálódik azokkal a kiadásokkal, amelyeket most fizetünk különböző pótlékok címén. Amellett ezt még visszatérítik s ezzel a leggazdaságosabb építkezéseket tudnánk megvalósítani. Ugyanakkor ehhez az akcióhoz még munkaerő sem kell, amenynyiben az építőipari munkások saját maguk megépítik saját részükre ezeket a munkásházakat. Az ily módon kifizetett összeg, amit tehát pótlásképpen lakás hiányában kifizetünk, az illető munkás által elvégzett építőmunkák tíz százalékát teszi ki. Egy építőmunkás havi termelése ötezer forint és minden hónapban ötszáz forintot fizetünk ki különböző pótlékok címén — amii bői 150 forint a különélési, 120 forint a szállás81*
