Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-4
85 Az országgyűlés 4. ülése 1954. évi január hó 22-én, pénteken. 86 ködését az államhatalom gyakorlásában és ;iz államigazgatás munkájában, közelebb viszi az ügyintézést a dolgozó tömegeikhez és következetesért érvényesíti a szocialista .törvényesség elveit.« Népi demokráciánk e fontos (alapelvének gya• korhti érvényesítését segíti a lakosság bejelentéseinek intézéséről szóló törvényjavaslat, amelyet Házi Árpád elvtárs elfogtadás végett az Országgyűlés elé (terjesztett. Ez a javiaslat is egyik újabb bizonyítéka rendszerünk demokratizmusának. Kifejezésre jut benni államunk főfeladata: a dolgozókról vak) gondoskodás és jogaik gyakorlásának biztosítása. A kapitalista országokban, ahol a kizsákmányoló kisebbség kezében van la hatalom, még elképzelni is nehéz, hogy olyan törvényjavaslatot terjesszenek elő, vagy alkossanak, amely.— az előterjesztett javaslathoz hasonlóan — a dolgozók érdekeinek megfelelően, szabályozná a bejelentések intézését. Nálunk alapvetően más ta helyzet. Magyarországon a dolgozó nép van hatalmon és így mi, sajátmlagumk érdekében, egész népünk érdekében hozhatunk, sőt mi több, kötelességünk olyan törvényt hozni, amely segíti megszüntetni a ilakosság jogai gyakorlásának terén meglévő rendellenességeket és szabályozza a tennivalókat. A rraagam részéről szükségesnek t'artlom az előterjesztett javaslat elfogadását, törvényerőre emelését Kétségtelen, hogy állami szerveink vezető, irányító munkája állandóan javul. Javul az államhatalom szerveinek, a tanácsoknak munkája is. Különösen javul ott, ahol a dolgozók széles tömegei aktívan részit vesznek e szerveik munkájában. A tanácsok tagjainak egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteniük, hogy ők a nép választott államhatalmi szervei, akiknek kötelességük választóiknak rendszeresen beszámolni munkájukról, hogy így a kapcsolatot ápolják és mélyítsék, a nép alulról jövő bírálatára támaszkodva ellenőrizzék és javítsák az apparátus munkáját. Meg kell azonban mondán', hogy bár e téren jelentékeny a fejlődés, ennlek ellenére az elért eredménnyel korántsem lehetünk megelégedve. Továbbra is fő feladatként áll előttünk a széles dolgozó tömegeknek államunk, állam' és államhatalmi szerveink irányító munkájába való bevonása. Az állami munka természetéből folyik, hogy azt közvetlenül a nép választott álltamhataImi szervei és az apparátus dolgozói végzik. Az államügyek intézésében azonban közvetve az ország e^ész dolgozó népe részt vehet és annál jobb a munka, mennél többen részt is vesznek benne. Látnunk kell és erre külön fel kell figyelnünk, hogy igen nagy azoknak a dolgozóknak a száma, akik szívesen vállaltnak részt ebből a munkából, akik tudnak és akarnak is segíteni állami szerveinknek, intézményeinknek. Ezt bizonyítja az a tény, hogy mind többen és bátrabban mutatnak rá az irányító szerveink| munkájában meglévő hibákra, hiányosságokra. Nagy mértékben megnőtt a bejelentések száma. Igaz, megnőtt azoknak a vezetőknek a száma is, akik a dolgozók bejelentéseit, figyelmeztetéseit segítségnyújtásniak veszik, a felvetett problémákat igyekeznek gyorsan megoldani, s a hasznos javaslatokat felh-isználjálk. Ezqken a helyeken állam szerveink, intézmény óink kapcsolata a dolgozó tömegekkel jó. Éppen ezért (javul, tökéletesedik szervező, irányító munkájuk ás. [gen sok még azonban azoknak a száma, akik nem szívesen fogadják a dolgozóik bejelentéseit, a bejelentéseket lélektelenül, hanyagul intézik el, va £y egyáltalán el sem intézik. Akár figyelmetlenségből, akár a bürokrácia miatt, akár ellenséges cselekedetből kifolyólag manad elintézetlenül a bejelentés, egyik sem tűrhető. ) A bejelentések egyes dolgozóit; de nem ritka esetben egész sor dolgozó problémáját érintik. Hogy milyen nagy jelentősége van a bejelentések figyelembevételének, lelkiismeretes elintézésének és milyen káros következménye Valn az e téren még helyenként meglévő hanyag munkának, egy pár példával kívánom bemutatni: Szabó János hajdúsámsoni dolgozó paraszt panasszal fordult hozzánk. Levelében megírta, hogy ö, mint derék hazafihoz ülik, havonta pontosan eleget tesz adófizetési kötelezettségének, most mégis mint hátralékost beidézték és 320 forint hátralék megfizetésére kötelezték. Szabó János a maga igazát a helyi tanácsnál többször elmondta és befizetési lappal is bizonyította, de mivel ott csak azt nézték, hogy a főkönyv hátralékot mutat, így nem volt mentség. Ezért volt kénytelen a megyéhez fordulni. A vizsgálat során nyert megállapítást, hogy nemcsak Szabó Jánost érte ilyen sérelem, hanem a községben több mint 20 dolgozó parasztot. Tehát a hanyag munka, az, hogy két-három főkönyvi számián is nyilvántartották a hátralékot, eredményezte, hogy az állampolgári kötelezettségüknek becsületesen eleget tevő dolgozó parasztokat jogtalanul zaklatták. Igazán nem kellett volna nagy erőfeszítést tenni, hogy a hibát a helyi vezetők orvosolják. Ezeket a súlyos hibákat a felsőbb szervek ellenőrei sem vették észre, de feltárta Szabó János levele és igy/segített a hibát megszüntetni. De nemcsak bürokráciával, hanem — ha elvétve is — találkozunk még ellenséges cselekedettel is,'olyannal, amit a vezetők nem vesznek észre. Például az állami tartalékterületek »jó« hasznosításáért a debreceni tanács dicséretben részesített és anyagilag is megjutalmazott egy Halász nevű megbízottat, akinek leleplezéséhez is nagy segítséget nyújtott a lakosság ébersége. Kerezsi Lászlóné dolgozó parasztasszony levele tárta fel, hogy ez a »jó munkát« végző Halász, figyelmesen kielégítette ugyan a debreceni é^ debreeenkörnyéki kulákok igényeit, de következetesen elutasította a dolgozó parasztok kérelmeit, a munkások konyhakert-igényléseit. Ez az eset is azt mutatja, hogy nekünik min den eszközzel elő kell mozdítanunk a dolgozok bekapcsolását a munka végzésének ellenőrzésébe. A vezetők nem képesek minden területen ellenőrizni, minden hibát, hiányosságot feltárni. A dolgozók figyelme ez esetben is mint reflektor világított rá Halász garázdálkodására. Ha a levél' írójia nem irányította volna rá a figyelmet Halász tevékenykedésére, a dolgozó parasztok érdekében hozott rendeletet továbbra is a dolgozó parasztok ellen használta volna fel. Hogy a dolgozók bejelentéseinek Egyetmen kívül hagyása és a megalkuvó, lelkiismeretlen / 7*