Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

»51 Az országgyűlés 18. ülése 1955. április 21-én, csütörtökön. 852 azonban még itt elég hiba. Sokszor csak mecha­nikus és nem érdemi az ellenőrzés. Egyes ese­tekben csak a bajok felületi kezelésére és nem a hibák alapokainak gyökeres megszüntetésére törekszik. A pénzügyminisztériumnak az eddi­ginél sokkal nagyobb mértékben kell érvényt szereznie a gazdaságosság elvének. Meg kell magyaráznia a minisztériumoknak, hogy pár­tunk és kormányunk célkitűzéseinek megvaló­sítása csak úgy biztosítható, ha a termelés, a forgalom és az igazgatás költségeit állandóan csökkentjük, ha gazdálkodásunkban a legszigo­rúbb takarékosságot érvényesítjük és feltárjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyek a bevéte­lek további fokozásának forrását képezhetik. Az elmúlt években nem fordítottunk kellő figyelmet az állami és vállalati igazgatás meg­javítására. Még ma is elég jelentős a bürokrácia, sok helyen ütközünk a bürokrácia által felállított akadályokba. Legyen tehát feladata a minisz­tériumnak a folyamatos, népgazdasági jellegű feladatokon kívül a számviteli munka és az ál­talános gazdasági ügyintézés további egyszerű­sítése, az államapparátus munkájának megjaví­tása és olcsóbbá tétele. Gazdasági munkánk egész területén az eddiginél következetesebben kell érvényesítenünk a takarékosságot. Nem ele­gendő állandóan beszélni a takarékosságról, ha­nem konkrét, helyes intézkedéseket' kell tenni érvényesülése érdekében. Biztosítanunk kell, hogy a legkisebb költséggel a legnagyobb ered­i ményt érjük el. Az állam anyagi javait, a tár­sadalmi tulajdont mindenkinek gondosan kell kezelnie. Minden munkahelyen csökkenteni kell az önköltséget, meg kell szüntetni az anyaggaz­dálkodás hibáit, jobbá kell tenni a béralapgaz­dálkodást, be kell tartani és be kell tartatni a terv- és pénzügyi fegyelmet. Költségvetésünk helyes végrehajtásának igen fontos alapja a ta­karékosság. Ez a fontos követelmény keresztül kell, hogy szője minden tevékenységünket. A költségvetés összeállításánál megnyilvá­nult a takarékosság, most majd a végrehajtás során kell eredményesen alkalmaznunk a ta­karékosság rendszabályait. Tanácsaink a községpolitikai tervek össze­állítása és megvitatása során tapasztalhatták, hogy mekkora érdeklődéssel kíséri a lakosság a végrehajtó bizottságok pénzügyi tervező mun­káját. Erezhették a felelősséget, melyet megnö­vekedett önállóságuk a nép vagyonának keze­lésében, bevételeik fokozásában, s a takarékos­ság érvényesítésében számukra jelent. Ennek ellenére tapasztalhatjuk, hogy vannak végre­hajtó bizottságok, melyek a pénzügyeket még nem kezelik felelősséggel, nem küzdenek eléggé a takarékosság megvalósításáért, bevételeik fo­kozásáért. Valamennyiünk kötelessége, hogy tág teret nyújtsunk a nép ellenőrzésének a végrehajtó bizottságok pénzügyi munkáját illetően. Tisztelt Országgyűlés! Egész állami költ­ségvetésünk — s ezen belül a pénzügyminisz­térium költségvetése is —, világosan tükrözi ál­lamunk szocialista jellegét. A mi költségveté­sünkben — a kapitalista államokkal szemben — a népgazdasági, szociális és kulturális jellegű kiadások szerepelnek túlsúlyban. Mindent meg ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESfTO kell tennünk, hogy a Központi Vezetőség már­ciusi határozata, a nehéziparon nyugvó bőví­tett újratermelés és a szocialista felhalmozás segítségével mind országos, mind helyi felada­tainkat megoldhassuk, második ötéves tervün­ket jól előkészítsük és hozzájáruljunk népünk jövőjének építéséhez, népi demokratikus álla­munk erősítéséhez, a békéért folyó harc si­keres megvívásához. Az országgyűlés elé terjesztett költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Olt Károly pénzügyminiszter kí­ván szólni. OLT KAROLY pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés költségvetési vi­tája során több képviselőtársunk módosító ja­vaslatot tett a költségvetés egyes kiadási és be­vételi előirányzataival kapcsolatban. Kossa István indítványozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésében az ipari kutatások fejlesztésére a kutatási célok elő­irányzatát 2 miDió forinttal, továbbá a falusi sportkörök támogatásának növelésére és sport­szerekkel való ellátásuk megjavítására az Orszá­gos Testnevelési és Sportbizottság költségveté­sét 1,5 millió forinttal emelje fel az országgyű­lés. Iván István javasolta a tanácsi lakásgazdál­kodás további javítására a város- és községgaz­dálkodási minisztérium költségvetésében a la­kásleválasztásra és a felszabadult hivatali he­lyiségek lakássá való visszaalakítására előirány­zott kiadások 10 millió forinttal történő fel­emelését. Bozsóki Ferenc rámutatott kőolajtermelé­sünk fokozásának lehetőségére. Javasolta, hogy az országgyűlés a vegyipari és energiaügyi mi­nisztérium felügyelete alá tartozó olajvállala­tok forgalmi adó- és nyereségbefizetési előirány­zatát, s ezen keresztül a költségvetés bevételeit 30 millió forinttal emelje meg. — Gáspár Sándor a belkereskedelmi minisz­térium felügyelete alá tartozó vállalatoknál a bevételi lehetőségek fokozott kiaknázására hívta fel a figyelmet. Indítványozta e vállalatok for­galmi adó- és nyereségbefizetéseinek 20 millió forinttal történő felemelését. Katona Sándor javasolta, hogy a termelő­szövetkezetek eredményeinek, termelési mód­szereinek ismertetésére, a szövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztság tapasztalatainak kicserélésére szolgáló előirányzatot a földműve­lésügyi minisztérium költségvetésében az or­szággyűlés további 4 millió forinttal emelje fel. Szabó Miklós a nagyüzemi rendelőintéze­tek orvosi felszerelésekkel történő kiegészíté­sére 1 millió forintot, valamim a tanácsi fel­ügyelet alá tartozó kórházak felszerelési tárgyak­kai és gyógyszerekkel való fokozottabb ellátá­sára további 10 millió forint emelést javasolt. Sárfi Rózsi a bölcsődei ellátás javítására, a bölcsődék felszerelésének kiegészítésére java­solta a bölcsődék előirányzatának 1 millió fo­rinttal való felemelését. Szádeczky-Kárdoss Elemér az általános is­kolák költségvetését 7 millió forinttal javasolta | felemelni, elsősorban az oktatási elősegítő szem­62

Next

/
Oldalképek
Tartalom